Budapest, 1976. (14. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat

va tiltakoztak a telepítés ellen, s küldöttséget is menesztettek ez ügyben a polgármesterhez. Időközben a Közmunkatanács határozatot hozott az ún. „bűzös gyárak" budai oldalon létesítésének tilalmáról. A főváros pedig különböző szakbizottságoknak adta át a tervezetet, véleményadás végett. E bizottságok - a Középítkezési, a Pénzügyi, a Köztisztasági - az Ecce Homo-i elhelyezéssel kapcsolatban határozott elutasító álláspontot foglaltak el; a telep elhelyezése, berendezése s üzemvitele ügyében a tárgyalások folytatását javasolták. Ezen előzmények után terjesztette elő az illetékes ügyosztály 1905 június utolsó napjaiban a szemétégető felépítésére vonatkozó javaslatát, s kérte, hogy a szemétégetést a Duna-jobbparti területen rendeljék el. A főváros az előterjesztést elfogadta; az elhelyezés kérdésében az Ecce Homo-i megoldást elvetette s a javaslatot a közgyűlés elé pártolólag, de azzal a megszorító indítvánnyal terjesztette tovább, hogy a szemétégetőt és a fuvartelepet együtt hozzák létre; az elhelyezés és berendezés ügyében pedig külön kell majd intézkedni. Ez a javaslat 1905. július 5-én került a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának közgyűlése elé, s azt rövid vita után, 44:23 szavazataránnyal elfogadták. Úgy tűnt tehát, hogy a szemétégető felépítése elől minden akadály elhárult. A későbbiekben javasolt lágymányosi elhelyezés ellen sem merült fel kifogás. A szemétégető sorsa egyidőre mégis feledésbe merült. Hogy ennek mi volt az oka, azt csak sejteni lehet. Az ügy elhúzódásához a városi ügyintézés bürokratikus lassúsága, s feltehetőleg a Cséry-féle társaság - mely a főváros balparti szemétgyűjtésének és kifuvarozásának bérletéből tetemes hasznot húzott - késleltető műveletei is hozzájárultak. Nem vitte előbbre a felépítés tervét az az erősen vitatható megállapítás sem, miszerint a szemétégető 280 000 koronára rúgó költségeit a rendes évi háztartásból nem képesek fedezni, tehát az építkezés csak kölcsön felvételével valósítható meg. Az elhalasztásra a legkézenfekvőbb indok azonban a hely eléggé szerencsétlen kiválasztása volt. A tervet nem ejtették el, hiszen annak megvalósítására már határozatot hoztak; de a hosszú évekig tartó huzavona mögött az illetékeseknek az a szándéka rejiett, hogy a szemétégető terve lassan feledésbe merüljön. A főváros inkább csak a látszat megőrzése végett óhajtott további adatokat beszerezni a szemétégetés kifizetődő voltáról, amikor 1908 augusztusában újabb próbaégetéseket rendelt el, és az előkészületekre 20 000 K. kiutalását engedélyezte. A próbaégetésekre a már egy év óta Miskolcon működő kisebb kapacitású szemétégetőt jeiölte ki, s evégből Miskolc városával érintkezésbe is lépett. Itt közbevetőleg érdemes megjegyezni, hogy Magyarország akkori területén az 1907-ben üzembe helyezett, miskolci szemétégetőn kívül egy kisebbszabású szemétégető üzem Fiúméban is működött; tehát az elsőbbség a budapesti telepet még felépítése esetén sem illette volna meg. A szemétégető jövőjében töretlenül bízó és annak szükségességét felismerő szakemberek a miskolci próbaégetés eredményeit még az előzőnél is részletesebb, igen alapos, mindenre kiterjedő 51 oldalas szakvéleményben foglalták össze. Ezt terjesztették 1911 júniusában a főváros elé, s egyben javasolták, hogy a Cséry-féle fuvartelepet vegye a főváros saját kezelésébe. A köztisztasági, a közegészségügyi s a pénzügyi-gazdasági bizottságok tagjaiból összeállított vegyes bizottság véleménye alapján a javaslatnak a Cséry-féle szeméttelepre vonatkozó részét jóváhagyólag terjesztették a közgyűlés elé, míg a szemétégető kérdésében az alábbi nyilatkozatot tette a főváros vezetősége: a szemételtávolítás kérdésének megoldására irányuló különböző rendszerek kifejlődésével szemben (a főváros) várakozó álláspontra helyezkedik, és az 1905. évi július hó 5-én tartott ülésen hozott 1005. sz. határozatával szemben kimondja, 16 Szemé«gyűjtés Budapesten (Az archív képeket Fodor István: Villamosság a szemétből című, 1911-ben megjeient könyvéből Csigó László reprodukálta) A pestlőrinci válogatótelep Szemét berakása nyitott vagonokba