Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - Megay László: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola

Közönség vizsgálat 1971 szeptemberében ugyanezen folyóiratban beszámoltunk a Budapesti Történeti Múzeumban végzett vizsgálataink részeredményeiről. Nem sokkal ezután: 1972 áprilisában, illetve októberében egy-egy Kísérleti Kiállítást rendeztünk a Nemzeti Galéria Dísztermében (A XIX—XX. századi magyar festészet és A magyar festészet 1945 után cimmel). Az ott készült felméréseink alapján egyrészt a Galéria látogatóira vonatkozó ismereteinkről, másrészt az általunk szervezett látogatókra vonatkozó vizsgálati eredményeinkről számolunk be most a „Budapest" olvasóinak. A Budapesti Történeti Múzeumban, a Mezőgazdasági Múzeumban és a keszthelyi Balaton Múzeumban előzőleg végzett felméréseink azt bizonyították, hogy a múzeumba járó közönség összetétele nem követi az összlakosság foglalkozás és iskolai végzettség szerinti megoszlását. A látogatók zöme értelmiségi és iskolai tanuló, illetve többségük magasabb iskolai végzettséggel (legalább érettségi) rendelkezik. Arra számítottunk tehát — s ez igazolódott is —, hogy a Nemzeti Galéria látogatói között is alacsony lesz a munkáslátogatók száma. Ez tette szükségessé, hogy a Kísérleti Kiállításokra nézőket szervezzünk. Több budapesti üzemből EVIG, Magyar Optikai Művek, Láng Gépgyár, PANYOVA stb.) olyan munkásokat és szakmunkástanulókat hívtunk meg a kiállításokra, akik akkor jöttek először a Nemzeti Galériába. A két kiállításon összesen 1071 emberrel folytattunk kérdőíves beszélgetést; 150 látogatóval mélyinterjús beszélgetést és a kérdezettek háromnegyedével ún. vizuális próbákat, tesztfelvételeket is készítettünk. A megkérdezettek 58,8%-a volt spontán látogató, 41,2%-a szervezett látogató. A közönség összetétele Itt most csak a spontán látogatók összetételét elemezzük, azokét, akik nem a mi szervezésünkre, hanem maguktól, saját elhatározásukból mentek a Galériába, ők a Nemzeti Galéria tényleges közönsége. A látogatók között valamivel több a férfi, mint a nő (az első Kísérleti Kiállításon a férfiak aránya 54,4%). A múzeumlátogatóknak több mint a fele középiskolás, illetve főiskolás korú (az első kiállításon 24 éven aluli a látogatók 51,6%-a, a másodikon 60,5%-a). Az életkor előrehaladtával csökken a látogatók száma. A legkevesebb a nyugdíjas korosztályú. A Nemzeti Galéria spontán múzeumlátogató közönségének egyharmada tanuló; ez a legnagyobb foglalkozási csoport. A legkisebb a nyugdíjasoké, mint ez már a korosztálybeli megoszlásoknál is kiderült. Alacsony a munkások száma: a Kísérleti Kiállítás I-en 12,4%, a Kísérleti Kiállítás Il-n 7,2%. A munkáslátogatók kétharmada férfi, egyharmada nő. Az értelmiségi látogatók között ugyanilyen a nembeli megoszlás: kb. kétharmaduk férfi. A látogatók döntő többsége magasabb iskolai végzettségű: kétharmada középiskolai érettségivel vagy egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik. A nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma rendkívül csekély: 1—2% körüli. Mint tudjuk, az össznépességben a nyolc általános végzettséggel rendelkezők vannak túlsúlyban. A múzeumok közönségénél tehát fordított az arány. Nem járnak múzeumba — vagy legalábbis nem jellemző, hogy járnak, ha igen, akkor véletlenszerűen s nagyon ritkán — a mezőgazdasági dolgozók, a segéd- és betanított munkások. A munkások közül