Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - Boglár Lajos: Az ősi Peru művészete

Boglár Lajos írása Kovács Tamás felvételei Inkák, aztékok, talán maják jutnak az olvasó eszébe, ha indián kultúrákról hall. E népek valóban fontosak voltak, és Európa-szerte ismertté váltak a hódítókkal vívott véres területvédő harcaik révén — de közel sem merítik ki a prekolumbián indián civilizációk fogalmát. Az említett népek jelentős előzményekkel rendelkeztek — de ezekről vajmi keveset tud az olvasó vagy a kiállításlátogató közönség. Ebben természetesen nemcsak az Európa-központú történetírást, hanem általában a tájékoztatást kell hibáztatnunk. Az irodalmi tájékoztatást illetően, valóban igen szerény az ősi Perut bemutató magyar nyelvű kiadványok száma (Gérol: Az inkák tündöklése és bukása, Prescott: Mexikó és Peru meghódítása, Lelong—Lancrey—Javai: Mágikus Cordillerák, Disselhoff: Varázskövek az inkák földjén, végül egy mítoszgyűjtemény Eldorádó címen). A kiállításokról szólva: egyetlen esetben láthatott Budapest perui régészeti emlékeket (1970 februárjában, a KKI Dorottya utcai termében). 1975 kedvezőbbé teszi a mérleget. Júliusban nyílt Tihanyban a lipcsei Museum für Völkerkunde gyűjteményéből válogatott kiállítás, amely októbertől a Néprajzi Múzeum új, Kossuth téri épületében is látható. Az első összefoglaló jellegű, az ősi Perut bemutató kiállítás alkalmából jelent meg egy képes katalógus is, a neves lipcsei indiánkutató, Lothar Drager tollából. Neki és kollégájának, Rolf Kruschénak köszönhető a kiállítás rendezése is. A prekolumbián emlékek bemutatásakor szakítottak a hagyományos (stílus vagy korszak szerinti) csoportosítással, és a tárgyegyütteseket — kerámia-ábrázolásokhoz kapcsolva — a következő komplexumok szerint foglalták össze: a tengerpart, a sivatagi út, a folyóoázisuk, a temető, a város a tengerparton, az erődítmény, a zarándokhely, és végül a székhely. A bemutatott emlékek jobbára az ősi Peru — nagy jelentőségű kulturális központok kialakulása miatt — klasszikusnak nevezett korszakából származnak. A korszakban vezető szerepet játszottak a mocsikák (i.e. 300— Fejdíszes Istenség. Mocsika-kultúra