Budapest, 1975. (13. évfolyam)

8. szám augusztus - Vida Sándor: Josephine Bakerelső budapesti fellépése

Sajtószemle, 1945 augusztus „A nevelés demokratikus szellemének biztosítása ma az ország demokratikus újjáépítésének egyik legsürgősebb feladata. Ez nemcsak az oktatás világnézeti újjáalakítását jelenti, hanem azt is, hogy a dolgozó nép fiait minden egyetemen nyitott kapuk várják. Az érvényesülés minden útja nyitva álljon azok előtt, akik már származásukkal is megnyugtatóan bizonyítják, hogy a nép és a demokrácia érdekeit fogják szolgálni" — írja vezércikkében a Szabad Nép. Az osztrák kormány felhívta a nagyhatalmak figyelmét arra a nagy veszedelemre, amely éhínség és járványveszély formájában fenyegeti Ausztriát. ,,Szovjetoroszországi utazásom benyomásai" címmel cikket írt az angol sajtó számára Szent-Györgyi Albert professzor. Ezt a cikket magyarra fordítva közli a Szabad Nép. A Nobel-díjas tudós, egyebek között, ezt írja: „Mélységes meggyőződésem, hogy a Szovjetunió céljai békések, hogy barátságot és együttműködést keres, nem pedig másokon való uralmat. A szovjet nép legfőbb kívánsága az, hogy békében hagyják, hogy a háború pusztításai után felépíthesse szeretett országát. Készségesen kinyújtja kezét mindazok felé, akik segítséget, vagy barátságot kérnek. Szereti a szabadságot és kész azt mások számára is elismerni. Az oroszok szívesen felejtik el a rosszat, a szomorút és nem keseregnek a múlton. A szabadságon nemcsak politikai szabadságot értenek, hanem az egyes személy vagy embercsoport egyéniségének teljes és szabad fejlődését is. Igen mély hatást tett rám az átlagember forró szeretete és elismerése a kultúra iránt." Az Iparügyi minisztérium a cukorhiány megszüntetésére 240 millió pengőt biztosított burgonya- és kukoricakeményítőből előállított háztartási cukor gyártására. „Aleddig türjiik még utcáinkon a szemetet?" — kérdi a Szabad Nép —, majd így folytatja: „Pest hét hónapja, Buda öt hónapja felszabadult és még mindig 7—8000 köbméter szemét és törmelék csúfítja el utcáinkat és tereinket ... A szemét és törmelék eltakarításának nincsenek tárgyi akadályai. Hol van mégis a hiba? Megmondjuk. Elsősorban Budapest lakosainak nemtörődömségében . . ." Autóbuszjárat indul a Deák Ferenc tér és Széli Kálmán tér között. A viteldíj egységesen 20 pengő. „A Belvárosban minden még-drágább . . ." címen írja a Szabadság: „Ki a megmondója annak, hogy a jelenlegi gyümölcs- és zöldségbőség idején miért kerülnek elsőrendű élelmicikkek e földrajzi szélességben háromszor, sőt ötször annyiba, mint más égtájon ? Legújabb vendégünk: a citrom, ott trónol valamelyik kirakat üvegje mögött, öt-hat ember áll előtte és nézi. Régen nem látták, az igaz. A citrom büszkén visszatekint, megteheti, hiszen io dekája 160 pengőt ér! . . . A citrom ritkaság, elismerjük. A zöldpaprika nem, s hála az időjárásnak, immár a paradicsom sem számít annak. Ettől függetlenül, ezeket is tíz dekájával mérik, öt-tízszer annyiért, mint másutt . . ." A minisztertanács ötszázezer pengő segélyt szavazott meg a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének; a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének pedig a folyó év végéig havi százezer pengő segélyt ad. Kétmillió pengő költséggel kijavítják a Statisztikai Hivatal épületét. Megjelent az „Uj Idők", mely a prózának és versnek minden sorával, művészi illusztrációival nemcsak szolgálni, hanem irányítani is hivatott a demokráciára ébredt magyar szellemiséget. Benedek Marcell főszerkesztő és szerkesztő társai: Fodor József, Kassák Lajos, Lyka Károly együtt és külön — biztos egyengetői a sikerre vezető útnak. A budapesti sajtóban nagy változások következnek be a papírhiány miatt. A napilapok terjedelme hétköznap 4, vasárnap 6 oldal. A lapok példányszámát 5%-kal csökkentik. „A mai nap" és a „Reggeli Újság" beszünteti megjelenését. A „Kossuth Népe" c. napilap hétfő reggeli lappá alakul. A Budapesten megjelenő hetilapok is csökkentik példányszámukat. Kibővítik a gazdasági rendőrség hatáskörét, növelik a nyomozók létszámát és a közeljövőben nemcsak fokozzák a budapesti razziákat, hanem a legerélyesebb intézkedéseket léptetik életbe a már tűrhetetlen feketézés megakadályozására. A Világosság arról értesült, hogy a magyar korona-ékszereket a frankfurti amerikai hadsereg raktárában őrzik. A vasláda, amelyben az ékszereket szállították, olyan nehéz volt, hogy nyolc ember alig tudta felemelni. A napilapok közlése szerint augusztus 6-án ledobták az első atombombát a 250 000 lakosú Hirosima japán iparvárosra. Az atombomba három kilométer sugarú körzetben mindent eltörölt a föld színéről. Újra elérték a napi 100 vagon széntermelést a hősiesen dolgozó dorogi bányászok. A főváros idegenforgalmi irodát állít fel Moszkvában, Bukarestben, Belgrádban és Prágában. A budapesti Operaház pályázatot hirdet egész estét betöltő, önálló magyar dalműre. Az első díj 100 000, a második díj 50 000, a harmadik díj 25 000 pengő. A miniszterelnök a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Hont Ferenc főrendezőt nevezte ki a Színiakadémia