Budapest, 1976. (14. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: Domonkos Endre felvétele

A tanácsi lakóházak Beszélgetés Dávid Istvánnal Abudapesti lakások 60 százalékának kezeléséről a tanácsi ingatlankezelő vállalatok gondoskodnak. Ez a 409 ezer lakás, korát, szerkezetét, felszereltségét tekintve, rendkívül vegyes összetételű. Egymás mellett találhatók pl. többszáz éves műemlék épületek, vályogfalú, komfort nélküli házikók és a modern toronyházak távfűtéses, összkomfortos lakásai. Ezekben az egymástól lényegesen különböző lakásokban azonos jogokkal rendelkező állampolgárok élnek: a főváros több mint egymillió kétszázezer lakosa. A tanácsi szervek által felügyelt és irányított ingatlankezelő szervezet egyik sürgős feladata, hogy segítse annak a feszültségnek a feloldását, amely a régi és az új lakások lakhatási feltételei között tapasztalható. Az V. ötéves tervidőszakban alapvető cél a több mint 130 milliárd forint értékű épületállomány állagromlásának megakadályozása. A fővárosi lakóházak felújítására ebben az öt esztendőben 16 milliárd forint áll rendelkezésre; ez 68 százalékkal magasabb összeg, mint amennyit a IV. ötéves terv idején e célra leihasználtak. A hatalmas pénzmennyiség lehetővé teszi, hogy a folyamatos karbantartás mellett megkezdjék a felszabadulás óta elmaradt lakóházfelújítási munkákat. Erre öt év alatt négymilliáid forintot lehet felhasználni. Dávid István, az Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság vezetője a lakóházfenntartással kapcsolatos főbb feladatokról a következőket mondta: — Az elmúlt évtizedekben az ingatlankezelő vállalatok tapasztalatlansága, a kapacitáshiány és a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt a lakóházfenntartás terén gyakori volt a tervszerűtlenség, hiányzott az átgondolt munkaszervezés, az erők koncentrálása. Az MSZMP XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban is fontos társadalmi, politikai, szociális feladatnak tekinti, és előírta, hogy gondoskodni kell a lakások folyamatos felújításáról, karbantartásáról. Ennek a célkitűzésnek megvalósítása érdekében a Fővárosi Tanács múlt év októberében határozatban rögzítette azokat az irányelveket, amelyeket az épületfenntartás terén az V. ötéves tervidőszakban követni kell. A rendelkezésre álló 16 milliárd forint felhasználása nagy felelősséget ró ránk. Ebből az összegből 1980-ig meg kell oldanunk 23 — 25 ezer lakás felújítását, 19 — 20 ezer lakás fokozott karbantartását és felújított szintnek megfelelő helyreállítását, ezen belül 4 — 5 ezer lakás komfortfokozatának növelését. Megnövekedett pénzügyi lehetőségeinket nagyobb tervszerűséggel, az anyagi és műszaki eszközök koncentrálásával, következetes ellenőrzéssel, egyszóval hatékonyabban kell felhasználnunk. Ennek érdekében módosítanunk kellett az ingatlankezelő szervezet eddigi módszereit. - Milyen konkrét intézkedéseket tettek, hogy eredményesebb legyen az IKV munkája? Közismert, hogy a kisebb hibaK kijavitásanak elhúzódása súlyos károkat okoz az épületekben, a lakásokban. Gyakran még a lakók bútorai s egyéb ingóságai is megsérülnek. Ezeknek a kisebb hibáknak mielőbbi kijavítása érdekében az ingatlankezelő vállalatok gépkocsival ellátott gyorssegély-szolgálatot hoztak és hoznak létre. Erről a lakóbizottságokat és a lakókat is tájékoztatták. A munkaidőn túl és a munkaszüneti napokon mutatkozó hibák azonnali kijavítására URH irányítással működő műszaki gyorssegély-szolgálat alakult, a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat keretében. Javul a karbantartási tevékenység is. A jó állapotban levó új és felújított épületeknél a vállalatok bevezetik a tervszerű épületkarbantartási rendszert. Ez azt jelenti, hogy öt évenként az egész épületet felülvizsgálják, a szükséges javítási munkákat összeírják és gondoskodnak azok elvégeztetéséről. Egyúttal felhívják a figyelmet a bérlők időszerűvé vált javítási kötelezettségeire, illetve - térítés ellenében azokat is elvégzik. Ezzel a módszerrel lehetővé válik, hogy a hibaforrásokat még a hibák megjelenése előtt feltárják és megszüntessék. Ismeretes, milyen nagy a lemaradás a felújítás terén. Az épületek teljes helyreállítására, felújítására milyen terveik vannak ? - Elméleti és gyakorlati számítások szerint az épületeket 25 évenként felül kellene vizsgálni és teljesen helyreállítani. A főváros tanácsi kezelésű lakásállományának 37 százalékánál 163 ezer lakásnál 1950 óta nem került sor a felújítási munkákra. Az V. ötéves terv idején megkezdjük ennek az elmaradásnak tervszerű felszámolását. Az eddig fel nem újított bérlemények közül 27 ezer lakásban elvégzik a szükséges munkálatokat, a gazdaságosan megvalósítható lakáskorszerűsítéssel együtt. Mindenekelőtt a sűrűn lakott belső kerületekben, mintegy ötezer komfort nélküli és félkomfortos lakásban megoldják a korszerűsítési átalakításokat, elsősorban belső W.C.