Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Tamás Ervin: Szombathely

Gáti Vilmos Mellékutca Aki az Üllői út páratlan oldalán tépkedve, a Kun Béla térnél - vagy ahogy régen nevezték, a Ludovika­kertnél — megáll a sarkon, nemigen lát többet a Márton utcából, mint azt a darabot, ami a következő kereszt­utcáig, a Tűzoltó utcáig terjed. Ez­úttal nem is áll szándékunkban több, mint ezt a saroknyi darabot szemügyre venni. Utunkat a legmagasabb házszámok­nál, az Üllői út sarkánál kezdjük. A Márton utcának ez a vége szoros kap­csolatban van a főútvonallal. Úgy is szokták emlegetni, hogy az Üllői út egyik mellékutcája, amelyiknek a má­sik vége a Mester utcánál kezdődik. Ez a kissé ellentmondásos meghatá­rozás a valóságot tükrözi. A lakók élete inkább kapcsolódik a sűrű for­galmú Üllői úthoz, mint a jóval csen­desebb Mester utcához. A két első ház — illetve a két utolsó — pedig szinte az átmenet jelképe. A páros oldalon közel fél évszázada ez a tábla áll a 42-es számú ház kapuján: „Be­járat a másik oldalon." Ez az épület ugyanis azonos az Üllői út 103-mal, annak ide néző oldala. Szemben az Üllői út 105. terpeszkedik, elfoglalva az utolsó Márton utcai házhelyet. Kérdéses ezek után, hogy Márton utcai nevezetességnek tekinthetjük-e a sarkon levő Sas patikát? (Azelőtt hívták így, de ma is ott látható polcai felett a fából faragott névadó sasma­dár.) Egyik kijárata az Üllői útra, a má­sik a Márton utcára nyílik. Ma ezt a nevet viseli: Fővárosi Gyórgyszertári Központ 907-es számú „Richter Gede­on" gyógyszertára. Benn emléktábla hirdeti, hogy itt tevékenykedett a névadó 1901 és 1907 között. Jó lenne utcánkhoz számítani a patikát, mert ezzel egyszersmind bevehetnénk a leltárba a márványtáblát is. Ilyesmivel úgysem számolhatunk már, mert nincs belőle a Márton utcában egy fia sem. Noha lakott nevezetesség a környé­ken, például Móricz Zsigmond az Üllői úton — de egy sarokkal lejjebb, József Attila pedig a Gát utcában — ami viszont legalább keresztezi a Márton utcát. De itt senki sem lakott, akinek a neve márványért kiáltana. A Márton utca e saroknyi darabján 15 házhely van. A páros oldalon 8, a páratlanon 7. 14 ház állt itt még a közelmúltban is. Ami a házakat illeti, van közöttük öt darab háromemele­tes, de ebből — amint látjuk — kettő tulajdonképpen főútvonalhoz tartozik Volt régen egy hatodik három­emeletes ház is, a 35/b., de ezt teli­találat érte 1944 tavaszán; telkén ma JAVSZER-telep van. Ez a bombatalálat volt egyébként az első alkalom, amikor a történelem egyenesen ide az utcába jött be. (16 halott maradt a romok alatt.) Nem mintha az itt lakókat nem kellene a történelemformáló erők között számon tartani, csupán az a helyzet, hogy máskor nem itt szoktak zajlani az események. A lakóknak, hogy részeseik lehessenek, előbb el kell hagyniok a mellékutcát. Néha tö­megesen, mint például az első világhá­ború idején Virág úr, aki a 35/a-ból — több szomszéddal együtt — öt eszten­dőre távozott 1914-ben, és öt tizen­négy éven aluli gyermeket hagyott otthon, kereső nélkül. Vagy özv. Var­gáné férje az azóta lebontott 38-ból, aki néhányadmagával soha többé nem

Next

/
Thumbnails
Contents