Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Fekete Gábor: Pécs

tervezik a felsőoktatási intézmények hallgatóinak közös egyetemi klubját, színpadját. * Pécs jelenének —és sajnos jövőjének is — kínos szenzációja a pinceveszély. A kormány — mint Egerben is — elemi csapásnak minősítette a pinccvész okozta eddigi károkat tárcaközi bizottságot alakított elhárításukra. A szakértők szerény becslései szerint is több milliárdos rendkívüli kiadással kell számolni a városmentés folyamatában. Egyébként a szakértők konferenciák egész sorát szentelték már a nyomasztó gondnak, városrendezők, geológusok, vegyészek, geofizikusok, közgazdák, mélyépítő mérnökök, bányászok, jogászok, hidrológusok, korróziós és beruházási szakemberek töprengenek a megoldáson. Az elemi csapást a közutak rohamosan növekvő igénybevétele, új víznyelő kutak fúrása, a korrodált szennyvízcsatornák és vízvezetékek, a Mecsekről lezúduló víz megoldatlan elvezetése együttesen robbantották ki. A város történelmi magja nem egészen másfél kilométer, s c kis terület alatt eddig csaknem 1300 nincét, üreget találtak, mintegy 22 kilométer hosszúságban. Az első pince beszakadást 1913-ban jegyezték fel, a l-övetkezőt tíz évvel később. Ma már azonban nem évekkel, hanem hetekkel mérik az elemi csapás megnyilvánulásait, s a károk, a várható veszélyek összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint félévszázada. 1960 óta évente átlagosan 18 pince omlik be. A Hunyadi úton például egy áthaladó autóbusz mögött szakadt be az út, a Jókai-közben egy tejszállító kocsi bele is zuhant a megnyíló földbe, szerencsére a 13 méter mélységű alagút törmelékkel volt teli, az emberek egy huppanással megúszták. Az életveszély elkerülése, a lakók biztonságba helyezése, a műemlékek óvása, az utak védelme társadalmi összefogást követel a várostól. A szakemberek egyik legutóbbi tanácskozásán meghirdették: „Egyetlen házat, teret, utcát sem adhatunk fel." Terelö-és tehermentesítő utak, közművek építése, az üregek betömése több ötéves tervet vesz igénybe, s remélhetőleg a modern technika és tudomány mihamarabb úrrá lesz az elemi csapáson, amelynek egy-egy friss eseménye mindannyiszor lázba hozza a pécsieket. * Lchet-e hasznot húzni az urbanizáció számára a mediterrán klímából — e kérdésre a pécsiek határozott igennel válaszolnak. A város kétségkívül az egyik legszennyezettebb települése az országnak, a lakóterület „szellőztetését" a jelenlegi zöldövezet nem bírja. Pécs belvárosának szerkezete nem is teszi lehetővé terjedelmesebb zöldterületek kialakítását, az utcák keskenyek, a terek szűkek, a házak Vitatható, hogy Pécs atmoszféráját, mindennapjait, városiasodását, társadalmi életét lehet-e néhány mozaikkockában ábrázolni-érzékeltetni. A budapestiek elismerése azonban mindenképp arra utal, hogy „meglátni és megszeretni" — ehhez egyetlen látogatás, egyetlen városnézés is elegendő. A mecsekaljai nagyvárost nem sajátíthatja ki magának a Dél-Dunántúl, úgy tűnik, Pécs elég szeretetreméltó ahhoz, hogy az egész ország kedves városa legyen. A Műszaki Főiskola és kollégiuma összezsúfoltak, még jobbi.-i. mint Budapesten. Marad a megoldás: a városon kívül megteremteni az erdőövezetet. Nagyszabású program gondoskodik arról, hogy — másfél évtized alatt — újonnan telepített erdő nőjön ki ezer hektárnyi területen, gyűrűbe fogvaavárost. Afaültetőkazidén a Pécs déli részén elterülő iszaptavakon dolgoznak. Korábban ide hordták a közeli hőerőmű kazánjainak salakját, most erre került a termőföld, amelybe a fákat, cserjéket ültették. A hajdani salakdonib, a terméketlenség jelképe néhány éven belül arborétummá válik, Pécs „Városligetévé", ahonnét pompás kilátás nyílik majd a szemközti Mecsekre és a hegy oldalán kapaszkodó városra. Sorra kerülnek majd a városkörnyéki palahányók, kőfejtők, kopár legelők is. A szóban forgó Városligethez közel épül fel 1980-ra a már említett déli városnegyed első része, a Pécs testvérvárosáról, Lvovról elnevezett kertváros. Ez már mentesíti a levegőre vágyó pécsiek tízezreitől lassan zsúfolttá váló mecseki parkerdőt is. A kertváros leendő lakóinak tízezrei nem utaznak majd keresztül Pécsen, hogy a zöldbe jussanak, mert helyi autóbuszjárattal vagy egy kellemes sétával eljuthatnak a menedékházakkal, csónakázó" és horgásztavakkal, sétányokkal ellátott 200 hektárnyi üdülőkörzetbe. A Barbakán Hogyan oldanak meg egy konfliktust Pécsett? A város kertészei az idén nyáron hadat üzentek a Széchenyi tér galambjainak, amelyek valósággal letarolták a kiültetett, drága dísznövényeket, cserjéket. Hiába etették a lakosok reggeltől estig a mértéktelenül elszaporodott galambsereget, a madarak a hőségben megkívánták a zöld növényeket is. Budapesten az emlékezetes Vörösmarty téri veréb-vita a mai napig sem dőlt el, Pécsett viszont igen gyorsan és közmegelégedésre orvosolták a bajt. Egyrészt azzal, hogy a díszcserjék helyett muskátlit ültettek, ezt ugyanis nem eszik a galambok; másrészt galamb-itatókat helyeztek el a tér egyik pontján, körülötte különféle növényeket tálaltak fel a madaraknak. A pécsi belváros virágainak pusztítóit így szoktatják le a kártevésről. A felszabadulási emlékmű. Makrisz Agamemnon alkotása A Megyei Tanács épülete a Széchenyi téren A Pécsi Nemzeti Színház