Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Gál Éva: Régi óbudai utcanevek

Gál Éva Régi óbudai utcanevek Arégi utcaneveknek — vagyis azoknak, amelyek a helybeli lakosok szóhasználatiban, szinte maguktól alakultak ki — mindig valóságos alapjuk volt. Régente egy utcát sohasem neveztek ok nélkül Fő utcának, Magyar utcának. Kertész utcának, Raktár utcának vagy bármi másnak. Ha régi elnevezésről van szó, teljesen bizonyosak lehetünk abban, hogy — a fenti példák esetén — az utca valóban a település fő útvonala volt, vagy magyarok laktak ott (míg a helység többi lakosa nagyrészt más nemzetiségű volt), vagy egy kertész foglalkozású — esetleg nevű — ember lakott az utcában, vagy raktárépület állt benne, és így tovább. Ennél fogva a régi utcanevek nagyon sok információt tartalmaznak a települések múltjára vonatkozóan; sok esetben olyan tények emlékét tartják fenn, amelyek egyébként feledésbe merültek. Budapesten — sajnos, a történeti városrészekben is —sokkal kevésbé maradtak fenn a régi utcanevek, mint más településeken. Ennek egyik legfőbb oka, hogy 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesülése után, a három városban található sok névazonosság kiküszöbölésére rengeteg utcát át kellett keresztelni. S talán részben ennek a következménye volt, hogy — ha már egyszer az utcanevek stabilitása megszűnt — a dualizmus korától kezdve elharapódzott az utcáknak közéleti személyiségekről való elnevezése. így lett a Szénpiacból Deák Ferenc tér, az Új piacból Erzsébet tér (miközben Bécs belvárosában ma is van Neuer Markt, Fleischmarkt stb.), az egykori Diana-fürdő emlékét idéző Fürdő utcából gróf Tisza István utca, és így tovább. Ha tehát Budapest területén a régi utcaneveket kutatjuk, legalább az egyesülés előtti időkig kell visszamennünk. Persze, a XIX. század derekán érvényben volt utcanevek nem minden esetben igazán régiek: az utcanevek sajátossága ugyanis, hogy — még ha az utca valamely tényleges jellegzetessége alapján keletkeztek is — viszonylag nem hosszú életűek. Nem úgy, mint a földrajzi nevek — folyó-és hegynevek —, amelyek évszázadokig, sőt évezredekig is fennmaradhatnak, vagy akár a dűlőnevek, amelyek egy része Magyarországon például a középkor vagy a hódoltság kora óta él. Óbuda esetében e téma vizsgálatához kiindulópontnak vehetjük az 38 óbudai belterület 18SS—1861-ben készült térképét, amelyet Vardsdy Lipót, Buda város főmérnöke pontos felmérések alapján rajzolt meg, s feltüntette rajta az akkor érvényben levő utcaneveket is. Ezen a nagyméretű, kéziratos térképen (amelyet a Fővárosi Levéltár őriz) 40 utca és 6 tér nevét olvashatjuk. Az alábbiakban természetesen nem térhetek ki mind a 46 név eredetére, ezért csak azokkal foglalkozom, amelyekre vonatkozóan saját kutatásaim alapján új, vagy kevésbé ismert adatokkal tudok szolgálni. Meg kell itt jegyezni, hogy a XIX. század közepén érvényben volt jónéhány óbudai utcanév keletkezésének időpontja és magyarázata még felderítésre vár (ilyenek például a Tavasz, Nyár, ősz. Tél, Fecske, Nagy Kereszt és Kiskereszt — ma Vöröskereszt, Akácfa, Kertész — ma Kert — utca, Rózsa — ma Polgár — tér). Másrészük eredete viszont kézenfekvő vagy közismert. Az utóbbiak közé tartozik a Fő utca (a mai Lajos utca), a Timár, Fazekas (ma: Cserepes) utca, a Mókus utca, a Flórián tér stb. Néhány régi óbudai utcanév eredetének kérdését pedig