Budapest, 1975. (13. évfolyam)
2. szám február - Dr. Zábrák Gyula: A Bartók Béla út
alább egy évtizedig a Fehérvári út környékén számos grund volt, ezeken rúgtuk a bőrt diákkorunkban. Innen indul! el a világhír felé Sárosi György is, az FTC középcsatára. Hatalmas futball-paradicsom volt az ún. Katona rét, amely a Lenke (mai Bocskai) úttól a vasúti töltésig terjedt. Soksok izgalmas, osztályok és iskolák közötti meccset vívtunk ezen a réten, amelynek nevére a Bocskai és Ulászló utca mai lakosai aligha emlékeznek. És arra vajon hányan emlékeznek, hogy a Bocskai úton egy mély árok húzódott végig, egészen a Lágymányosi-tóig. A tóig, amelyen négy évtizeddel ezelőtt a műegyetemisták még evezős versenyt rendeztek. Diákkorunkban mi is gyakran béreltünk csónakot és beeveztünk a szigetre — mert az is volt —, vagy elsétáltunk a téli kikötőbe. Télen pedig egy óriási korcsolyapálya volt a tó! Az új híd építésekor ezt a tavat feltöltötték s ezzel örökre eltűnt a lágymányosi romantika ... Térjünk vissza azonban utunkra. Másik oldalán ott találhattuk a ma is meglevő teniszpályákat és a Feneketlen-tavat. Ezzel a tóval nem törődött senki. Létét azonban veszély fenyegette: a tisztavizű; salétromos tóba kezdték belehordatni a hegyet. Igen, a hegyet, amit megbontottak, hogy helyet csináljanak a ciszterek templomának és gimnáziumának. Alaposan megkisebbítették a tavat, de szerencsére a további „rendezést" sikerült elkerülnie. A vasúti töltésnél vagyunk, a nyomorúságos kis híd előtt. Az idősebb korosztály emlékszik rá, hogy innen jobbra vasúti töltés emelkedett, amely a Pest felőli forgalmat követlenül vezette a Déli pályaudvar felé. Ezt a töltést elhordták. Az autótulajdonosok, akik ma a Hamzsabégi úton casco ügyeiket intézik, talán nem is sejtik, hogy ott nem is olyan régen még vasúti töltés emelkedett. A vasúti töltés utáni harmadik útszakasz továbbra is megőrizte külvárosi jellegét. Került ugyan néhány új épület az útvonalra, de lényegében nem sokat változott a környék. A remizzél szemben még mozit — Hunnia — is kapott Kelenföld, de az építkezésekben teljes rendezetlenség mutatkozott, kis és nagy házak összevisszasága, amelyből még most sem lábalt ki egészen a vidék. Müyen volt ebben az időszakban a közlekedés ? A HÉV szerelvények is a Fehérvári úton jártak, végállomásuk a Gellért téren volt, ahol ma a szovjet hősi emlékmű áll. Mivel a Petőfi-híd még nem állt, a HÉV nagy forgalmat bonyolított le. Amikor egy-egy villamos befutott a végállomásra, nagy tömeg igyekezett a Ferenc József-híd felé. Ma alig látunk gyalogost a hidakon; de abban az időben drága volt a közlekedés (autóbusz még nem, vagy alig volt), s az emberek inkább gyalogoltak. HÉV szerelvényeken hozták a budakörnyéki őstermelők a tejet és egyéb termeivényeiket a piacokra, vagy — ami akkor szokásos volt — a lakásokhoz. A Körtérig a HÉV-vel azonos sínpáron közlekedtek a városi villamosok előbb bordó, később sárga kocsijai. Idővel megszüntették a Gellért téri végállomást s csak a Körtérig közlekedtek a HÉV szerelvények. Majd teljesen megszűnt a HÉV s csak a sárga villamosok jártak. Lassan megjelent az autóbusz is. Az i-es autóbusz volt az első Dél-Budán — vagy talán egész Budán is ? A Villányi úton csak a 30-as években indult meg a villamos. Azt megelőzőleg omnibusz járt, ha jól emlékszem, a Csend utcai házakig. Volt még egy villamosjárat, ez a töltésen túlról indult és a Sósfürdőig vezetett. A mai Tétényi úti kórház területén állott ez az Erzsébet sósfürdő, amelyhez a 30-as években még strandfürdőt is építettek. Ma mindennek már nyoma sincs. A második világháború után először a borzalmas károkat kellett eltüntetni. Azután került sor a foghíjak beépítésére, illetve a kis házak lebontására és új, modern épületek felépítésére. Ez a munka máig is tart. Nézzük, milyen változásokat hozott az utolsó negyed század — a most már Bartók Béláról elnevezett úton? Végre beépült az útvonal elején levő foghíjas terület. AIodern vonalú épület fogadja a járókelőt mindjárt a Gellért tér után, földszintjén bútoráruházzal. Az új épületnek a régi mellé építése elég kíméletlen módon történt. Nem az új épület stüusát kifogásolom, hanem a régi épülettel való érintkezésének módját. Ha az új épület szélső erkélyeit csak egy méterrel rövidebbre vették volna és oldalt nem falazták volna fel az erkélyt, akkor a régi és az új épület harmonikusan találkozhatott volna. Tovább haladva látjuk a Hadik Téli horgászat a Feneketlen-tónál A Gellért tér 40