Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Bertalan János —dr. Berti Béla: A százéves Népköztársaság útja

sított kisajátítási jogot, ezért a kisajátítások lebonyolítására a Közmunkák Tanácsa a közlekedési minisztert kérte fel. A megindult egyezkedési tárgyalások során már az első évben, 1871-ben , 107 egyezség jött létre, ami reményt nyújtott arra, hogy az építkezések a következő évben megindulhatnak. A Közmunkák Tanácsa felkérte Ybl Miklós és Linczbauer István építészeket, hogy az út mentén építendő háztömbökre tervvázlatot mutassanak be. A Magyar Mérnök Egylet több fiatal építésze szintén készített tervvázlatokat. Ilyen előzmények után 1872. március 9-én a Közmunkák Tanácsa szerződést kötött az Altalános Magyar Municipális Bank, a Franco-Magyar Bank és az Erlanger Bankház vállalkozókkal. Ez a bankcsoport a szerződés értelmében megvette a Sugárút valamennyi kisajátított telkét, a kisajátítási összegnek megfelelő áron. Kötelezték magukat, hogy az utat három év alatt megépíttetik, és legkésőbb 1875-ben átadják a forgalomnak, a házhelyeket pedig 1877-ig beépíttetik. A bankcsoport külön vállalatot hozott létre a munkálatok elvégzésére. Az épülő Sugárút A vállalkozók a bontást és az út építését már 1872-ben megkezdték. Feltöltötték a nyolcszög teret, lebontottak a Nagymező utca és a Városliget közötti részen 34, többségükben földszintes házat, és öt új, három- ill. négyemeletes lakóház építését is elkezdték. 1873-ban további 36 házat bontottak le és felépült a nyolcszög teret övező 4 nagy épület. Az 1873. évi gazdasági válság, amely Európa valamennyi pénzpiacát megingatta, súlyosan érintette a Sugárutat építő társaságot is. A vállalkozó bankcsoport november havában — a szerződés azon pontjára hivatkozva, amely ezt lehetővé tette — kérte a teljesítési határidőnek két évvel való meghosszabbítását. A kért határidő módosítást az 1874. május 8-án kelt pótszerződés értelmében meg is kapták. Ettől kezdve az építés lendülete lelassult, de a bontásokat 1875-ben befejezték és további házak is épültek. A folytatódó gazdasági válság miatt a vállalkozók 1876-ban végül is felmondták a szerződést, a Közmunkák Tanácsa hozzájárulásával. Addigra összesen 40 ház épült fel köztük 3 négyemeletes, 19 háromemeletes, 8 kétemeletes, 1 egyemeletes és 9 villa. Ezek közül 22 házat a vállalkozó bankcsoport építtetett, 18-at pedig magánosok. Az említett előzmények után a Közmunkák Tanácsa kénytelen volt saját kezelésbe venni a Sugárút építésének folytatását. Szerencsére ekkorra az út jelentős része már elkészült, ideiglenes burkolattal. A még hiányzó útszakasz megépítése után, 1876. augusztus 20-án a Sugárutat átadták a forgalomnak. De a teljes beépítés csak 1884-ben fejeződött be. A Sugárút faburkolása nem ment simán! A Közmunkák Tanácsa 1874-ben szerződést kötött John Norris vállalkozóval, akinek faburkolattal kellett volna az úttestet ellátni. Norris azonban nem tudott eleget tenni kötelezettségének. Az útburkolást végül is RütgersGuidóvállalkozó végezteel, 12 fakockákkal. A munkát 1884. március 10-én kezdte el és ugyanazon év augusztus 2-án befejezte. A sok nehézség árán elkészült Sugárút a legszebb, legimpozánsabb útvonala lett a fővárosnak! Az út mentén kisajátított telkek értékesítésének gondja, a szerződés felbontása folytán, szintén a Közmunkák Tanácsára hárult. A 155 sugárúti és a közvetlen környékén levő telkeket a Közmunkák Tanácsa azzal a feltétellel kínálta eladásra, hogy a sugárúti telkeken építendő házaknak 1880. augusztus 1-re fel kell épülniök. A telkek iránti kereslet azonban igen gyér volt. A vásárlás csak a gazdasági válság megszűnése után, 1880-ban lendült fel; ebben az egy évben háromszor annyi telket adtak el, mint az 1876—1879. közötti négy évben összesen. Az építési kedvet növelte az 1871. évi XLII. tc., amely kimondta, hogy a Sugárúton és a Nagykörúton — mint szabályozási főútvonalakon — épülő házak 15 évig teljes és további 15 évig részleges adómentességet kapnak. Az 1881. évi XXX. tc. pedig elengedte a Sugárút és a Nagykörút építésére igénybevett kölcsön kamatait. 1884 végéiga Sugárút valamennyi telke vevőre talált, és egy kivételével az összes lakóház építése befejeződött. A kontinens első földalatti vasútja A sugárúti tömegközlekedés problémájának megoldása több mint két évtizedig húzódott. A Közmunkák Tanácsa a főváros legszebb útja szépségének és különleges jellegének megóvására kezdettől fogva ellene volt minden olyan megoldásnak, mely az út tömegközlekedését közúti vasúthálózat kiépítésével óhajtotta megoldani. Hosszú huzavona után, a budapesti Városi Villamosvasút Részvénytársaság és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság által bemutatott tervek alapján, az úttest alatt, kéregvasútként épült meg az európai kontinens első földalatti villamosvasútja. Az építés két évig tartott. A földalatti villamosvasutat 1896. május 2-án átadták a forgalomnak. A hajdani Sugárút 1885-től 1949-ig gróf Andrássy Gyula, volt miniszterelnök nevét viselte, aki a Sugárút megvalósítását mindvégig pártfogolta. Több névváltoztatás után jelenleg a Népköztársaság útja nevet viseli. Műemlék-épületek A Sugárút építése a Fővárosi Közmunkák Tanácsa legnagyobb szabású városrendezési tevékenységének tekinthető. Az út épületeit a kor legjobb építészei tervezték, zömmel azonos építészeti felfogás alapján, így az egyes épületek művészi színvonala mellett olyan egységes hatást értek el, amely az utat világviszonylatban is a korai eklektika kiemelkedő alkotásává teszi. A sugárúti házak közül Petschacher Gusztáv 12, Freund Vilmos 11, Feszty Adolf 10, Bukovits Gyula, Unger Emil 8—8, Hübner Nándor, Kallina Mór, Quittner Zsigmond, Ray Rezső, Weber Antal 5—5, Lee, Schmahl, Szkalniczky 4—4, Borbula és Hauszmann 3—3 épületet tervezett. A Népköztársaság útja épületeinek egyharmada műemléki védelem alatt áll.