Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Szántó László—dr. Gőbel József: Budapest fürdői II.

Az épülő új Csiszár uszoda Az Újpesti gyógyfürdő uszodája A Király fürdő kupolái száma önmagában is szükségessé teszi a gyógyfürdők gondos kezelését. A lakások fürdőszoba-ellátottsága némiképp kapcsolódik a fürdők forgalmához, bár — az általános hiedelemtől eltérően — az összefüggés nem egyértelmű. A régi Budapesten a fürdőszobás lakások száma állandóan gyarapodott, az 1910. évi 23,9%-ról 1941-ben már 44,4%-ra nőtt. Ugyanakkor a fürdők (gyógyfürdők, uszodák, strandok) látogatottsága is folyton emelkedett. Az otthoni fürdési lehetőség tehát nem csökkentette, inkább fokozta a tágas, kényelmes és igazán változatos közfürdők használatát, emelte az általános fürdőkultúrát. A háború alatt rengeteg fürdőszoba vált használhatatlanná. Ez a sajnálatos tény valóban hozzájárult a közfürdők forgalmának emelkedéséhez, a tisztasági célú fürdéshez. Ugyanakkor Nagy-Budapest 1950-ben történt kialakítása — amikor az aránylag elhanyagolt peremkerületek bekapcsolásával a lakások fürdőszoba ellátottsági aránya 35% alá csökkent — nem növelte észrevehetően a fürdők forgalmát. Az újonnan épített nagyszámú lakáshoz a fürdőszoba most már magától értetődően hozzátartozik. A fürdőszobával ellátott lakások aránya szinte ugrásszerűen emelkedik az egész országban. Az 1970. évi teljes felmérés adatai szerint Budapesten az arány — már 5 évvel ezelőtt — 59>7%-ra emelkedett. (Ilyen felmérések csak 10 évenként készülnek.) Ennek ellenére a nagy közfürdők látogatottsága tovább nőtt, ami ismételten a fürdőkultúra terjedését mutatja. A nem gyógyvizet alkalmazó, kis tisztasági fürdők sorsa elég változatosan alakult az utóbbi évtizedekben. A Dandár utcai fürdőt most építik át, utána ez is gyógyfürdőnek minősül majd, mert vizét a Gellért gyógyforrásaiból kapja. A már említett Újpesti fürdő mellett ez a Dandár utcai lesz a második olyan fürdő, amelybe a gyógyvizet máshonnan — Újpesten távvezetéken, a Dandárhoz tartálykocsival — szállítják, hogy a közönség minél szélesebb rétege juthasson hozzá a kiváló hatású gyógyvizekhez. Az ifjúság úszás-oktatására és a nagyközönség úszási lehetőségeire a Fővárosi Fürdőigazgatóság egyre többet áldoz. Ezt segítik elő egyes sportszervek, illetve egyesületek is, melyek a legnagyobb sportuszodákat (Nemzeti Sportuszoda, Szőnyi úti uszoda, a bővítés alatti Császár-uszoda) kezelik. A legforgalmasabb gyógyfürdőkben (Széchenyi, Lukács, Rudas) szintén találunk külön uszodát a melegfürdők (gőzfürdők, kádfürdők) mellett. A legújabb, az 1974 végén megnyílt Újpesti-gyógyfürdő uszodája példamutatóan szép és célszerű kiképzésű. A Gellért-gyógyfürdő (1934-ben bauxitcementből épült) pezsgőfürdő uszodáját a strandfürdővel együtt most építik át. A közönségnek az uszodák és strandok iránti igényét pontos számadatok bizonyítják. A felszabadulás előtt is igen forgalmasnak számító.Széchenyi-gyógyfürdő strand-uszodáját 1938-ban 161 ezer alkalommal használták. Ez a szám 1974-ben 1146 ezerre emelkedett. Az egyre fokozódó igénybevétel méginkább alátámasztja a Széchenyi-gyógyfürdő már említett kiemelkedő szerepét. A melegfürdőkkel együtt (melynek adatait a gyógyfürdőknél már említettük) a Széchenyi-fürdőt 1938-ban 495 ezer, 1974-ben 2 342 ezer alkalommal vették igénybe. A Fürdőigazgatósághoz tehát most 6 uszoda tartozik: Lukács, Rudas, A Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésében levő fürdők évi személyforgalma (Ezer fő) Szolgáltatás 1958 1965 1970 1974 Gőzfürdők 3433 3563 2727 2654 Kádfürdők 1166 1037 854 765 Iszapfürdők 357 283 175 152 Súlyfürdők — — 175 187 Uszodák 996 93i 1419 2217 Éves bérletek — — — 39 Állandó fürdők összesen: 5942 5814 5350 6014 Idény-fürdők 3052 2434 3016 2721* Mindösszesen: 8994 8248 8366 8735 *Ebből: Széchenyi-strand: 1146 Palatinus-strand: 694 Csillaghegyi, Széchenyi, Szabadság, Újpesti, a hetedik, a Gellért-uszoda átépítés alatt áll. Kifejezetten strandfürdőt tízet találhatunk a Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésében. Buda északi részén, egymáshoz közel terül el a Római-fürdő és a Pünkösd-fürdő. Dél-Budán az Albertfalvai strand, a Duna nagy szigetein a margitszigeti Palatínus és a Csepeli Strand; a pesti oldalon a Kispesti, a Cinkotai és a Rákoscsabai strand, melyekhez a Pesterzsébeti gyógyfürdő melletti, továbbá a Pestlőrinci tisztasági fürdő melletti strand is hozzászámítható. A felsoroltakon kívül más szervek (kerületi tanács, egyes vállalatok stb.) kezelésében öt további strandfürdő működik idényszerűen: a XII., Németvölgyi, a VIII., Ifjúsági, a XVIII., Pesdőrinci.aXVI.,Sashalmi és a XI., Kondorosi úti strand. A felszabadulás előtti korszaktól eltérően tehát, amikor a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat kezelésében csak kifejezetten gyógyfürdők állottak (egyes esetekben mellékesen uszodát és strandot is üzemeltetve), most a Fővárosi Fürdőigazgatósághoz aránylag sokkal több és szerteágazóbb jellegű gyógy-, strandfürdő, illetve uszoda tartozik. A fürdőknek a múlthoz képest e sokoldalúbb jellege jelzi a főváros jelenlegi fürdőpolitikáját, amelynek eredménye: a nagyobb forgalom. Érdekes szemügyre vennünk a Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésében levő különböző fajtájú fürdők személyforgalmának alakulását. A közölt táblázat adataiból az utóbbi évtizedek két érdekes irányzata olvasható ki: a gőz- és kádfürdők forgalmának fokozatos csökkenése, ugyanakkor az uszodák növekvő látogatottsága. A kifejezetten gyógyjellegű iszap-és súlyfürdők használata nagyjából állandó. Ugyanígy az idényfürdők (strandok) évi forgalma sem mutat észrevehető változást. Nyilvánvalóan a nyári hőmérséklet befolyásolja alakulásukat. Emellett megfigyelhető, hogy a régebben nagyon feltűnő hétvégi csúcsok most csökkennek, ki-6