Budapest, 1976. (14. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat

Dr. Dortsák György—Kutas István Korszerű szemétégetőmű Berlinben is foglalkoztak. 1838-ban Mayer F. vállalkozó a fővároshoz intézett beadványában a szemétnek kályhákban történő megsemmisítését ajánlja. Ennél is korábbi keltezésű Budapest Székesfőváros Törvényhatóságának 1875. június 17-i közgyűlési jegyzökönyve. Ennek tanúsága szerint egy magánvállalkozónak a háziszemét „megégetésére" vonatkozó ajánlatára a következő közgyűlési határozatot hozták: „A közgyűlés ezen .. . előterjesztéseknek felolvastatása után a jelen ügynek érdemleges tárgyalásába bocsátkozván kimondja: a.) Hogy a házi szemét czélszerű megégetését nem házilag kívánja foganatosíttatni, hanem azt magán vállalat tárgyává teszi. b.) Elrendeli, hogy a szemét megégetése és megsemmisítése úgy történjék és köttessék ki, amint azt a szakértők megejtett, előleges próbák folytán javasolandók. c.) Szótöbbséggel visszautasítván K. S. és testvéreinek benyújtott ajánlatát, e vállalatot a főváros szabályrendeletek értelmében s alapján az előterjesztett egyéb feltételek mellett nyilvános versenynek kitétetni határozza. d.) A szemétégetési telep helyét ott rendeli ki-Szemétégetőmú -a megvalósulás útján berendezés működött. Bár azok zömét 1-2 kemencével házi használatra, egészségügyi intézetekben üzemeltették, kétségtelen, hogy e téren Angliáé az úttörő szerep. A kontinensen a szemét megsemmisítésének új eljárása iránt csak a nyolcvanas évek közepén kezdtek érdeklődni. Az angliai berendezések tanulmányozása után Hamburg és Brüsszel 1888-1892 kőzött hozzáfogott szemétégető telepeinek felépítéséhez. Példájukat hamarosan a kontinens több más városa is követte. A századforduló idején Rotterdamban, Rouenban, Le Havre-ban, Zürichben s különböző németországi városokban - Frankfurt, Fürth, Wiesbaden stb. - hoztak létre szemétégető berendezéseket. Budapesten már 1894-ben felmerült egy szemétégető telep létesítésének terve. A belügyminiszter 1894. augusztus 7-én kelt 58.470 sz. leiratában felhívta a főváros Törvényhatósága figyelmét „a szemétnek égetés útján történő megsemmisítése új módszereire", s kívánatosnak tartotta az akkor már több helyen alkalmazott égetési rendszer tanulmányozását. Am ezzel a gondolattal hazánkban már azelőtt A miskolci szemétégető a századelőn A hírközlő és tájékoztató szervek, a közvélemény széles érdeklődésétől kísérve, az utóbbi időben mind többet foglalkoznak a budapesti szemétégető felépítésének tervével. Most, hogy az ügyben végleges döntés született, és az építési munkálatok megkezdődhetnek, bizonyára nem érdektelen, ha annak közel száz évre visszanyúló előzményeit e lap hasábjain ismertetjük. A múlt század második felében Európa nagy városaiban a lakosság számának ugrásszerű emelkedése s a városi területek mind sűrűbb beépítettsége az utcai és a házi szemét mennyiségének nagymértékű növekedését vonta maga után. A szemételtávolítás gondjai - melyek egyúttal súlyos egészségügyi problémát is jelentettek - megsokszorozódtak, s a hagyományos lerakó módszerek már nem bizonyultak kielégítőnek. Keresték a kiutat, és így jutottak el az ötlethez: a hulladékot égetéssel kell megsemmisíteni. A szemétégetés első nyomait s gyakorlatát Angliában találjuk. Ezt a módszert a múlt század hetvenes éveiben Londonban alkalmazták először. A kísérlet annyira bevált, hogy Anglia számos városában rátértek az új rendszerre. Magában Londonban 1890 körül már 50 kisebb-nagyobb szemétégető 14