Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Győr

geten, a Gyárvárosban és Adyvárosban arról is meggyőződhet a szemlélődő, hogy Győr immár nemcsak a Kisalföld földrajzi központja, hanem Észak-Dunántúl ipari és szellemi centruma is. A város 37 ezer lakásában 115 ezer ember él — harmincezerrel több, mint 1960-ban —, s szerény számítások szerint is legalább ötvenezren járnak be a környékről naponta. Győr három esztendeje kapta meg az olyannyira áhított megyei város címet, amihez nagymértékben hozzájárult az egyébként is hagyományokkal rendelkező ipar robbanékony fejlődése. Az ipari jelleget tekintélyes adatok is érzékeltetik. A város ipari termelése az idén alighanem túlszárnyalja a 25 milliárd forintot. A termelés egyharmada exportra megy. Csupán 1971 óta négy milliárd forintot ruháztak be a város iparának fejlesztésére, a rekonstrukciókra. A győri iparban foglalkoztatottak száma ebben az évben már elérte a 60 ezret. Az ipari fellegvár — amely immár nemcsak Győr fejlődésében domináns erő, hanem a megye és az egész ország viszonylatában is az egyik legfejlettebb gépipari központ szerepét tölti be —: a Magyar Vagon- és Gépgyár. Saját acélöntöde, futóművek és Diesel-motorok gyártása, tartálykocsik, motorvonatok, portáldaruk exportja, a közúti járműprogramból vállalt oroszlánrész — ezek a jegyek jellemzik a gyárat, ahol munkásdinasztiák alakultak ki, nemzedékek váltják egymást a munkapadok mellett. * Annyi bizonyos: nincs még egy vidéki városunk, amely a gépipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar tekintetében Győrhöz hasonló mértékben venné ki részét az ország ellátásából. A mai Győr textilipari centrum is; a Richards, a Győri Textilművek, a Pamutszövő- és Műbőrgyár körülbelül 50 országgal kereskedik; A Lenszövő, a Gardénia Csipkefüggöny-gyár, a Kötöttkesztyűgyár termékei is ott találhatók milliónyi családi otthonban, a lakosság ruhatárában. A terebélyes textilipar a szociális ellátás vonatkozásában nagy követelményeket támaszt a tanáccsal szemben. Az egész győri ipar munkásgárdájának több mint 42 százaléka nő, s ezt a tanácsi fejlesztések során lehetetlen figyelmen kívül hagyni. 12 Az új lakótelepeken a járulékos létesítmények hiánya miatt jólismert, budapesti-típusú gondokat kell orvosolni. A textilgyári munkásnő, aki falusi környezetben nőtt fel, beköltözve új városi lakásába, először a variabútort vásárolja meg, azután elgyönyörködik a szőnyegpadlóban, naponta vesz habfürdőt; de amikor hetek elteltével fogyóban van az újdonság varázsa, birkózni kezd a jellegzetes lakótelepi gondokkal. Szinte mindenért a belvárosba kell utazgatnia, mert vásárolni, gyermeket elhelyezni, szórakozni igazából csak ott lehet. A zsúfolt és olykor rendetlenül közlekedő városi autóbuszok is borzolják az idegeket. A gyerek gyakran késik az iskolából önhibáján kívül, mert nehezen jut el a távolabbi tanintézménybe. Egyébként Ady-városban a második iskolát még fel sem avatták, amikorra a meglevőt már kinőtte: az ifjúsági és a játékszobákat nyomban berendezték tanteremnek, hogy legalább az első tanévben ne kelljen délutáni műszakot bevezetni. Az új győri lakótelepek tehát még eléggé nélkülözik az élelmiszerboltokat, a cipőüzleteket, ruhaüzleteket, a bölcsődét, óvodát, könyvtárat, klubot, mozit. Nem véletlenül teszünk vagy tucatszor is említést Ady-városról, amely a győri városfejlesztés jelképe. Szerepe ugyanis körülbelül olyan, mint Budapesten a kelenföldi, az óbudai és az újpalotai városnegyedeké együttvéve. A város lakosságának csaknem egyharmada: 30 ezernél több ember költözött és költözik még mindig a győri házgyár elemeiből készült városnegyedbe. A tervezők itt kivédték a betonrengeteg olykor nyomasztó hatását. Széles utakkal és tágas terekkel, zöldterületekkel oldották fel a monoton városképet. Egyébként a lakótelep 1800 családi otthont rejtő újabb házsorokkal kapcsolódik a déli városrész családi ház övezetéhez. S megkezdték egy újabb, tízezer lakásos városnegyed alapjainak lerakását is: a leendő Kun Béla lakótelepen az alapközművesítés után 1978-ban kezdődik meg az első házak építése. A ma még teljesen szűz területen a legkorszerűbb városfejlesztési elvek alapján teremtenek lakónegyedet. Belső területéről ki sem kell majd tiltani a forgalmat — mert azt eleve kizárják. Parkok és sétálóutcák hálózzák be az új városrészt, ahol csak a beköltözést és a kereskedelmi ellátást szolgálhatja majd a gépkocsiforgalom. A garázsokat, autóparkolókat a lakónegyed perifériáján helyezik el. * Szerencsés természeti adottsága Győrnek, hogy a vizek városa is. Paradox módon mégis vízgondokkal kell küszködnie. Pillanatnyilag a lakosság és az ipar átlag 75 ezer köbméter vizet fogyaszt. Az idei nyár elején a vízművek kategorikusan az üzemek tudtára adta, hogy nincs módjában a jelenleginél több vizet szolgáltatni. Indok: a négy évvel ezelőttihez képest éppen megduplázódott a termelési kapacitás; ilyen ütemű fejlesztést nem lehet a végletekig folytatni. Ráadásul a külterületek — Ménfőcsanak, Gyirmó, Likócs, Pinnyéd — is jelentkeznek a közműves vízért. Próbafúrások, a vízmű bővítése és nem kevés anyagi áldozat árán próbál a tanács az igényekkel lépést tartani; de jelenleg csak a víz minőségének javítására futja. Igaz, ez sem csekélység: nagy teljesítményű vastalanító szerelését fejezik be ez év végére. 16 óriás tartálya már a helyén van, s a győriek végre vas és mangán nélkül ihatják a falmellékit. Emellett Győr a legjobb úton halad afelé, hogy fürdőváros legyen. Termálfürdőjét, uszodáját, kád- és súlyfürdőjét tavaly hatszázezren látogatták, igen sokan a város határain kívülről is. Nemrég fúrták a fürdő harmadik termálkút ját; ez 2000 méter mélységből percenként 1500 liter 68 fokos vizet ad, s hozzájárul ahhoz, hogy a város fürdőit hivatalosan is gyógyfürdőkké nyilvánítsák. Az idén bővítették az uszodát is; az év végére üzembe helyezik a műanyag sátorral fedett medencét, légkondicionáló berendezéssel. A nyári árvizek ellenére elmondható, hogy a közegészségügyi és sportolási célokat szolgáló víziprogram kibontakoztatására igen jók a lehetőségek. * Következzék két további urbanizációs jelenség, amely egyébként a fővárosiak körében sem ismeretlen. Az egyik: a tekintélyes vonzással és vonzáskörzettel rendelkező Győr éppúgy hadakozik az illegális felköltözőkkel, mint Budapest. A tanács és a végrehajtó bizottság sűrűn tűzi napirendre az engedély nélküli építkezések dolgát. Több hónapos vizs-A Lenin út A1 épülő szinház A Káptalan-domb A Tan^cshaza