Budapest, 1976. (14. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: Domonkos Endre felvétele

A tanácsi lakóházak Beszélgetés Dávid Istvánnal Abudapesti lakások 60 százalékának kezelé­séről a tanácsi ingatlankezelő vállalatok gon­doskodnak. Ez a 409 ezer lakás, korát, szer­kezetét, felszereltségét tekintve, rendkívül vegyes összetételű. Egymás mellett találhatók pl. többszáz éves műemlék épületek, vályogfalú, komfort nélküli házikók és a modern toronyházak távfűtéses, összkomfortos lakásai. Ezekben az egy­mástól lényegesen különböző lakásokban azonos jogokkal rendelkező állampolgárok élnek: a fő­város több mint egymillió kétszázezer lakosa. A tanácsi szervek által felügyelt és irányított ingat­lankezelő szervezet egyik sürgős feladata, hogy se­gítse annak a feszültségnek a feloldását, amely a régi és az új lakások lakhatási feltételei között tapasztalható. Az V. ötéves tervidőszakban alapvető cél a több mint 130 milliárd forint értékű épületállo­mány állagromlásának megakadályozása. A fő­városi lakóházak felújítására ebben az öt esztendő­ben 16 milliárd forint áll rendelkezésre; ez 68 százalékkal magasabb összeg, mint amennyit a IV. ötéves terv idején e célra leihasználtak. A hatalmas pénzmennyiség lehetővé teszi, hogy a folyamatos karbantartás mellett megkezdjék a fel­szabadulás óta elmaradt lakóházfelújítási munká­kat. Erre öt év alatt négymilliáid forintot lehet felhasználni. Dávid István, az Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság vezetője a lakóházfenntartással kapcsolatos főbb feladatokról a következőket mondta: — Az elmúlt évtizedekben az ingatlankezelő vállalatok tapasztalatlansága, a kapacitáshiány és a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt a lakóház­fenntartás terén gyakori volt a tervszerűtlenség, hiányzott az átgondolt munkaszervezés, az erők koncentrálása. Az MSZMP XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a lakáshelyzet javítását pár­tunk a továbbiakban is fontos társadalmi, politi­kai, szociális feladatnak tekinti, és előírta, hogy gondoskodni kell a lakások folyamatos felújításáról, karbantartásáról. Ennek a célkitűzésnek megvaló­sítása érdekében a Fővárosi Tanács múlt év októ­berében határozatban rögzítette azokat az irány­elveket, amelyeket az épületfenntartás terén az V. ötéves tervidőszakban követni kell. A rendelkezésre álló 16 milliárd forint fel­használása nagy felelősséget ró ránk. Ebből az összegből 1980-ig meg kell oldanunk 23 — 25 ezer lakás felújítását, 19 — 20 ezer lakás fokozott kar­bantartását és felújított szintnek megfelelő helyre­állítását, ezen belül 4 — 5 ezer lakás komfortfoko­zatának növelését. Megnövekedett pénzügyi lehe­tőségeinket nagyobb tervszerűséggel, az anyagi és műszaki eszközök koncentrálásával, következetes ellenőrzéssel, egyszóval hatékonyabban kell fel­használnunk. Ennek érdekében módosítanunk kellett az ingatlankezelő szervezet eddigi mód­szereit. - Milyen konkrét intézkedéseket tettek, hogy eredményesebb legyen az IKV munkája? Közismert, hogy a kisebb hibaK kijavitása­nak elhúzódása súlyos károkat okoz az épületek­ben, a lakásokban. Gyakran még a lakók bútorai s egyéb ingóságai is megsérülnek. Ezeknek a kisebb hibáknak mielőbbi kijavítása érdekében az in­gatlankezelő vállalatok gépkocsival ellátott gyors­segély-szolgálatot hoztak és hoznak létre. Erről a lakóbizottságokat és a lakókat is tájékoztatták. A munkaidőn túl és a munkaszüneti napokon mutatkozó hibák azonnali kijavítására URH irá­nyítással működő műszaki gyorssegély-szolgálat alakult, a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Válla­lat keretében. Javul a karbantartási tevékenység is. A jó állapotban levó új és felújított épületeknél a vállalatok bevezetik a tervszerű épületkarban­tartási rendszert. Ez azt jelenti, hogy öt évenként az egész épületet felülvizsgálják, a szükséges ja­vítási munkákat összeírják és gondoskodnak azok elvégeztetéséről. Egyúttal felhívják a figyelmet a bérlők időszerűvé vált javítási kötelezettségeire, illetve - térítés ellenében azokat is elvégzik. Ezzel a módszerrel lehetővé válik, hogy a hiba­forrásokat még a hibák megjelenése előtt feltár­ják és megszüntessék. Ismeretes, milyen nagy a lemaradás a fel­újítás terén. Az épületek teljes helyreállítására, felújítására milyen terveik vannak ? - Elméleti és gyakorlati számítások szerint az épületeket 25 évenként felül kellene vizsgálni és teljesen helyreállítani. A főváros tanácsi kezelésű lakásállományának 37 százalékánál 163 ezer la­kásnál 1950 óta nem került sor a felújítási mun­kákra. Az V. ötéves terv idején megkezdjük ennek az elmaradásnak tervszerű felszámolását. Az eddig fel nem újított bérlemények közül 27 ezer lakásban elvégzik a szükséges munkálatokat, a gazdaságosan megvalósítható lakáskorszerűsítés­sel együtt. Mindenekelőtt a sűrűn lakott belső kerületekben, mintegy ötezer komfort nélküli és félkomfortos lakásban megoldják a korszerűsí­tési átalakításokat, elsősorban belső W.C.