Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - H. Boros Vilma: Temetők Budán és Pesten

Kultsár istvín síremléke A Szerb utcai temető egyik Ferenczy István alkotása síremlékének részlete 48-as honvéd-emlékmű a Németvölgyi temető helyén egyetlen megmaradt királysírunkat — 1898-ban hozták ide Székesfehérvárról —: III. Béla és neje nyugszanak itt. (Királyaink székesfehérvári síremlékei egyébként mind elpusztultak, egyedül Szent István üres koporsója maradt ránk.) Ugyancsak az északi oldalon építtetett Gara Miklós nádor 1405-ben egy Szent István kápolnát. A pesti Belvárosi-tempiom csarnokából lépjünk be az első baloldali kápolnába. Itt van egyik legszebb barokk emlékünk: egy Kálvária-csoport. A kápolna falába illesztve találjuk Ferenczy István szobrászművész neoklasszicista stílusban készült alkotását: Kultsár István síremlékét. A reformkorban buzgólkodó hazafi arcmása előtt búsuló nőalakot látunk a domborművön. Özvegye emeltette, 1829-ben. Ugyancsak a Belvárosi-templomban van báró Kray Pál, a napóleoni háborúkban elesett tábornok síremléke. Ez 1804-bő) való. A fekete márvány szarkofágon a család címere, kétoldalt két bajnok kuporog, fehér márványból. Ehhez hasonló síremléket találunk a köznyelven pesti Ferencesek templomának nevezett Alkantarai Szent Péter templomban, a bejáratnál jobbfelé nyíló kápolnában, de Arte Mihály síremlékén (1686): a koporsó mellett itt egy-egy fehérangyal látható. A síremlékeknek is megvolt a maguk stílusa, így szintén nevezetes emlékei a művészettörténetnek. * A városoknak azonban egyre szaporodott a lakossága, sokasodtak halottjai. Legelőbb a budai Várban lett szűk a hely, s kénytelenek voltak lejjebb, a Vízivárosban temetkezni. Ennek a nyomai is eltűntek 1686-ban, Buda ostromakor. Azután a törökök is a Várban temetkeztek. Számos török sírkövet ástak ki a mostani kutatások során, ezekből sokat felállítottak a várfalak előtti mezőben. A tabáni Szent Katalin-templom kriptája is tele van régi halottakkal. Óbuda temetőiről megemlékezik a Budapest 1976. márciusi számában Gál Éva, ,,Az eltűnt Ó-Buda" című cikkében. Az újkorban a magyar lakosok itt nagyrészt reformátusok voltak. A hajdani „Királynői palota" romjai közt alakítottak ki maguknak oratóriumot, s e körül volt temetőjük. A katolikus plébániát 1744—49 között építették, azon a helyen, ahol addig a temető volt. Ezt — és több kisebb temetőt, így a Kiscellit is — egyre kijjebb helyzeték (1739-ben, a járvány idején külön pestis-temetőt is nyitottak), míg végre kialakult a mostani Óbudai temető, a bécsi országút mellett. A második világháború előtt a szentendrei Hév-vonai közelében, a régi Kő utcában volt a Zsidó temető, benne szorosan egymás mellett álló, többnyire rózsaszín márványból faragott lapos sírkövekkel. (A fent említett cikk mellett iáthattunk fényképet is a temetőről.) * A Belváros közepén álló, négy utcára szóló hatalmas épülettömb — a mai Városháza — 1727—1735 között hadirokkant katonáknak épült. A rokkantak egymás után befejezték földi pályafutásukat. Számukra a falon kívül, a mai Madách tér helyén nyitottak temetőt, itt helyezték el tetemeiket, valláskülönbség nélkül. Tulajdonképpen ez volt a mai köztemetők őse. Az újabb temetők — mint ez is — egyes emberek kezdeményezésére alakultak. Régi pesti térképeken több helyen találunk ilyen kis temetőket, „Gottesacker" (Istenmezeje) néven. Egyre inkább arra törekedtek, hogy a temetők távol iegyenek a lakott területektől. A városok azonban tovább terjeszkedtek . . . Már az én időmben tűnt el Budán a gyönyörű Katonai temető (mellette járt a hűvösvölgyi villamos a János kórháztól a Budagyöngyéig). Tele volt szép síremlékekkel, borostyánnal befuttatott kis mauzóleumokkal, tört oszlopokkal. Ma csak néhány régi árnyas fája áll még . . . * A Kútvölgyi út elágazásával képezett háromszög csúcsában puszta hely volt; ide temették a Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácot és társait. A balladában is megénekelt Hédervári Kontot és huszonkilenc társát a Vár Erdélyi bástyájának tövében épült Krisztus Teste kápolna mellett temették el, mint általában a kivégzetteket. Hunyadi László teteme is itt nyugodott, míg Gyulafehérvárra nem szállították. (Sajnos, a templom pontos helyét nem ismerjük.) Eltűnt a temető a Hegyalja út mentén. Eltűnt a Németvölgyi temető is; csak néhány szép fasora maradt meg, s a honvédsírok közül a közös honvédemlék. ^