Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Dr. Temesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye II.

tezete, amelyet a feljegyzések szerint 1515-ben I. Miksa császár adományozott a fejlődésben nagyon visszamaradt kilencéves Lajosnak. Az egész nagyon hasonlít I. Fülöp castíliai király ifjúkori vértezetéhez. Felületének díszítő négyszögeit préselt, majd kémiai úton kimaratott és bearanyozott viráglevél-forma dísz tölti ki, amely a landsknecht-viselet jellegzetes, hasított díszítményének utánzata. E páncélnak cipői is eltérnek a Miksa-korabeli hegyes cipőktől; ezek is a landsknecht-viseletre emlékeztetnek tompa, vágott végű lezárásukkal. Említsük meg ifjabb Wormsi Vilmos nevét is (1551—1554 között működött Augsburgban), aki művészi hozzáértéssel és nagy gonddal készítette keleties felhőornamentikáit. Vértjéhez — amelyből a Magyar Nemzeti Múzeum sajnos csak egy példányt őriz — lovagi tornához való, cserélhető mellvas is tartozik. Eszterházy Ferenc leltára 9 vértezetet említ; az első helyen olyan példányt, amelynek gallérján hatvan darab csillag alakú ezüst virág, valamint 59 darab kisméretű csillag ékeskedik és „ezüst dróton 166 borsó nagyságú kláris függ alá". Ugyancsak virágok ékesítik Pálffy Miklós győri hős vértezetét, amely a bécsi műkincsekkel került vissza Magyarországra az 1932. november 27-i velencei döntőbírósági ítélet értelmében. A Zsigmond-kori nyergek a középkori lovagi felszerelések legpompásabb darabjai közé tartoznak, gazdagon díszítve a legváltozatosabb domborművekkel. A nyergeken a középkori szerelmi világ fantasztikus elemeiként jelennek meg sárkányok, szarvasok, az egyszarvú, az alabárdot tartó vadember, az oroszlán ellen küzdő álarcos; némelyiken szerelmes párok enyelgését, félmeztelen alakokat, zenélő ifjút, vadászt láthatunk. Szembetűnő a világias és a vallásos ábrázolás elegyedése. Az egyik nyergen meztelen alakok állnak, fátyollal vagy övvel, más helyen angyalok, majmok töltik ki a díszítésre alkalmas teret. Láthatunk négykézláb csúszó, szakállas férfin nyargaló nőt „nevess, kedvesem, nevess" felirattal a kezében. Mindegyik nyergen megjelenik Szent György alakja, amint a sárkány torkának szegzi lándzsáját. A nyergeken látható jeleneteket csak a németországi szerelmi költészettel lehet megmagyarázni, amelyben a szerelmes lovagok védőszentje. Szent György központi helyet kap. Ugyanakkor az állatoknak — oroszlán, griff, 26 A Teleki-nyereg Zsigmond-kori nyereg