már érintettem „Az eltűnt Óbuda"'című Jkkemben, a Budapest 1976. márciusi számában (ezek: a Kiscelli, Miklós, Erzsébet, Tanuló, Kő, Korona—ma: Fényes Adolf —, Prefektorátus — ma : Hídfő — utca). Lássunk először néhány ma is érvényes utcanevet. A Polgár utcát (eredetileg Herren Gasse, Urak utcája) az 1730—1740-es évek óta itt — a mai Budapesti Rádiótechnikai Gyár helyén — állott uradalmi épületekről (tiszttartói és kasznárlakás, urasági présház, dézsmahely és kocsma) nevezték így. Az egyesülés után a budai Úri utcával való névazonosság elkerülésére lett belőle Polgár utca. A Kórház utca elnevezés 1860 körül is megvolt, de akkor a mai Kórház utcának csak a Flórián tértől a hegyek felé húzódó szakaszát nevezték így (a Flórián tér és a Fő tér közti rész volt a Nyár utca). A Varásdy-féle térkép nem jelöl ugyan kórházépületet ebben az utcában, de nyilvánvaló, hogy kellett itt egy kórháznak lennie, máskülönben nem ez lett volna az utca neve. És valóban : az 1848-as összeírásban megtaláltam az óbudai 407. házszám alatt (a mai Kórház és Kerék utca nyugati sarkán) a „kórház" bejegyzést. Most már csak azt kellett megtudni, mikor keletkezett ez a kórház. Az óbudai topográfia legfontosabb forrásai, az adókönyvek, nem nyújtottak ehhez kellő támpontot, mivel a kórház — mint a földesúri és községi adózás alól mentes épület — nem mindig került be az évenkér' adóösszeírásokba. Egyéb levéltári forrásokból azonban megállapítható volt, hogy az 1777-ben alapított szegényház és kórház, amely eredetileg a Kiscelli utcában, kb. a mai postaépület tájékán állt. 1820-ban átköltözött a mai Kórház utcába, az elnevezés tehát leghamarabb 1820-ban keletkezhetett. Nincs alapjuk az olyan magyarázatoknak hogy az ókorban és a középkorban itt állott kórházról nevezték el az utcá-. Először is, ha valóban lett volna ezen í helyen kórház, ennek emléke a róm<> kor, de még a középkor óta sem maradhatott volna fenn (középkori utcaneveket is kizárólag okleveles forrásokból Ismerünk). Az aquincumi helyőrségi kórházat a régészeti kutatások a mai Miklós utca 20—28. helyén tárták fel. A középkorban az utca sem létezett; a beépített terület nem terjedt túl a Flórián téren; ettől nyugatra csak a XVIII. század második felétől kezdve indult meg a beépítés. Az 1820-ban ideköltözött szegényház illetve kórház előtt az újkorban sem volt itt kórház. A Laktanya utca elnevezés még később keletkezett. A kaszárnya ugyanis, amely az elnevezés alapja, 1833 körül épült. Ezt megelőzően az utcát Tömlöc utcának nevezték, a mai 1. számú házhelyén a XVIII. század közepe óta itt állott urasági tömlöcről, ahová a „nyakas", „engedetlen" jobbágyokat és zselléreket zárták. Ennél is későbbi a Hajógyár utca elnevezés. Az óbudai kis szigeten 1836-ban kezdte meg működését az óubdai Hajógyár, ahová akkoriban fahíd vezetett át a Dunán. Ez a híd azonban nem a mai vashíd helyén volt, hanem éppen a Hajógyár utca torkolatában. A Kis Velence utca arról kapta nevét, hogy az utca vonalában a múlt században még egy befedetlen vizesárok volt, amit jól mutat a Varásdy-félc térkép. Nem lehetetlen, hogy ez azonos a közelmúltban régészetileg feltárt római vízcsatornával, amely a Bécsi út fölött fakadó forrásokból vezette a vizet Aquincum központja felé. A különböző okok folytán már régebben megszűnt Óbudái utcanevek kőzött is van néhány, amelyekre talán érdemes kitérni.