Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Urbanizálódó ország XIV. Tamás Ervin: Eger

Kovácsoltvas kapu, a Fazola testvérek alkotása Mennyezeti freskó a Líceumban bői naponta nyolcszázán járnak el dolgozni, s háromezernégyszáz a bejárók száma. Mindenesetre az extenzív iparfejlesztés véget ért Heves megye központjában, a további bővítések a gyárkapukon belül maradnak. Szólni illik még a barokk város iskolakultúrájáról is, hiszen az ország minden részéből több mint tizenötezer diák tanul közép- és felsőoktatási intézményeiben. A Líceum, melyet hajdanán Eszterházy püspök is egyetemnek szánt, ma tanárképző főiskola, Eger szellemi bázisa. Katedráin százhatvan tanár oktat, s tanárainak több mint a fele tíz évnél régebben egri lakos. A főiskola 1949 óta csaknem tízezer fiatal pedagógust adott az országnak. Üdülőhelyi központ Egyetlen itt eltöltött nap is gazdag programot kínál. Az ember megtekinti a várat. Azután megfürdik a strand kellemes vízében. Délután: túra a közeli, hűs erdőkben, vagy séta a szépasszonyvölgyi pincékhez. Egyébként a város külön érdekessége, hogy körben tufakőbe vájt, apró, romantikus pincék veszik körül, és ezekben is a híres borok érnek. A másik nagy élmény: maga a Bükk, amelynek nyolcvan százalékát erdő borítja. A lassú kommunális fejlesztés, a kevés szálláshely viszont nem kedvez az idegenforgalomnak. Reprezentatív borkóstolók csak a központban vannak, azok is szűkek. És az ősidők óta feltörő meleg, gyógyító vizet mindössze két régi uszoda és egy strand hasznosítja, gyógyszálló, gyógyintézmény nincsen. Az egriek elhatározták, hogy kihasználják végre természeti adottságaikat, s a környékkel egyetemben igazi üdülőcentrummá fejlesztik városukat. A néhány kilométerre fekvő Almárvölgy-Keselyűbérc területén csónakázótavat létesítenek. Egerszalókon az olajfúrás közben talált gyógyforrás mellé 200 férőhelyes motelt és kempinget terveznek, később pedig kétezer fürdőzőt befogadó strandot. Eger híres törökfürdőjének rekonstrukcióját Borospince