új igazgatójává. A minisztertanács elfogadta a szakszervezetek munkaközvetítéséről szóló rendeletet. Díszelőadás keretében mutatta be a Scala mozi „A cárnő cipője" c. filmet, melynek zenéjét Csajkovszkij szerzette. A film a bemutatón nagy sikert aratott. A magyar posta újból rendszeresíti a táviratoknak távbeszélő útján való feladását. Az újjáépítési miniszter megbízásából bizottság utazott Csehszlovákiába és Németországba, hogy felkutassa a németek és a nyilasok által elrabolt magyar értékeket. Az újjáalakult demokratikus magyar rádió már augusztus elején túljutott a 100 000 előfizetőn. A szovjet katonai hatóságok augusztus 11-én ünnepélyes keretek között visszaadták a Láng és az Elzett vasgyárakat tulajdonosaiknak és a magyar kormánynak. Régi formában, de új tartalommal jelent meg az ország legelterjedtebb képes hetilapja, a „Dolgozók Világlapja". A salzburgi híres zenés ünnepi játékok, amelyeket utoljára 1939-ben tartottak meg, augusztus 12-én újból megkezdődtek. A polgármester értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy augusztus 14-től tilos az élelmiszerekkel való házalás. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök meglátogatta a sajószentpéteri szénbányatelepet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja a bányák államosítását. A jugoszláv—magyar kulturális kapcsolatok megteremtésére Belgrádba utazott Zilahy l-ajos és Némethy Károly, mint a főváros képviselője. Augusztus 17-én közölték a napilapok, hogy Japánban óriási a zűrzavar; a japán hadügyminiszter otthonában harakirit követett el, a Szuzukikormány pedig lemondott. Egyébként a japán kapituláció híre az egész világon óriási méretű örömtüntetéseket váltott ki. Létrejött az első csehszlovák—magyar kereskedelmi megállapodás. Ennek értelmében 500 millió pengő értékű árut hozunk be Csehszlovákiából. Az igazságügyminiszter két rendeletet adott ki, melyet a minisztertanács korábban elfogadott. Az egyik rendelet a feketézőkre halálbüntetést szab ki; a másik értelmében a közellátás terén rosszul intézkedő tisztviselőket népbíróság előtt vonják felelősségre. Házy Árpád alispán a Pest vármegyei községek és városok elöljáróihoz intézett leiratában megállapítja, hogy a vármegye területén egyre több hamisított termény, élelmiszer van forgalomban. Az őstermelők Budapestet is elárasztják ezekkel a hamisított élelmiszerekkel. Különösen a vajat, tejfelt, túrót, paprikát vegyítik a szervezetre káros anyagokkal. Az Oktogon téri villanyújság ezentúl a demokratikus Magyarország híreit sugározza. A Szabad Nép is újból üzembe állítja a villanyújságot. Augusztus 19-én és 20-án két fontos értekezlet folyik Budapesten: a Szociáldemokrata Párt 34. kongresszusa és a Független Kisgazdapárt országos választmányi gyűlése. Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke az ideiglenes magyar országgyűlést Budapestre, a magyar országgyűlés képviselőházának üléstermébe, szeptember 5-én délelőtt 10 órára összehívta. „A nagy egyéniség csak akkor képes történelem formálására, ha társadalmi erőkre támaszkodik. Szent István nagysága éppen abban van, hogy élére állott kora haladást szolgáló erőinek" — írja augusztus 19-én Molnár Erik a Szabad Népben. —„A Szent István ünnepségekre az amerikaiak viszszaadták Magyarországnak a Szent Jobbot. A Szent Jobb augusztus 19-én érkezett meg és az ünnepélyes átadás az Angolkisasszonyok zárdájában folyt le, ahol jelen volt Zsedényi Béla, a Nemzetgyűlés elnöke és több miniszter" — adja hírül augusztus 22-én ugyancsak a Szabad Nép. Megjelent a rendelet, amelynek alapján a férfiak 18—60, a nők 18—42 éves korig közérdekű munkára vehetők igénybe. A polgármester közölte, hogy Nagy-Budapest területén a kenyér ára 5 pengő 60 fillér kilogrammonként. Vorosilov tábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Puskin követ jelenlétében, közölte Gyöngyössy János külügyminiszterrel, hogy a Szovjetunió kormánya az összes rhagyar hadifoglyot szabadon bocsátja, azok kivételével, akik az SS, SA, Sonderkommando vagy Gestapo kötelékében harcoltak, vagy jogellenes, erőszakos cselekményben, tömeggyilkosságokban vettek részt. Megnyílt a Budapest—Győr—Hegyeshalom vasúti vonal. A bécsi Szövetséges Ellenőrző Bizottság köréből érkezett hivatalos közlés szerint Bécs és Budapest között a víziutat megtisztították a német aknáktól és ezzel a hajózás számára ismét szabaddá tették. Londonban bemutatták a Budapest ostromáról készült filmet. Jövendő címmel új hetilap indult a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság kiadásában. Valamennyi budapesti benzinkút megkezdte a kőolaj kiszolgáltatását. Fejenként 2 liter petróleumot szolgáltatnak ki. Bán Antal iparügyi és Gerö Ernő kereskedelemügyi miniszter vezetésével magyar kereskedelmi küldöttség tárgyalt Moszkvában. Harmincmillió dolláros árucsere-egyezményt kötött a Szovjetunióval a magyar gazdasági bizottság. A Nemzetközi Vöröskereszt Genfből ismét több tehergépkocsit indított útnak Magyarországra. Ezekkel gyógyszereket és egészségügyi cikkeket szállítanak Magyarországra. Szekeres István 48