Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Dolgozó nő a középkorban

lányai s főrangú kisasszonyok éltek, a munka nehezét a szolgáló szesztrák, a cseléd-apácák végezték. Gizella királyné példáját a XIV. században Erzsébet királyné, I. Károly felesége követte. Amikor a Zách Felicián-féle merényletkor Erzsébet királyné kezét a kardcsapás elhárítására maga elé emelte, elvesztette néhány ujját. A krónikás elbúsultan jegyzi meg: „.. . pedig hány oltárterítőt hímzett elvesztett ujjaival!" A fonás is asszonyi munka volt. Jeles fonóasszonyok hírében álltak a XV—XVI. század fordulóján a budai nők. 1502 decemberében Pierre Choque, Bretagnei Anna francia királyné heroldja Budára érkezik, II. Ulászló király és Foix-i Anna hercegnő lakodalmára, ő jegyzi fel a budai fonás különlegességét: „. .. a budai asszonyok fonás közben nem használnak guzsalyt, hanem a kendert, vagy a lent bal fülük mellé tűzik és azt főkötőjükkel szorítják le. Ugyanúgy fonnak, mint Szlavónia asszonyai..." És hogy a textíliáknál maradjunk: 1660 körül Evlija Cselebi a török Budán élő zsidónőkről jegyzi fel: mesterei ezek az asszonyok egy sajdk nevezetű textil készítésének. A fonástól a hímzésig, a gyöngy- és aranyhímzésig a finomabb női házimunkának, a kézimunkázásnak egész rangsora alakul ki. A fonók állnak legalant, legfelül a hímzők. Az 1276-ban említett Meza aranyhímző asszonynak Mátyás kori utóda Kiskirályi Gergelyné, Sirnai Veronika. Ki tudja, nem az c keze nyomát dicséri-e valamelyik trónkárpit hímzése, vagy egyik-másik megmaradt gyöngy- és aranyhímzéses miseruhánk ? Mivel nem az a feladatom, hogy általánosságban jellemezzem a középkori nők fogalkozásait, helyzetét, be kell érnünk a főváros csonka levéltári emlékanyagával. Az egyéb foglalkozásúak közül megemlíthetjük Liza asszonyt, aki 1490-ben mint tisztes szakácsné dolgozott a budai Remete Szent Pál házában, a pálos barátok budavári menedékhelyén. (Ez a mai Hess András téri „Vörös sün" ház volt.) Estei Hippolit esztergomi érsek 14867-89. évi számadáskönyvei mind Budán, mind Esztergomban megemlékeznek azokról az asszonyokról, akik az érsek s az érseki udvar fehérneműit mosták. Egy XV. századi Bécsi Udvari XIV. századi női szobortorzó, csavart hajfonatokkal 41