-k, für­dőszobák építésével. Emellett a költségek „le­lakási" lehetőségének biztosításával továbbra is támogatjuk a bérlők által kezdeményezett lakás-és fűtéskorszerűsítési elképzeléseket. Mindezeken túlmenően feltétlenül biztosítanunk kell, hogy az 1950 — 55 között épült, illetve akkor felújított épü­letekben 1980-ig elvégezzük az időszerűvé váló felújítási munkákat. Terveink szerint 6700 újabb és 9800 egyszer már felújított bérleményben is sor kerül a szükséges munkálatokra; így akarjuk megakadályozni az elmaradt felújítások további halmozódását. — A javítási munkáknál ezentúl fokozottabban felhasználjuk a korszerű, időtálló szerkezeteket és anyagokat. A korábban felszerelt, horganyzott vaslemezből készült bádogszerkezetek, esőcsator­nák nagyon gyorsan tönkrementek, a három éven­kénti költséges mázolás ellenére. A karbantartást kevésbé igénylő, tartósabb alumínium és műanyag szerkezetek jobban megfelelnek a célnak. A jövő­ben ilyeneket alkalmazunk. A talajvíz-szigetelési technológiák utólagos, széles körű bevezetésével a földszinti lakásoknak kívánunk fokozottabb vé­delmet biztosítani Folytatjuk a Belváros rekonstrukcióját, a közlekedési, a metró-csomópontok környékének tervszerű helyreállítását. Jó ütemben folyik az Üllői út, a Nagyvárad tér, a Kálvin tér, a Kossuth Lajos utca és a Felszabadulás tér környékének tatarozása. Reméljük, hogy ezekkel a munkákkal ez év végére, a metró új vonalának átadási idő­pontjára elkészülünk. Ha ezeket a terveket meg­valósítjuk, 1980-ra sok ezer család lakáskörülmé­nyei válnak kényelmesebbé, és a városkép is észrevehetően szebb, rendezettebb lesz. Milyen szempontok szerint történik a pénz­eszközök elosztása az ingatlankezelő szervezetben ? A korábbi évekhez képest van egy lényeges változás. Eddig az épületjavitási alap az épület­állomány értékének arányában került felosztásra a kerületi ingatlankezelő vállalatok között. Ezentúl ez a feladatok arányában történik. így reális, hi­szen a nagyértékű, új lakótelepi lakások fenntar­tása és a felmerülő hibák kijavítása nem kerül annyiba, mint a kisebb értékű, régi bérházakban levő korszerűtlen lakásoké, ahol gyakran födémet is kell cserélni, vagy a mellékhelyiségeket utólag kell kialakítani. Budapesten a tanácsi kezelésben levő lakások 80 százaléka a háború előtt épült, te­hát ennek a tekintélyes lakásállománynak a felújí­tási költségeit is biztosítanunk kell! Az ingatlan­kezelő vállalatok öt évre szólóan tudják, hogy mennyi pénz áll rendelkezésükre. Ennek ismere­tében azt is kiszámíthatják, hogy évente meny­nyit fordíthatnak egy-egy lakás karbantartására, felújítására. A munkálatoknál egységes szempon­tok érvényesülnek. A meghatározott költségnor­matívák alapján tehát már egyszerű kiszámítani, hány forintot lehet felhasználni az egyes épület­javítási munkákra, felújításra, karbantartásra, vagy korszerűsítésre. A IV. ötéves tervben átlag 140 160 ezer fo­rintba került egy lakás teljes felújítása. Az V. öt­éves tervidőszakban ez az összeg 200 — 220 ezer forint, a színvonalasabb technikai, gépészeti meg­oldások, pl. a távfűtés bevezetése, az új technoló­giák, az építőipari anyagok áremelkedése követ­keztében. A 220 ezer forint egy új lakás költsé­gének kb. 50 százaléka, tehát egy új lakás áráért két régi lakást tudunk felújítani, korszerűsíteni, s az ott lakók számára kényelmesebb életkörülmé­nyeket teremteni. Az ÉVM által meghatározott műszaki-gazdasági normák az irányadók, hogy egy-egy épületnél milyen mértékű költséggel lehet számolni. E költségeknek az ésszerű takarékosság keretein belül kell maradniuk. Jogos igénye pél­dául a régi házak lakóinak a korszerű fűtés beve­zetése; de nem várhatják el, hogy ez — mondjuk cirkogejizeres megoldással történjék. A különleges minőségi igények ár-bér differenciáit mindenkor a bérlő fizeti. Az V. ötéves tervben tehát 44-45 ezer lakás felújítását végezzük el Budapesten, s 4

Next

/
Thumbnails
Contents