Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Óvoda Újpalotán (Csigá László felvétele)

üdapest XIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM. 1976 JUNIUS II FŐVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 76.1013 Athenaeum Nyomda Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 óráig VII..Lenin krt.9—11.IV.459. Telefon: 223-625 Olvasószolgálat: Népszínház u. 24. Telefon : 343-610 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL Urbanizálódó ország XVI. Tamás Ervin: Szombathely 6 Csapó György: A Fészek 16 Vargha Balázs: Kassák Lajos - önmagáról I. 22 Vujicsics D. Sztoján: A pesti szerb templom 24 FÓRUM Szinai János: Népesedéspolitika — lakás­építéspolitika 28 Wellner István: A bautzeni Mátyás-emlékmű .. 32 Visszaemlékezések Klimkó János: Egy szakácsinas a századelőn . . 34 Zolnay László: Használati és díszkerámia a kö­zépkori Budán 37 A címlapon: Óvoda Újpalotán (Csigá László felvétele) A hátsó borítón: A pesti szerb templom ikonosztázionja (részlet) Czeizing Lajos felvétele Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA [ró; GARAI GÁBOR keltő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója: PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke A főváros új ötéves terve írta: Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke AFővárosi Tanács május 13-i ülésén el­fogadta ötödik ötéves tervét. A jóvá­hagyott számok kifejezik, hogy minden eddiginél nagyobb fejlődésre nyílik lehető­ség a következő öt évben. A Fővárosi Ta­nácsnak 76 milliárd forint áll rendelkezésé­re fejlesztési célokra, s ez csaknem négy­szerese annak az összegnek, amit a harma­dik ötéves tervidőszakban felhasználhat­tunk. 90—100 ezer lakás építhető fel, vagyis 320—350 ezer fővárosi lakos köl­tözhet majd új, a korábbinál jobb, na­gyobb, kényelmesebb otthonba. De a vá­rosfejlesztés többi ágában is nagy lépéseket tehetünk előre. Az új elképzeléseket a negyedik ötéves terv sikeres megvalósítása alapozta meg. 1971—75-ben a főváros nagyobb fejlődést ért el, mint az előző ötéves időszakokban. Csaknem 78 ezer lakás épült, s egész város­részek nőttek ki a földből. Befejezéshez kö­zeledik Újpalota, Dél-Zugló építése, meg­újult az ősi és elavult Óbuda. Az építkezé­sek megváltoztatták több kerület arcula­tát, és megteremtették a feltételeket a vá­ros szerkezetének átalakításához is. Mert a lakásokkal együtt bölcsődék, óvodák, is­kolák, orvosi rendelők, boltok és áruházak egész sorát adták át, bővítették a közmű­hálózatot, megújították a közlekedést — mindez meggyorsította a külső munkás­kerületek fejlesztését is. A hetvenes évek első felében több mint 40 milliárdot költhettünk fejlesztésre. Az erőket összefogtuk, hogy minél eredmé­nyesebb legyen a munka. A nagy építkezé­sek hatása egész Budapesten érezhető. Sokat szépült fővárosunk, korszerűbb lett, új, nagy alkotásokkal gazdagodott. Javultak az életfeltételek, minden területen sokat haladtunk. Talán nincs is olyan budapesti lakos, aki ne érzékelné a fejlődésből szár­mazó előnyöket. A városfejlesztés egyik legfontosabb feladata az új lakónegyedek közművesítése volt. Ezt sikerült jól megoldani. Nagy gon­dot fordított a Tanács arra is, hogy több ivóvíz jusson a fővárosnak. Az új beruházá­sok eredménye: az egy főre jutó napi víz­fogyasztás az 1970. évi 142 literről tavaly már 167 literre nőtt. A kormány hathatós segítséget nyújtott a tömegközlekedés fejlesztéséhez. A leg­sürgetőbb tennivalót abban jelöltük meg, hogy az épülő lakótelepeket bekapcsolják a forgalomba, hogy javuljon a közlekedés a belső és a külső kerületek között. Ezt szolgálta egyebek közt, hogy a tervezett 815 autóbusz helyett 1213-at szereztünk be. A közlekedés legnagyobb, legjelentősebb be­ruházása a teljes kelet—nyugati metróvonal megnyitása volt. Meghosszabbították a millenniumi földalatti vasutat, s bővítették az úthálózatot. Mindezek eredményeképp valamelyest csökkent a zsúfoltság és meg­rövidült az utazási idő. Sok, elismerést érdemlő eredményről számolhat be az egészségügy, az oktatás és a művelődésügy. Megkezdődött a kórházak felújítása és 1069-cel nőtt az ágyak száma. A tervezettnél majdnem kétszer több kör­zeti orvosi rendelőt adtak át. Részben társadalmi segítséggel több mint száz óvoda épült, 20 000 férőhellyel. Az eddiginél több jutott művelődésre is. Felépült a kőbányai művelődési központ, a csepeli művelődési ház, a Marcibányi téri és az óbudai ifjúsági ház. Két új mozi n/ílt meg. Az ifjúsági klubok száma százötvenről 260-ra nőtt. Sokat tett a kereskedelem, hogy meg­könnyítse a bevásárlást. Elsősorban az új lakónegyedekben és a közlekedési csomó­pontokban adtak át új boltokat, a réginél nagyobb területű élelmiszer-áruházakat. A negyedik ötéves terv eredményes megvalósítása és a még megoldásra váró feladatok ismerete kiinduló alapul szolgált az új ötéves terv összeállításához.

Next

/
Thumbnails
Contents