Budapest, 1976. (14. évfolyam)
3. szám március - Vértesy Miklós: Bárczy István építési akciója
mennyit tető alá hozták. Bárczy arról is gondoskodott, hogy az anyagbeszerzésben ne legyen fennakadás, és hogy a szállítók ne használhassák ki a kényszerhelyzetet. A különböző kartellekkel megegyezett, hogy kellő időben szállítsák az anyagot, mégpedig a kartelláraknál olcsóbban: a téglákat 10, a vasgerendákat pedig 5°0 -os engedménnyel. Az elkészült lakások Az első ciklus bérházai a munka megkezdésétől számított tíz hónap alatt, 1910. augusztus 1-re kivétel nélkül felépültek, és — minthogy már előre bérbe voltak adva — a lakók azonnal beköltözhettek. A második és harmadik ciklus épületei hasonló tempóban készültek, és lakóik 1911., illetve 1912. augusztus elsejére ezeket is elfoglalhatták. A három év alatt összesen 23 ház és 19 kislakásos telep épült, 6000 lakással; a gyarapodás a főváros 160 000 lakásának 3,8%-át tette ki. Ehhez a számhoz azonban még hozzá kell adnunk azt az ezer lakást, amely a bérházakból kiköltöző iskolák révén szabadult fel. Az új épületek különböző helyeken, a főváros tulajdonában levő, addig üres telkeken épültek: a Margit körúton (Mártírok útja), az Üllői, a Váci úton, a Berzencei, a Mester utcában. A túlnyomóan földszintes házakból álló kislakásos telepek pedig a Budafoki, az Aréna (Dózsa György), a Váci úton, a Hungária körúton, a Kén utcában. Ez utóbbiak mellé iskolákat, óvodákat, vendéglőket is építettek. Külön említést érdemel a szobrászok, festők gondjain segítő Százados utcai művésztelep létesítése, ahol a lakásokhoz 50 m2 alapterületű műterem is készült. A főváros az építkezésekre és az egyéb beruházásokra 150 millió korona értékben angol és francia kölcsönt vett fel, 5,3%-os kamatra. A bérházak bevétele teljes egészében fedezte az építési tőke kamatait és törlesztési részleteit, a fenntartási költségeket, valamint a telekérték 4%-át. így a város ráfizetés helyett hasznot húzott az építkezésekből, mert saját, korábban semmit sem jövedelmező telkeire épített. A bérházak építészetileg nem jelentős alkotások, külsőre nagyobbára jellegtelenek. Talán csak az Üllői út 121. számú ház figyelemreméltó. Peez Samu tervezte neoromán stílusban, kis tornyokkal, az általa tervezett többi épülethez hasonló vöröstéglaburkolattal. Viszont az új házak előnyösen különböztek a nagy bérkaszárnyáktól abban, hogy a bennük levő kislakások nem körfolyosóval, „ganggal" körülvett szűk, levegőtlen udvarra nyíltak, hanem utcára vagy kertre. Udvarra csak a konyhák és mellékhelyiségek ablakai néztek. Ezt úgy érték el, hogy nagyobb telektömböknél a telek egy részén a régi utcával párhuzamosan új utcát, vagy — a Simor (Vajda Péter) utcában — kertet létesítettek. Másutt, mint például a Margit körút (Mártírok útja) 64-ben, az utcai fronttól mélyen benyúló úgynevezett francia udvart terveztek. A Vas utcai iskola homlokzatának részlete A volt Népszálló — ma Dózsa György Otthon — homlokzata (Dózsa György út 150—152.) Az Áldás utcai iskola Tahin Gyula felvétele
