Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Árokszállási Éva: Pillanatkép a startról

Uj építkezések. Üjpest (Csigó László felvételei) katerületet — persze kisebb-na­gyobb késéssel (ő is úgy kapta) —, feltéve, ha a másik hajlandó át­venni. Előfordul, hogy mire fel­épül egy ház, tíz-tizenkét vállalat is dolgozott rajta, benne. S ha netán egyszer összedől valahol Budapesten egy ház, hát ember legyen a talpán, aki kideríti, me­lyik vállalat, hol követte el a hi­bát. így nem csodálkozhatunk azon, hogy az egyik vállalat utat épít, de alighogy elkészült, a má­sik felbontja. Nem tudja a balkéz — honnan is tudná — mit akar a* jobb. Mindez elkerülhető lenne, ha akadna egyetlen vállalkozó szelle­mű vállalat, amelyik az első kapa­vágástól a lakások átadásáig kéz­bevenné és irányítaná az építke­zést. Csakhogy az építőipari nagy­vállalatok egyelőre erre nem szí­vesen vállalkoznak. Amelyik ház­gyárral rendelkezik, az fogadó­szintet kér, és csak gyártani, leg­feljebb szerelni aka-rja az eleme­ket. Holott a jelenlégi árrendel­kezések messzemenően dotálják a generálvállalkozókat. Arról nem is beszélve, hogy jobb szervezés­sel olcsóbban lehetne építkezni, és ez tiszta nyereséget hozna a vállalatnak. Bizonyára a munka minőségére is jótékonyan hatna, ha ugyanaz a cég vakolna, ame­lyik a falat rakta. Vajon miért nem vállalkoznak erre az építőipari vállalatok, ami­kor egyszerű számítással bizo-Kőbánya 9

Next

/
Thumbnails
Contents