Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Kozma Béla: A kamaraerdei szociális otthon

Kozma Béla A KAMARAERDEI SZOCIÁLIS OTTHON Siklós Péter felvételei Társadalmunk a szociális intézkedések és létesítmények egész sorával igyekszik javítani a magukra maradt öregek helyzetén: a napközi otthonok, ebédeltetési akciók, öregségi és rokkantsági segélyek, legújabban pedig a házi gondozás bevezetése — mindez sokat enyhít gondjaikon. A legtöbbet azonban a szociális otthonok intézménye nyújtja az öregeknek. A Budapesten működő huszonegy szociális otthonban mintegy kétezerhétszáz gondozott él. Ha ehhez hozzávesszük annak a tizenkét vidéki intézménynek a férőhelyeit is, amelyekkel ugyancsak a főváros rendelkezik, úgy körülbelül ötezerhatszázra tehető azoknak a száma, akikre Budapest Főváros Tanácsának gondoskodása kiterjed. Nem a legnagyobb és nem is a legmodernebb ezek között a kamaraerdei otthon. Mégis, sok beutalásra váró szeretné, ha ide juttatná a jószerencse. Vonzerejét elsősorban kedvező természeti fekvésének köszönheti: távol a nagyváros füstös-poros kőrengetegétől és idegtépő zajától, a budai hegyek karéjában, erdős őspark ölén a természet nyugalmas csöndje veszi körül. A csöndesség a zavartalan pihenés előfeltétele, a friss és pormentes magaslati levegő pedig önmagában is gyógyít. De a szerencsés földrajzi helyzeten kívül ez az otthon kiváló szolgáltatásokat is nyújt gondozottjainak. Otthon — a régi otthon helyett Bárczy István helyettes főpolgármester 1912. június 12-én látta el kézjegyével azt az okmányt, amely fővárosunk tulajdonába juttatta e kies fekvésű erdős terület első húsz holdját. A területhez az évek során további ötven holdat csatoltak.