Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Konrádyné Gálos Magda dr.: Barabás Miklós háza a Város-major utcában

Galambposta Gróf Széchenyi István arcképe Budát környező összelőtt falvak­ról készített fényképfelvételeket. A szabadságharc bukása után búskomorságba esett. Az abszo­lutizmus első éveiben keveset fes­tett, inkább szőlőjére fordított gondot. Gyermekeivel kijárt a Városmajorba. Ebből az időből származik „Egy városmajori fa­törzs" című képe. 1861-ben részt vett a Képző­művészeti Társulat alapításában. Ám a festészet ez idő tájban nem volt elegendő a megélhetéshez. , ,1863—64 nagyon ínséges évek valónak", jegyezte fel. Ezért próbált „fényképészeti műtermet" nyitni az Úri utcában. De erre ráfizetett, és a műtermet meg­szüntette. Cégérek festését is vál­lalta ekkoriban. 1867-ben megválasztották „vá­rosatyának". Ettől kezdve hiva­talból is folytatta harcát a rajz­oktatás általános bevezetéséért, amit már 1842-ben sürgetett. Akkor írta a „Kis rajziskolá"-t. Alkotásairól jegyzéket veze­tett. Ezen közel négyezer tétel szerepel. Minden mű­ve mellé azt is odaírta, kinek s mennyiért készítette. Eleinte ven­déglátásért, gitárleckéért dolgo­zott, később forint, arany volt munkáinak az ára. Ámikor a Vá­rosmajor utcában építkezett, „egy kamint csinált az arcképért" a megrendelő. Sok képet festett „ajándékba", „barátságból". Ilyen feljegyzést is találunk: „elszag­gattam bosszú miatt". Legtöbb műve olajfestmény, főleg port­rék; de kréta- és kőrajzok, akva­rellek seregét is sorolja. Ifjúkorá­ban szép számmal festett divatos miniatúrát. Hatalmas oltárképe­ket is alkotott. Főurak és gazdag megrendelők portréi mellett jel­legzetes pesti és falusi alakokat — pl. utcaseprő gyerek, dudás, jobbágy, virágárus, koldusfiú — is lefestett. Életképei sokféle helyzetet, szokást, látványt örö­kítenek meg. „Cigány család" cí­mű képe Petőfit versírásra ihlette. Szent Kleofás! Milyen karaván . .. A családfő vén, kehes lovon, S ami több, ki rája nehezül, Nemcsak a jó dádé egyedül: Oldalain egy-egy tarisznya lóg, S mindenikben rajkók láthatók; Ki-kidugván borzas fejőket, Pityeregnek szörnyű éneket, Mert helyök nem legkényelmesebb; Petőfi Sándor: Vándorélet (Barabás rajzához) Az irodalomtörténet Barabás­nak köszönheti, hogy jóformán minden író kortársáról élethű ké­pünk van. Jókai például Petőfi legjobb arcképének mondta az 1848-it, amelyen iiemzetőri kar­szalaggal ábrázolta. Festett mű-Egy városmajori fatörzs vészeket, tudósokat; színészbará­tait, szerepükhöz beöltözve. A reformkortól a századvégig a ma­gyar történelem minden fontos egyéniségével szembenézhetünk arcképein. Kőrajzot készített első magyar minisztériumunkról s az aradi tizenhárom vértanúról. Méltán írta a költő: Együtt küzdöttél az egész hazával, Ecsettel kézben és szívedbe' lánggal. És hogy csodálják késő unokák: Megfestéd korod arcképcsarnokát Reviczky Gyula: Barabás Miklóshoz 34

Next

/
Thumbnails
Contents