Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Konrádyné Gálos Magda dr.: Barabás Miklós háza a Város-major utcában

Galambposta Gróf Széchenyi István arcképe Budát környező összelőtt falvakról készített fényképfelvételeket. A szabadságharc bukása után búskomorságba esett. Az abszolutizmus első éveiben keveset festett, inkább szőlőjére fordított gondot. Gyermekeivel kijárt a Városmajorba. Ebből az időből származik „Egy városmajori fatörzs" című képe. 1861-ben részt vett a Képzőművészeti Társulat alapításában. Ám a festészet ez idő tájban nem volt elegendő a megélhetéshez. , ,1863—64 nagyon ínséges évek valónak", jegyezte fel. Ezért próbált „fényképészeti műtermet" nyitni az Úri utcában. De erre ráfizetett, és a műtermet megszüntette. Cégérek festését is vállalta ekkoriban. 1867-ben megválasztották „városatyának". Ettől kezdve hivatalból is folytatta harcát a rajzoktatás általános bevezetéséért, amit már 1842-ben sürgetett. Akkor írta a „Kis rajziskolá"-t. Alkotásairól jegyzéket vezetett. Ezen közel négyezer tétel szerepel. Minden műve mellé azt is odaírta, kinek s mennyiért készítette. Eleinte vendéglátásért, gitárleckéért dolgozott, később forint, arany volt munkáinak az ára. Ámikor a Városmajor utcában építkezett, „egy kamint csinált az arcképért" a megrendelő. Sok képet festett „ajándékba", „barátságból". Ilyen feljegyzést is találunk: „elszaggattam bosszú miatt". Legtöbb műve olajfestmény, főleg portrék; de kréta- és kőrajzok, akvarellek seregét is sorolja. Ifjúkorában szép számmal festett divatos miniatúrát. Hatalmas oltárképeket is alkotott. Főurak és gazdag megrendelők portréi mellett jellegzetes pesti és falusi alakokat — pl. utcaseprő gyerek, dudás, jobbágy, virágárus, koldusfiú — is lefestett. Életképei sokféle helyzetet, szokást, látványt örökítenek meg. „Cigány család" című képe Petőfit versírásra ihlette. Szent Kleofás! Milyen karaván . .. A családfő vén, kehes lovon, S ami több, ki rája nehezül, Nemcsak a jó dádé egyedül: Oldalain egy-egy tarisznya lóg, S mindenikben rajkók láthatók; Ki-kidugván borzas fejőket, Pityeregnek szörnyű éneket, Mert helyök nem legkényelmesebb; Petőfi Sándor: Vándorélet (Barabás rajzához) Az irodalomtörténet Barabásnak köszönheti, hogy jóformán minden író kortársáról élethű képünk van. Jókai például Petőfi legjobb arcképének mondta az 1848-it, amelyen iiemzetőri karszalaggal ábrázolta. Festett mű-Egy városmajori fatörzs vészeket, tudósokat; színészbarátait, szerepükhöz beöltözve. A reformkortól a századvégig a magyar történelem minden fontos egyéniségével szembenézhetünk arcképein. Kőrajzot készített első magyar minisztériumunkról s az aradi tizenhárom vértanúról. Méltán írta a költő: Együtt küzdöttél az egész hazával, Ecsettel kézben és szívedbe' lánggal. És hogy csodálják késő unokák: Megfestéd korod arcképcsarnokát Reviczky Gyula: Barabás Miklóshoz 34