Budapest, 1976. (14. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: A Szent Anna-templom a Batthyány téren (Csigó László felvétele)

pdapest XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM. 1976 FEBRUÁ R fl FŐVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZK.Y LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA|OS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadia: A Lapkiadó Vállalat VII. Lenin krt 9—11. Felelős kiadó: Siklóst Norbert ® 75.3848 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7. Telefon: 229-450 Felelős vezető-SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, CZY évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—Í3 óráig VII. Lenin krt. 9-11 IV. 459. Telefon: 221-285 222-408 396 mellékáll. Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL Dr. Mezei Gyula: Elképzelések a pedagógustovábbképzésre 6 Urbanizálódó ország XII. Fekete Gábor: Szeged 8 Granasztói Pál: Egykori külvárosok 12 Vértesy Miklós: A Fő utca 16 Vargha Balázs: Déry Tibor — ezer alakban I. 22 FÓRUM Bálint B. András: A járművezetők egészsége ... 28 Czégely Tibor: Nyomdászok a harmincas években 31 Konrádyné Gálos Magda dr.: A „Newyork" 34 A címlapon: A Szent Anna-templom a Batthyány téren <Csigó László felvétele) A hátsó borítón: Uitz Béla: Ülő nő fSchiller Alfréd reprodukció}?.) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapestr Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltárigazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Or. Pongrácz Pál Az urbanisztika jelenlegi helyzete, problémái és feladatai Az urbanizálódás során törvényszerű a népesség városokba tömörülése, a ter' melőhelyek koncentrálódása, az urbanizált környezet által igényelt magasszinvonalú városi infrastruktúra kialakulása és a humán-urbánus környezet kialakítására irányuló törekvések. A városodás és a városiasodás helyzete tehát ezen tényezők nagyságrendjével és egymással kialakult harmonikus vagy disszonáns kapcsolataival jellemezhető. Az utóbbi évtizedekben kibontakozó urbanizációs folyamat következtében az európai államok telepítéshálózata átalakulóban van. Az elmúlt 10 évben csaknem valamennyi országban csökkent a települések száma. Az NSZK-ban a csökkenés több mint 2 ezer, Csehszlovákiában 1355, Lengyelországban 574, Magyarországon 1960-1974 között 81. Igaz, hogy zömmel az államigazgatási egységek számáról van szó, azaz közigazgatási összevonásokról; de nem ritka a fizikai értelemben vett megszűnés, az életképtelen települések elnéptelenedése sem. Nálunk ez-A III. Országos Városépítési Tanácskozáson elhangzott vitainditó előadás. ideig egyetlen település jutott ilyen sorsra: a Baranya megyei Gyűrűfű. Nincsen olyan ország, ahol a 2 ezernél kevesebb lakosú településekben élők aránya ne csökkent volna az össznépességhez viszonyítva. Nagyjából ugyanez a tendencia jellemzi a 2—5 ezer lakosú településkategóriát is. A 10—20 ezer közötti lakosú településekben élők aránya egyes országokban növekszik, másutt csökken. A 20-50 ezer lakosú településekben élők száma kivétel nélkül növekszik, a 100 ezernél nagyobb lakosú településekben élők aránya pedig erőteljesen emelkedik. Hazánkban 1960-70 között a 10 ezernél kevesebb lakosú településekben élők aránya 7,5°'o-kal csökkent (i960: 5,3 millió, 1970: 4,9 millió), a 10 ezer felettiekben pedig 15 kai növekedett (i960: 4,6 millió, 1970: 5,3 millió). A településhálózat legdinamikusabb elemei a városok. Az urbanizáció legáltalánosabb mérőszáma: a városlakó népesség aránya az összlakossághoz viszonyítva. Az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az urbanizáció gyorsabb ütemű azokban az országokban, ahol a városodás (nem a városia/