Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Krasovec Ferenc—Takács Ferenc: A Testnevelési Főiskolaötven éve

Főiskola ötven éve rr-" ftt csatlakozott a felszabadító szovjet csapatokhoz «• 19 4 5 februárjában mintegy 400 magyar katona • közöttük a föiskolanak nacjyszamu hallgatója -es együttes erővel verték ki a szomszédos kórház épülettömbjéből a németeket Emléktábla az Alkotás utcai bejáratnál nevelési kongresszuson (1909) szintén felmerült, hogy a „leendő testnevelő tanár részesüljön hasonló legmagasabb fokú képzésben, mint a szellemi nevelést végző tanár ..." Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) megalakulása (1913) újabb állomást jelentett: részletes javaslatot dolgoztak ki a főiskola felállítására. A Tanácsköztársaság idején néhány gyakorlati lépésre is sor került: kibővítették és átszervezték a tanfolyamot. A Sporthírlap 1919 májusában a következőket írta: „... ha a testnevelés ügyével komolyan akarunk foglalkozni, haladéktalanul szükség van arra, hogy a tornatanárképző tanfolyamot kibővítsük legalább hároméves főiskolává". Az 1921. évi Lili. törvénycikk, az úgynevezett testnevelési törvény 4. §-a óvatosan fogalmazva kimondja: ,,... az állam pénzügyeinek rendezése után . . . országos testnevelési főiskolát kell felállítani." A tornatanárképző tanfolyamot 1920-ban államosították, de a helyette létrejött M. Kir. Tornatanárképző Intézet sem felelt meg az igényeknek. Végre 1922-ben, külföldi tanulmányutak tapasztalatai alapján, elkezdődött a főiskola szervezése. Két irányzat alakult ki: az egyik a kizárólagos testnevelő tanárképzés mellett szállt síkra (finn, svéd, angol minta), a másik álláspont szerint össze kell kötni az oktatást az egyetem valamelyik fakultásával (osztrák, amerikai, német minta). Végül az utóbbit fogadták el, amelyei főleg az OTT szorgalmazott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter — akit a „testnevelés apostolának" is neveztek — 1924. február 18-án határozati javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé a Testnevelési Alap létrehozásáról és beszédében kiemelte a főiskola megalapításának jelentőségét. Új létesítmény felépítése anyagi okok miatt lehetetlen volt, ezért azt javasolta, hogy a Sasadi-laktanya lovardáját alakítsák át tornateremmé, a közelben levő Horthy-kollé-