Budapest, 1975. (13. évfolyam)

7. szám július - Barkoczi Péter: A Rákóczi út páratlanoldala

A kápolnát sokszor átépítették, felújították, régi falfestményeit egy század elejei tatarozás semmisítette meg, dongamenynyezetét pedig az ostrom után — sajnos — vasbeton síkfödémmel pótolták. Belül látható Warschag Jakab szentháromság képe, melyen a háttérben az 1838. évi nagy árvizet jelenítette meg. A kórház Gyulai Pál utcai szárnya copf stílusú; Jung József után Kardetter Tamás fejezte be 1798-ban. Az épület többi részét Pollack Mihály tervezte, fia pedig kivitelezte, 1841-ig. A kórház történetéből most csak egy-két kuriózum. A szabadságharc leverése után a Neugebaudéban kivégzettek holttestét ide szállították. így innen csempészte át Batthyány Lajos tetemét templomának kriptájába a ferencesek gvardiánja. A többieké, így a Felsőház 66 éves elnökének, Perényi Zsigmondnak holtteste a Kerepesi temető jeltelen sírjaiba került. Ebben a régi hullaházban volt felszerelve a „Clockenzug" — a jelzőharang — azért, hogy az esetleg magához tért tetszhalott jelt adhasson az őrnek. (E korban szájról szájra jártak az elsietett holttányilvánításból eredő borzalmas históriák.) Még a Közmunkatanács 1876. évi jelentéséből idézünk: ,,Ez a kórház, mely orvosi és egészségügyi szempontból nem felel meg a mai kor igényeinek, innen eltávolítandó, illetve egy célszerű, kórháznak alkalmas helyen lesz újból építendő." A Blaha Lujza térre érkeztünk. Itt állott a Nemzeti — Népszínház elbontott épülete. Eredetileg nem is volt itt tér. A színház a régi fogyasztási vámvonal Mázsaházának helyére épült; tőle keletre, a kórház felé pedig egy hatalmas kiterjedésű, sárgára meszelt, földszintes ház állott: a dúsgazdag Kasselik Ferenc építőmesteré. Sarkán volt a fehér boráról nevezetes Szkulits korcsma, ahonnan Blaha Lujza partnerét, Tamássit előadás közben ráncigálta ki jelenésre az ügyelő. Az épületnek ezt a részét később lebontották; ekkor a színház elé került a király ajándékozta szobrok egyike, a Bezerédy Gyula formázta Tinódi Lantos Sebestyén. Az új telekvonal frontján pedig a főpincérből filmcsászárrá nőtt Ungerleider Mór nyitotta meg az Apollo mozit. A mozi később átköltözött a Royal szálloda báltermébe (ez a mai Vörös Csillag mozi), eredeti helyiségében pedig kabaré játszott. Majd egy német tőkeérdekeltség megvette az egész telket s azon 1930-ban nyílt meg a Reisz Zoltán tervezte Corvin Áruház. Rákóczi út 47. Ilyen számú épület ma már nincsen. A színház házszáma volt. Mint Népszínház 1875-ben nyitott — s 1966-ban mint Nemzeti Színházat bontották le. Helyén már csak egy emlékkő áll. A padokon üldögélők közül vajon hányan tudják, hogy előttük, a Körút helyén, valaha csekély vizű patakocska csorgott s rajta fahíd vezetett át a túlsó partra?... Ők már az aluljárón mennek át. Mi is ezen fogunk az út túlsó oldalára jutni, hogy végigjárjuk majd a Baross térig a Rákóczi út mindkét oldalának házait. Barkoczi Péter A 21. sz. ház A 27. sz. ház A Rókus kápolna altemploma 37