Budapest, 1975. (13. évfolyam)
10. szám október - Vargha Balázs: Mándy Iván és teremtményei III.
Csigó László felvétele IRODALMI VÁROSKÉPEK Vargha Balázs Mándy Iván és teremtményei III Filmek és álmok Három könyv: Egy ember álma (1971), Mi az, öreg? (1972) és Zsámboky mozija (1975). Pontosan megszabott, elkülönülő tematika: álom — apa — mozi. Mégis összetartoznak, jobban, mintegy trilógia három kötete. Áthatolnak egymásba. Még azt is megkockáztatnám, hogy a Zsámboky moz/jó-nak több köze van ehhez a két könyvhöz, mint a Régi idők mozijá-hoz. Az még első nekirugaszkodás volt, s éppen a legfontosabb elem maradt ki belőle: miből, mi elől menekült a kamaszodó gyerek a mozi kábulatába. Minden más készen volt már az első mozi-könyvben. A régi filmszínházak nehéz levegője; a szenvedélyes lebegés a vásznon, zenekísérettel; a felcsapódó székek; a jegyszedő nénik árvasága. De azt csak az Egy ember álma óta lehet sejteni, hogy moziszenvedélyében álmait álmodta tovább. Álmaiban pedig családjuk megoldhatatlan zűrjeit. Zsámboky mozijá-ban képtelen állítások pörgetik föl a kamaszfantáziát. Ilyenek: ,,Kay Francis sétálni hívta Zsámbokyt." ,,Mabel Normand cukrászdába hívta Zsámbokyt." Es így tovább, a filmújságok pletykarovatának stílusában. Amit gyerekkori szégyenei ellen orvosságnak kitalált, a továbbképzelt mozi, az még gyötrőbb szégyenné hízott. Negyven évig kellett rejtegetni a radioaktív emlékek kútjában. Még könyvben is csak a másodikban árulta el mozi-mániájának ezt a mélyre rejtett értelmét. A Régi idők mozijá-ban ő még csak egyszerű néző volt, aki szájtátva hallgatja a gépész bácsi bennfentes tudósításait a stúdiók titkairól. A Zsámboky mozijá-ban már ő a beavatott. De nem mozigépészfokon ám. Ő a legfőbb egyéniség, Hollywoodban, a vezérigazgatóknak is fölötte áll — persze csak szellemileg, ízlésével, szakértelmével —, amellett minden sztár elsőszámú lovagja. Némelyiküket kénytelen is elhanyagolni időhiány miatt. Mire használja mérhetetlen álombeli hatalmát egy kamasz? Például arra, hogy Zé-vel, a fekete lovaggal, hűséges rabszolgájával vetessen elégtételt Pázmán tanár úron. „Úgy ám, gondolta Zsámboky, ha valami baj történt az iskolában, beszekundáztam vagy ilyesmi — egyszerre csak ő lépett mellém. Zé, a fekete lovag. Mosolygott