Budapest, 1976. (14. évfolyam)

8. szám augusztus - Bertalan János —dr. Berti Béla: A százéves Népköztársaság útja

Bertalan János—dr. Berti Béla A százéves Népköztársaság útja A főváros modernizálása már a három testvérváros egyesítése előtt foglalkoztatta a közvéleményt. Döntő lépés volt az 1870. évi X. tc. megalkotása, mely „a Duna folyamnak a főváros melletti szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről" intézkedik. Megalakult a Közmunkák Tanácsa. Az első munkaprogram megjelölte a megoldásra váró nagy feladatokat, közöttük a Sugárút, a mai Népköztársaság útja létesítését. A Sugárút terve A XIX. század utolsó előtti évtizedében a Király (ma: Majakovszkij) utca volt a főütőere Pest legnépesebb városrészének, a Terézvárosnak. Pest egyedüli üdülőparkja, a Városliget is csak a Király utcán át állt összeköttetésben a városközponttal. A viszonylag szűk utca tehát abban az időben a város legnépesebb és legforgalmasabb utcája volt. Pestnek egyetlen pontján sem forduitak elő oly gyakran közlekedési zavarok, mint itt. A probléma megoldására két lehetőség kínálkozott: kiszélesíteni a Király utcát, vagy pedig tehermentesítésére, vele párhuzamosan, modern, új közlekedési utat nyitni. Az első megoldás — az ehhez szükséges ingatlan kisajátítások miatt — rendkívül költségesnek tűnt; és a lakáshiány nagymértékű növekedése mellett, az évekig tartó építés az utca élénk kereskedelmi életét hosszabb időre megbénította volna. Ezért a második alternatíva került előtérbe. Az új út létesítésére és vonalvezetésére négy terv készült. Ezek szerint a Váci (ma: Bajcsy-Zsilinszky) út és a Városliget között vezetendő Sugárút tengelyét az Ó, a Lázár, a Révay vagy a Könyök utca vonala képezte volna. A Lázár utca azért került számításba, mert a megépítendő Sugárút a Zrínyi utcán át kapcsolatba került volna a Lánchíddal. A Közmunkák Tanácsa a Könyök utcai vonalvezetést fogadta el, mert ez a vonal egészen egyenes irányban vezet a Városligethez. Az elfogadott terv szerint a Sugárút a Könyök utca (a Sugárút építése következtében megszűnt utca) Váci úti torkolatánál kezdődik, csaknem szemben a Marokkói (ma: József Attila) utcával, s egyenes irányban végig halad a Könyök és a Kőműves (a Sugárút része lett) utcákon, áthúzódik a Kakas és a Szegfű utca közti telkeken, majd áthasítja a Kétszív (ma: Szív) s a Hajcsár (ma: Bajza) utcákat és az ezek között fekvő telkeket, végül az Aradi (ma: Lendvay) utca külső részét — s egyenesen a Városligetben tervezett artézi kútra nyílik. A Sugárút hossza 1218 öl (2310 m), amelyet a terv három útszakaszra oszt. A Váci úttól a nyolcszög térig (előbb Oktogon, jelenleg November 7. tér) terjedő első szakasz három- és négyemeletes házakkal építendő be. E szakasz szélessége 18 öl, melyből 4—4 öl a kétoldali járdákra, 10 öl pedig a kocsiútra jut. A középső útszakasz a nyolcszög tértől a körtérig (ma: Kodály Körönd) terjed; ez két- és háromemeletes házakkal építendő be. A középső útszakasz szélessége 24 öl, melyből a házak előtti járdákra2—2 öl, a mellékkocsiutakra mindkét oldalon 2,8 öl, a lovaglók és a gyalogosok részére mindkétfelől egyenként 3,7 öl, a főkocsiútra pedig 7 öl jut. A harmadik útszakasz a körtértől (Kodály körönd) a Városligetig terjed. Itt egy- és kétemeletes házak épülnek, előttük 5 öl szélességben előkertek díszlenek. Az útszélesség ezen a szakaszon is 24 öl — az előkertek nélkül. A Sugárút megépítése érdekében 219 ingatlant kellett kisajátítani, akkori becsértékük szerint 7 161 009 forintért. Ebből 2297197forint értékű ingatlan esett a létesítendő új út területére. Az útépítés költsége 1038712 forint volt, tehát a Sugárút létesítésének tényleges költségét 3 335 909 forintra becsülték, az újra eladható telkekét pedig 4 4863 812 forintra. Javaslat a Parlament előtt Az elkészült tervek és költségvetések alapján a Közmunkák Tanácsa 1870 novemberében felterjesztést intézett a kormányhoz a Sugárút megépítésével kapcsolatos költségek biztosítása és folyósítása ügyében. A kormány még ugyanabban a hónapban törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé. A javaslat tárgyalásakor a tervezett út megépítésének jelentős számú ellenzője is akadt. A képviselők egy része nem a Sug?: jt megépítését tartotta elsőd legesnek, hanem a Duna szabályozását, újabb híd építését, közraktárak és kikötők létesítését. A tervet ellenző képviselők a többi között azzal is érveltek, hogy az út létesítésének 160 ház esik áldozatául, s ennek következtében mintegy tízezer ember válik hajléktalanná, ami fokozza az amúgy is kedvezőtlen lakáshelyzetet. A képviselőház élénk vita után 231 szavazattal 60 ellenében végül is elfogadta ,,a Pest északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárút munkálatai költségeinek fedezéséről" szóló törvényjavaslatot, s az rövidesen törvényerőre emelkedett. Az 1870. évi LX. tc. értelmében a Sugárút A 23-as számú ház bejáratának szobordíszei 10