egy szűk rétegnek : az érettségizett fiatal szakmunkásoknak kulturális szokásrendszerébe tartozik bele a múzeumlátogatás. Pedig a múzeum minden társadalmi réteg számára szóló kulturális értékek tárháza. Ez az érték azonban egyelőre potenciális érték: csak a fogyasztás lehetősége adott. Ma a múzeumlátogatás elsődlegesen értelmiségi szokás. Az értelmiségi műveltségbe kötelezően beletartozik a múzeumi anyagok ismerete. Ez az elvárás nemzedékek óta hagyományozódik a mai értelmiségiekre. A múzeumba járás szokásában döntő fontosságú, meghatározó szerepe van a családi és iskolai nevelésnek, az ott elsajátított kulturális magatartás-mintáknak. Amit a legfontosabb jelenségnek tartunk: szervezett látogatóink közül az ipari tanulók legnagyobb része a mi meghívásunkra járt először a Nemzeti Galériában. Vannak 15—16 éves fiatalok — s nyilván nem is kis számban —, akik még nem voltak a Galériában, mert sem a család, sem az iskola nem tette lehetővé (mondjuk inkább úgy: nem tette kötelezővé) számukra a Galéria anyagával történő megismerkedést. Az értelmiségieknél gyakori múzeumlátogatási mód: a gyermekekkel való múzeumba járás. Múzeumlátogatási szokások A spontán látogatók kb. kétharmada már volt a Galériában máskor is, többször is; a szervezett munkáslátogatók kétharmada viszont még nem járt, vagy akik már voltak, azok is legfeljebb egyszer-kétszer. A legtöbbet, sőt gyakran a Galériába járó réteg az értelmiség. Iskolai végzettség szerint: minél magasabb az iskolai végzettség, annál több a visszatérők és annál kevesebb a még-nemjártak aránya. Rendkívül fontos, hogy valaki hányadszor nézi meg a múzeum anyagát. Hiszen másként viszonyul a kiállításhoz, a képekhez, aki először találkozik velük, másként, aki már látta és fel is tudja idézni a látványt — és megint másként, aki már annyiszor járt a múzeumban, hogy ismeri a képeket, meg tudja nevezni a művészeket is, a műveket is. A látogatók egynegyede legalább két-három havonta elmegy a Nemzeti Galériába, egynegyede viszont igen ritkán (többévente vagy még ritkábban). A gyakori, aktív látogatók a Galériában rendezett minden második-harmadik időszaki kiállítást is megnézik. A múzeumba járás szokását meghatározza, hogy a családi vagy a baráti körben és a munkatársak körében szokás-e a múzeumlátogatás vagy sem. A megkérdezettek 58,9%-ának családjában és baráti körében, 56,8%-ának munkatársai körében, iskolatársai között szerepel programként a múzeumba járás. 55,2%-uk már részt vett munkatársaival — a tanulók kétharmada iskolatársaival — együtt szervezett múzeumlátogatásban. A múzeumlátogatási szokások közé tartozik, hogy milyen céllal, kinek vagy minek a hatására érkezik valaki a múzeumba, honnan szerez hírt egy kiállításról, vannak-e előzetes ismeretei és ezek milyenek. A látogatók 71,5%-a határozott céllal megy múzeumba, 28,5%-a határozatlanul, bizonytalanul, nem tudva pontosan, miért is megy és mit szeretne látni. A spontán látogatóknál 8:2 az arány azok javára, akik tudják, hogy ahova mennek, ott mit fognak látni. A szervezett látogatóknál viszont az arány 5,5 4,5! Mind a spontán, mind a szervezett látogatók közül a férfiak és a 40 éven aluliak az előre tájékozottak. Mi a tartalma az előzetes ismereteknek ? A válaszolók száma ennél a kérdésnél erősen lecsökken. A 68,2%-nyi előzetes ismerettel rendelkezőkből 55% nem tudja megnevezni az ismeretek tartalmát; részben, mert zavar'8