Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - Gábor István: Az Eötvös Gimnázium

Solymár János, az Eötvös Gimnázium tanára — akinek helytörténeti kutatásai, több cikke, valamint dr. Donászy Ferencnek, a gimnázium egykori igazgatójának az iskola centenáriumi évkönyvében megjelent tanulmánya nagy mértékben hozzájárultak e cikk megírásához — más véleményen van. Szerinte a Pilvax Kávéház szomszédságában, a Kötő utcai városi reál és főelemi iskola negyedik osztályának tanfolyamait alakították át magyar tannyelvű osztályokká, és ebből jött létre a Pest-városi Nyilvános Főreáltanoda. Ahhoz, hogy az iskola megnyíljék, mindenekelőtt tanárokra volt szükség. A pályázatot a bécsi és prágai hivatalos lapokban is közzétették. Összesen nyolc pálvázat érkezett. És bár a városi tanácsnak más volt az igazgatójelöltje, Thun miniszter a már említett Weiser József bécsi pedagógust bízta meg a pesti reáliskola megszervezésével és ideiglenes irányításával. Weiser — olvasható Donászy tanulmányában — nagy lelkiismeretességgel tett eleget megbízatásának, személyesen fölkereste pesti iparosok lakását, de még az utcán is megszólította ismerőseit, hogy ily módon is propagálja az új intézményt. Az igazgató és hét tanár jelenlétében 1855. január g-én megtartották az alakuló értekezletet, az iskola ünnepélyes megnyitására pedig 1855. január 13-án került sor. Az iskola célját ünnepi beszédében Weiser igazgató így határozta meg: „A reáliskola feladata a fiatalságot reális, a gyakorlati élethez szükséges és használható ismeretekkel felszerelni. Ezt olyan mértékben kell megvalósítani, hogy a tanulók az iskolában tanultakat könnyedséggel és biztonsággal tudják alkalmazni az életben." A reáliskolában megalakulásától kezdve állandó harc folyt a magyar nyelvű oktatásért, tekintve, hogy kezdetben az iskolának csak kisebb részében tanítottak magyarul, a többi osztály tannyelve a német volt. Emiatt azután a magyar osztályok oly zsúfoltakká váltak, hogy elérték a százas létszámot is. A tanárok fele viszont német volt. 2. Weiser József az 1855. március 10-i tanári értekezleten ismertette a készülő új reáliskola tervrajzát. Egyben bejelentette, hogy megbízatása lejárt és visszatér Bécsbe. Érdemei elismeréséül 1857-ben Pest városa díszpolgárává választotta. Utóda, mint a tantestület legidősebb tagja, átmenetileg Stern István lett, aki az iskola első, 1855-ös évkönyvében figyelemre méltó cikket írt a természettudományok fejlődéséről, az emberi gondolkodásra gyakorolt hatásáról. A természettudományoknak, amint azt még látni fogjuk, később is jelentős szerepük lesz ennek az iskolának az életében. Az új épületről a községtanács már i854-Jmárcius 30-án döntött, és tíz nap múlva megvásárolta a Kohlbacher — a mai Reáltanoda — utca 7. szám alatti úgynevezett Körösi-udvart. A 791 négyszögöles telken felépítendő iskola tervrajzának elkészítésére Hild József építőművész kapott megbízatást. Hild eredetileg négyszög alakúra tervezte az épületet, de pénzügyi nehézségek miatt csak a balszárny és a homlokzati rész készült el. Az iskolát 1857. október 4-én, Ferenc József születésnapján avatták föl. Ekkor nevezte ki Thun miniszter a második igazgatót, a huszonöt éves Walser Edét, aki ugyancsak a bécsi főreáliskolábólkerült Pestre. Érdemes néhány szót szólni az iskolának az akkori fogalmak szerint modern berendezéséről. Különösen jól volt felszerelve a vegytani laboratórium, ami Preysz Móricz, a kiváló tudós érdeme. De jól volt ellátva a természetrajzi és a természettani szertár is. Jelentős számú könyvet tároltak a könyvtárban; sőt 1890-ben az iskola későbbi igazgatójának, Ney Ferencnek az özvegye az elhunyt igazgató 2722 kötetes könyvtárát is az iskolának adományozta. Említést érdemel az akkoriban szinte egyedülállóan nagy, hatablakos tornaterem is. 1858-ban az esztergomi érsek meglátogatta az iskolát. Egy korabeli beszámoló szerint „a tágas, szép berendezésű tornaterem cserhéjjal borított mezőjén kedvvel és ügyesen tornászó fiatalság oly látványt nyújtott, minőt akkoriban Magyarországon látni alkalma sehol sem volt az érseknek". Ami pedig az iskola létszámát illeti, az érdeklődés olyan mértékben növekedett iránta, hogy 1859-ben a brünni után ez volt a monarchia legnagyobb reáliskolája. Említésre méltó az iskola Ifjúsági Segélyzőegylete is, amely 1868. december 19-én alakult meg. 1874. március 6-án jótékony célra hangversenyt rendeztek a Vigadóban. A hangversenyen ott volt hallgatóként Liszt Ferenc, s fellépett többek között Blaha Lujza és Prielle Kornélia. A bevétel 700 forint volt. És ha már a szociális kérdésekről esik szó, följegyzésre méltó egy nemes adakozó, Szilágyi István pesti gombkötőmester neve. Sziíágyi A lépcsőház 11