-k, fürdőszobák építésével. Emellett a költségek „lelakási" lehetőségének biztosításával továbbra is támogatjuk a bérlők által kezdeményezett lakás-és fűtéskorszerűsítési elképzeléseket. Mindezeken túlmenően feltétlenül biztosítanunk kell, hogy az 1950 — 55 között épült, illetve akkor felújított épületekben 1980-ig elvégezzük az időszerűvé váló felújítási munkákat. Terveink szerint 6700 újabb és 9800 egyszer már felújított bérleményben is sor kerül a szükséges munkálatokra; így akarjuk megakadályozni az elmaradt felújítások további halmozódását. — A javítási munkáknál ezentúl fokozottabban felhasználjuk a korszerű, időtálló szerkezeteket és anyagokat. A korábban felszerelt, horganyzott vaslemezből készült bádogszerkezetek, esőcsatornák nagyon gyorsan tönkrementek, a három évenkénti költséges mázolás ellenére. A karbantartást kevésbé igénylő, tartósabb alumínium és műanyag szerkezetek jobban megfelelnek a célnak. A jövőben ilyeneket alkalmazunk. A talajvíz-szigetelési technológiák utólagos, széles körű bevezetésével a földszinti lakásoknak kívánunk fokozottabb védelmet biztosítani Folytatjuk a Belváros rekonstrukcióját, a közlekedési, a metró-csomópontok környékének tervszerű helyreállítását. Jó ütemben folyik az Üllői út, a Nagyvárad tér, a Kálvin tér, a Kossuth Lajos utca és a Felszabadulás tér környékének tatarozása. Reméljük, hogy ezekkel a munkákkal ez év végére, a metró új vonalának átadási időpontjára elkészülünk. Ha ezeket a terveket megvalósítjuk, 1980-ra sok ezer család lakáskörülményei válnak kényelmesebbé, és a városkép is észrevehetően szebb, rendezettebb lesz. Milyen szempontok szerint történik a pénzeszközök elosztása az ingatlankezelő szervezetben ? A korábbi évekhez képest van egy lényeges változás. Eddig az épületjavitási alap az épületállomány értékének arányában került felosztásra a kerületi ingatlankezelő vállalatok között. Ezentúl ez a feladatok arányában történik. így reális, hiszen a nagyértékű, új lakótelepi lakások fenntartása és a felmerülő hibák kijavítása nem kerül annyiba, mint a kisebb értékű, régi bérházakban levő korszerűtlen lakásoké, ahol gyakran födémet is kell cserélni, vagy a mellékhelyiségeket utólag kell kialakítani. Budapesten a tanácsi kezelésben levő lakások 80 százaléka a háború előtt épült, tehát ennek a tekintélyes lakásállománynak a felújítási költségeit is biztosítanunk kell! Az ingatlankezelő vállalatok öt évre szólóan tudják, hogy mennyi pénz áll rendelkezésükre. Ennek ismeretében azt is kiszámíthatják, hogy évente menynyit fordíthatnak egy-egy lakás karbantartására, felújítására. A munkálatoknál egységes szempontok érvényesülnek. A meghatározott költségnormatívák alapján tehát már egyszerű kiszámítani, hány forintot lehet felhasználni az egyes épületjavítási munkákra, felújításra, karbantartásra, vagy korszerűsítésre. A IV. ötéves tervben átlag 140 160 ezer forintba került egy lakás teljes felújítása. Az V. ötéves tervidőszakban ez az összeg 200 — 220 ezer forint, a színvonalasabb technikai, gépészeti megoldások, pl. a távfűtés bevezetése, az új technológiák, az építőipari anyagok áremelkedése következtében. A 220 ezer forint egy új lakás költségének kb. 50 százaléka, tehát egy új lakás áráért két régi lakást tudunk felújítani, korszerűsíteni, s az ott lakók számára kényelmesebb életkörülményeket teremteni. Az ÉVM által meghatározott műszaki-gazdasági normák az irányadók, hogy egy-egy épületnél milyen mértékű költséggel lehet számolni. E költségeknek az ésszerű takarékosság keretein belül kell maradniuk. Jogos igénye például a régi házak lakóinak a korszerű fűtés bevezetése; de nem várhatják el, hogy ez — mondjuk cirkogejizeres megoldással történjék. A különleges minőségi igények ár-bér differenciáit mindenkor a bérlő fizeti. Az V. ötéves tervben tehát 44-45 ezer lakás felújítását végezzük el Budapesten, s 4