Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Dongó Pál: A főváros gyógyfürdő- és üdülésügye

áll a fővárosi lakosság rendelkezésére. A fürdők helyreállítása, a folyamatban levő rekonstrukciók és az újpesti gyógyfürdő megépítése mellett a gyógyfürdő- és üdülésugy területi vonatkozású, valamint igazgatási kérdései meglehetősen háttérbe szorultak. A főváros területén jelenleg nincs nyilvántartott gyógyhely. A régebben kijelölt 5 üdülőhely közül 4 nem szerepel a gyógy- és üdülőhelyek nyilvántartásában. A gyógyfürdő- és üdülésügy egyes kérdéseit szabályozó 11/1965/VII. 11. Kormányrendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 4/1966/VII. 6/EüM számú rendelet a fővárosra nézve nem tartalmaz külön rendelkezéseket, nem biztosítja a főváros gyógyfürdő- és üdülésügyeinek zavartalanságához a szükséges feltételeket. A főváros gyógyfürdő- és üdülésügyeit illető feladatok ellátása érdekében vizsgálni és mérlegelni kellene: — a gyógyfürdő- és üdülésügy rendezéséről szóló 11 /1965/VII. 11./ Kormányrendelet kiegészítésének szükségességét, a főváros különleges gyógyfürdő- és üdülésügyi helyzetének megfelelően, s ezzel lehetővé kellene tenni az előbbiekben részletesen ismertetett Bizottsághoz hasonló összetételű bizottság szervezését: — milyen pénzügyi alap létesítésével lehetne elősegíteni a fővárost terhelő feladatok ellátását (e sorok írójának erre kész javaslata van); — a gyógyfürdőintézmény hálózat továbbfejlesztésének lehetőségeit, s ezen belül a gyógybarlang-kérdést a gellérthegyi és a SZOT rózsadombi üdülője alatti barlangban ; — a Tabán helyzetét; — a múltban kijelölt gyógy- és üdülőhelyek területét, hogy azok mennyiben felelnek meg a gyógy- illetőleg üdülőhellyé minősítés újabb előírásainak; újabb hévíz feltárások stb. révén vannak-e más területek (pl. a csepeli fürdő-környék), amelyek a minősítés feltételeivel rendelkeznek. A legsürgősebb intézkedést igényli a Margitsziget teljes területének gyógyhellyé való minősítése, illetve az ezt megelőző eljárás lefolytatása. A szigeten levő hévizek elismert gyógyvizek, épül a nemzetközt gyógy-idegenforgalmat szolgáló gyógyfürdő és gyógyszálló, a Palatinusz-strandfürdő tízezrek üdülését biztosítja. Ezeket kiegészítik azok a sportintézmények, létesítmények, amelyek a Margitsziget gyógyhellyé minősítése után is ott maradhatnak. A javasolt feladatok elvégzésével Budapest fürdővárosi jellegének megállapítása is időszerűvé válhatik. Ennek az elnevezésnek voltak a múltban is ellenzői, s ma ís vannak. A legtöbbet hangoztatott ellenérv: egy ország fővárosa az államigazgatás központja, így a fürdőváros megnevezés esetleg félreértésekre ad okot. Ámde Budapest vonzerejét természeti fekvése, kulturális, egészségügyi, vendéglátóipari stb. értékei mellett éppen gyógyvizei, gyógy- és üdülőfürdői képezik. Az ezekkel bőségesen ellátott főváros tekintélyét nem veszélyeztetné a fürdőváros jelző. A jogszabályokban rögzített minősítési feltételek vizsgálatának értékelésével lesz megállapítható, hogy a „Budapest fürdőváros" elnevezés nosztalgikus álom vagy valóság? A Széchenyi Gyógyfürdő Az Újpesti Gyógyfürdő-uszoda (Domonkos Endre felvétele) (Siklós Péter felvétele) 29