Budapest, 1976. (14. évfolyam)

10. szám október - Megay Lászió: A Néparénától a Nagycirkuszig

Megay László A Néparénától a Nagycirkuszig -ratelliniék íiw mm A Városliget állatkert és cirkusz nélkül nem sokat érne. Sétálni benne lehetne ugyan — de jobb azt összekötni valami néznivalóval. így gondolták ezt a múlt század elejének mutatványosai, komédiásai is, különösen amikor a város fejlődése miatt több régi helyükről: a Városmajorból, a Hűvösvölgyből és a Zugligetből kiszorultak. Azóta a pesti népmulatságok igazi színtere a Liget. Ma itt található Európa egyik legismertebb cirkusza, 1970 óta már hirnevéhez méltó, új épületben. Igaz, az épület külseje szerényebb szürkébb, mint belső terei, de aki szereti ezt a művészetet, ezzel nem sokat törődik. A Fővárosi Nagycirkusz történetéről dr. Szekeres József írt érdekes tanulmányt. Ebből tudjuk többek közt, hogy az első állandó ligeti mutatványos bódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén állította fel, és ebben egy tűznyelő produkálta magát. Néhány évvel később ugyanitt, egy jótékony célú hangverseny harmincezer vendégét a műsoron kívül bohócok, vásárosok, csepűrágók hada szórakoztatta. Az 1866-ban megnyíló Állatkert közönsége jó publikum a közelben fellépő artistáknak is. Olyan jó, hogy érdemes nagy üzleti vállalkozásba kezdeni. Ez először 1871-ben az olasz bohócnak, Barokaldinak jutott eszébe, aki amúgy is kedvelte a kalandos vállalkozásokat. Ő volt a Niagara felett kötélen sétáló Blondin egyik partnere, aki az akrobata romániai fellépésekor mestere válláról, húsz méter magasból lezuhant. Pesti vállalkozásának tőkéje a kártérítési összeg volt. Az állandó deszkavázas cirkusz, mely később Nép-aréna, majd Jancsi-aréna néven 1938-ig működött, megváltoztatta a Liget hangulatát. Magyar Elek a „Pesti históriák"-ban így ír erről: „Barokaldiékkal együtt nőtt, terjeszkedett a többi mutatványos. A Paprika Jancsi felvette a Vitéz-László titulust... A ringlispilek körhintává előkelősödtek, cifra, fényes téglaépületbe kerültek; az egykori hintás legények cilinderesen, nagykockás, sárga kabátban, felgyűrött nadrágban, tulipiros nyakkendőben, ellenállhatatlan pózban támaszkodnak egy-egy zsiráf, vagy elefánt hátának. . . Ibrahim Effendi — különben derék óbudai zsidó — bárdjával szeleteli a nyúlós törökmézet. . . Hazaffy ló Régi plakátok (Siklós Péter reprodukciói)