Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Zsoldos Benő: Kártyafestők Pesten

Állat-tarokk. Készítette: Giergl Károly Pesten, 1845 körül Giergl János neve az 1860. évi címtárban található. Kiadta többek közt Schneider magyar (Tell) kártyáját, de azzal a változtatással, hogy a Kuoni pásztort megtette tök alsónak, viszont Reding ltell-t piros alsónak, vagyis a két színt felcserélte (Yale egyetem könyvtára, USA). Fennmaradt egy „soproni" mintájú kártyája is (magángyűjt. Rye, Anglia). Hollán Ferenc 1830-ban lett polgár, nevét az 1842—48. évi címtárak említik. Egy kártyája „Schindler" jelzéssel a Napóleon felett aratott győzelmek emlékét örökítette meg (Debreceni Múzeum). A Prágából jött Chwalowsky Ödön neve az 1842—48. évi címtárakban található. 1840-ben lett pesti polgár, átvette Nitsch (Nits) Mihály üzemét. Egy 52 lapos kártyájából 16 lap maradt fenn, melynek alakjai díszmagyarban vannak. A pikk-bubi vállszalagján ez áll: „Chwalowsky Edmund Pesten, Magyar utca 538." A páncélöltözetben levő kőr-bubi nemzeti zászlót tart, melyen „A hazáért" felirat van (Iparművészeti Múzeum 65593 sz.). Ismeretes egy sablonnal és kézzel festett ún. „kínai" tarokkja is (magángyüjt. Rye, Anglia). Fellner János Temesvárról származott el s 1841-ben lett pesti polgár. Neve az 1842—60. évi címtárakban szerepel. Egy tarokkjáról van csak tudomásunk, melyen Pest, Buda és Bécs város képei láthatók (Yale egyetem könyvtára, USA). Mayer György 1844-ben kapott pesti illetőséget. A volt Fővárosi Könyvtárban őrzött vándorkönyve szerint 1836—40 között külföldi úton volt, és huszonnyolc helyen fordult meg. Egy tarokk kártyáján várakat láthatunk (Yale egyetem könyvtára, USA), egy másik falusi jeleneteket ábrázol (Deutsches Spielkarten Museum, Bielefeld, Inv. Nr. 453.). Wilner József szintén 1844-ben lett polgár. Cégét 1864-ben jegyezték be. Egyik alapítója volt az első Magyar Kártyagyár Részvény Társaságnak. Ismeretes egy „Magyar Nemzeti Tarokk Kártyája" (Offset és Játékkártya Nyomda gyűjt.), egy látképes tarokkja (Deutsches Spielkarten Museum, Bielefeld, Inv. Nr. 1192.) és egy rébusz (rejtvény) tarokkja (Soproni ,Liszt Ferenc' Múzeum), melynek lapjain kép- és betűrejtvények vannak. Ezeket eddig nem sikerült megfejtenem. A fenti két mester közös néven is kiadott kártyákat Mayer és Wilder néven. Fennmaradt tőlük egy „soproni" G.ergl-család utódai: Giergl Károly és két fia, István és János a múlt század közepén a legismertebb kártyafestők voltak. Giergl Károly 1830-ban kapott pesti polgárjogot, neve az 1842—60. évi címtárakban szerepel. Ismerjük egy ,,állat"-tarokkját, melynek lapjain házi- és vadállatok képei láthatók (magángyüjt. Hagen-Boelerheide). Giergl István folytatta apja üzemét, cégét 1864-ben jegyezték be. Az 1860— 73. évi címtárak hozzák a nevét. Egyik alapító tagja volt az Első Magyar Kártyagyár Részvény Társulatnak. Számos kártyája maradt fenn múzeumokban és más gyűjteményekben. Az akkor divatos tarokk-játék hozta magával, hogy kortársaival együtt sok tarokk kártyát készített. Közülük talán a legszebb a „Concordia" tarokk, mely az 1867-es kiegyezés emlékére készült és az ország nemzetiségeinek életéből mutat be jeleneteket. Az „alakos" lapok magyar királyokat, államférfiakat, költőket ábrázolnak (Offset és Játékkártya Nyomda gyűjt.). Egy másik eredeti kártyáján a szokásos képeken kívül az 1864. évre szóló naptár-rész is van, melyet Bucsánszky Alajos nyomtatott a fémmetszetű, kézzel festett lapokra (magángyüjt. Rye, Anglia). Nemzeti tarokk lapjai. Készítette: Wilder József Pesten, 1858 körül