Budapest, 1975. (13. évfolyam)

8. szám augusztus - Granasztói Pál: Avignontól Barcelónáig

A pápai palota Avignonban (Fotó: MTI) Granasztoi Pál AVignonba egy nyári estén /V érkeztünk. Az állomásról ' ® taxi vitt be kilométernyi, nyílegyenes, keskeny, igen forgalmas és jól kivilágított úton, a város főutcáján, ami — mint később megtudtam — még római eredetű, a rómaiak városának is főútvonala volt. Végében már távolabbról megpillantottuk a főteret, a Place de l'Horloge-t, ahová törekedtünk; a szállodánk ott volt. Ez a látvány felejthetetlen maradt számomra, és még inkább az maradt, amint a teret, éppen ott lakva, jobban megismertük. Távolabbról olyannak tűnt, mint otthon a fasori étterem kertje nyári estéken — lámpák, lampionok, asztalok, nyüzsgő embertömeg egybemosódó színes képe. Ámde nem vendéglőnyi, hanem szinte városméretű. A hosszúkás, téglány alakú tér Avignon belvárosában (Fotó: MTI) — közel akkora, mint itthon a Szabadság tér, de kevésbé széles és valamivel rövidebb — két oldalán húzódott csak keskeny úttest a járműveknek. A szegélyező járdák szélén és a tér belsejében is ezekhez tartozóan bárok, éttermek, más vendéglátóhelyek sorakoztak teraszokkal, a szabadba tett asztalokkal, s telve emberekkel. A pincérek át-átjártak tálcáikkal az úttesten, felszolgálni a beljebb ülőknek, a gépkocsik lassan, kíméletesen közlekedtek, mert mások is ideoda jártak a járda és a tér belső része között. Látomásszerű volt A Sagrada família temploma Barcelonában (Czeizing Lajos felvétele)