Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Vujicsics D. Sztoján: A pesti szerb templom

A pesti szerb templom kertjét a Veres Pálné és a Szerb utca oldaláról magas kőkerítés veszi körül, amelynek legfőbb dísze a Szerb utcából nyíló, gazdagon faragott copf kőkapu. Valószínűleg az 1780-as években emelhették, s teljesen azonos a szentendrei Preobrazsenszka szerb templom díszkapujával. Oromfalainak faragott rokokó kővázái részben megsérültek, részben elpusztultak. > Czeizing Lajos felvételei templom emléke a valamikori népes és számottevő pesti szerb közösségnek is, amelynek egész történetét leolvashatjuk róla, hiszen létrejöttének, kifejlődésének és virágzásának, majd lassú múlásának évszázados jegyeit viseli magán. A mai pésti szerb templom a 17. század legvégén és a 18. század első felében a török kori templom helyén épült. Mai architektúrájának kialakulása az 1688-as, illetőleg az 1695—1698-as évekhez, majd az 1733-as évhez kötődik, amikor a bővítések és hozzáépítések során mai alakját nyerte. Mindmáig vitás, ki volt a pompás barokk műemlék-templom építésze. Bizonyos, hogy építészeti motívumai közeli rokonságba hozzák a szentendrei Blagovestenszka-templommal (1752) és a pesti Kriszt- vagy Péterffyházzál (1755) — V., Pesti Barnabás utca 2. —, így alkotójának Mayerhoffer Andrást (1690—1771) tekinthetnénk. A második világháborús bombázások a templomon igen súlyos homlokzati károkat okoztak. Elpusztult a főpárkány felett álló, négy rokokó kővázával ékített mellvéd is, amelyet a műemléki helyreállítások során sem sikerült eredeti állapotában rekonstruálni és pótolni.