Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Dolgozó nő a középkorban

lányai s főrangú kisasszonyok él­tek, a munka nehezét a szolgáló szesztrák, a cseléd-apácák végez­ték. Gizella királyné példáját a XIV. században Erzsébet királyné, I. Károly felesége követte. Amikor a Zách Felicián-féle merényletkor Erzsébet királyné kezét a kard­csapás elhárítására maga elé emel­te, elvesztette néhány ujját. A kró­nikás elbúsultan jegyzi meg: „.. . pedig hány oltárterítőt hím­zett elvesztett ujjaival!" A fonás is asszonyi munka volt. Jeles fonóasszonyok hírében áll­tak a XV—XVI. század forduló­ján a budai nők. 1502 decemberében Pierre Choque, Bretagnei Anna francia királyné heroldja Budára érkezik, II. Ulászló király és Foix-i Anna hercegnő lakodalmára, ő jegyzi fel a budai fonás különlegességét: „. .. a budai asszonyok fonás közben nem használnak guzsalyt, hanem a kendert, vagy a lent bal fülük mellé tűzik és azt főkötőjük­kel szorítják le. Ugyanúgy fon­nak, mint Szlavónia asszonyai..." És hogy a textíliáknál marad­junk: 1660 körül Evlija Cselebi a török Budán élő zsidónőkről jegyzi fel: mesterei ezek az asszo­nyok egy sajdk nevezetű textil ké­szítésének. A fonástól a hímzésig, a gyöngy- és aranyhímzésig a fino­mabb női házimunkának, a kézi­munkázásnak egész rangsora ala­kul ki. A fonók állnak legalant, leg­felül a hímzők. Az 1276-ban em­lített Meza aranyhímző asszony­nak Mátyás kori utóda Kiskirályi Gergelyné, Sirnai Veronika. Ki tudja, nem az c keze nyomát di­cséri-e valamelyik trónkárpit hím­zése, vagy egyik-másik megma­radt gyöngy- és aranyhímzéses miseruhánk ? Mivel nem az a feladatom, hogy általánosságban jellemezzem a középkori nők fogalkozásait, hely­zetét, be kell érnünk a főváros csonka levéltári emlékanya­gával. Az egyéb foglalkozásúak közül megemlíthetjük Liza asszonyt, aki 1490-ben mint tisztes szakács­né dolgozott a budai Remete Szent Pál házában, a pálos bará­tok budavári menedékhelyén. (Ez a mai Hess András téri „Vörös sün" ház volt.) Estei Hippolit esztergomi érsek 14867-89. évi számadáskönyvei mind Budán, mind Esztergom­ban megemlékeznek azokról az asszonyokról, akik az érsek s az érseki udvar fehérneműit mosták. Egy XV. századi Bécsi Udvari XIV. századi női szobortorzó, csavart hajfonatokkal 41

Next

/
Thumbnails
Contents