Budapest, 1975. (13. évfolyam)

7. szám július - Preisich Gábor és dr. Szűcs István: Hozzászólások a budapesti agglomeráció vitájához

Budapest Főváros Levéltára anyagából 13A5 július A törvényhatósági bizottság megalakulása után, a közigazgatás konszolidációjának utolsó lépéseként, 1945 júliusában összeült az újjászervezett közigaz­gatási bizottság is, melynek dokumentumait az aláb­biakban közöljük. A demokratizálásért folyó küzde­lemhez szolgál adalékul az iskolareformra és a Károlyi Kert elnevezés visszaállítására vonatkozó dokumen­tum. Részlet a Közigazgatási Bizottság 1945. július 9-i alakuló ülésének jegyzőkönyvéből Elnök: Szakasits Árpád tvh. biz. elnök. Bizottsági tagok: Cseh-Szombathy László dr. alelnök, Morvay Endre dr., Bechtler Péter és Kővágó József alpolgár­mesterek, Beér jános dr. tiszti főügyész, Szokolay Leó dr. árvaszéki elnök, Csordás Elemér dr. tiszti fő­orvos, Kozocsa Mihály szfőv. p.ü. igazgató, Fischer József Közmunkák Tan. elnöke, Hegedűs István szfőv. tanfelügyelő, Kertész Jenő dr. bp. ügyészség vezetője, továbbá Feri Sándor dr., Culácsy György dr.. Kabakovits József dr., Kisházi Ödön, Nagy Vince dr.. Révész Mihály dr., Ries István dr. és Zeke Zoltán dr. biz. tagok. Elnök: Üdvözlöm a megjelent bizottsági tag ura­kat és az alakuló ülést megnyitom ... A törvény­hatósági bizottság mellett a közigazgatási bizottság a székesfőváros legfontosabb testületi szerve. Ösz­szetételénél fogva hivatva van arra, hogy az állami és az önkormányzati közigazgatás összhangzatos működését biztosítsa. A szakigazgatási ágak főnökei a törvényhatósági bizottság kiküldötteinek felszólalásai alapján köz­vetlenül értesülnek a közigazgatás működésében el­kerülhetetlenül felmerülő nehézségekről, akadá­lyokról, zavarokról és esetleges visszásságokról, viszont a törvényhatóság közönsége a közigazgatási bizottságban helyet foglaló képviselői útján a szak­igazgatási ágak főnökeinek havi és félévi jelentései­ből tudomást szerez arról a mindinkább fokozódó hatalmas építőmunkáról, melyet a legnehezebb körülmények között újból megindított közigazga­tás már idáig is elvégzett, megismeri a jövő célki­tűzéseit, és nem utolsósorban megismeri az egy­másra ható különféle tényezők és körülmények bonyolult rendszerét, melyek a közigazgatás mű­ködésére befolyással vannak. A közigazgatási bizottság tehát egyrészt az álta­lános közigazgatás érdekében intézkedik, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás összhang­zatosan működjék és az összes közegek — egymást támogatva — feladataikat összevágóan teljesítsék, másrészt hangot ad a székesfőváros közönségét al­kotó dolgozó polgárság kritikájának a közigazgatás különböző ágai irányában. (Helyeslés.) Ezen, lénye­gében felügyeleti és ellenőrző jogkörén kívül azon­ban a közigazgatási bizottság nagy fontosságú köz­igazgatási feladatok megoldásával is foglalkozik. Ezt a jogkörét főleg albizottságai útján gyakorolja. A fegyelmi választmány, a gyámügyi fellebbviteli küldöttség, az adóügyi bizottság, a népoktatási, út­ügyi, kisajátítási, telepítési, közegészségügyi és gaz­dasági albizottságok fontos alanyi jogok kérdésé­ben határoznak, és egy-egy határozatukkal embe­rek, családok életében, jövőjük alakulásának kérdé­sében hoznak döntéseket. . . Szólnom kell még a közigazgatási bizottság szer­vezetében szükségessé vált — a demokratikus rend­szer által megkövetelt — bizonyos változásokról is. Bár tételes jogszabály ezekre a változtatásokra még nincsen, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közös elhatározása, hogy a köz­igazgatási bizottság elnöki székét — minthogy a fő­polgármesteri tisztséget megszüntetni kívánjuk — a törvényhatósági bizottság elnöke (Szakasits Árpád) foglalja el (Helyeslés), kit akadályoztatása esetén itt is a törvényhatósági bizottság alelnökei (Bechtler Péter és Kővágó József) helyettesítenek. Új tag lesz továbbá a székesfőváros harmadik al­polgármestere is (dr. Morvay Endre) (Helyeslés), kit a múltban teljesen indokolatlanul rekesztettek ki a közigazgatási bizottság tagjai sorából. (Úgy van, úgy van!) Új tagként üdvözlöm a Fővárosi Közmun­kák Tanácsának elnökét (Fischer József), aki az ál­lamépítészeti hivatal vezetőjének helyét foglalja el majd úgy a plénumban, mint az albizottságokban. Azt hiszem, külön indoklásra nem szorul, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke a bizott­ság munkájában tevőlegesen részt vegyen. (Helyes­lés.) . . . Ezek előrebocsátásával a székesfőváros közigazgatási bizottságát megalakultnak jelentem ki és működéséhez sok sikert kívánok. (Helyeslés.) Fővárosi Közlöny, 194S. július 19. Részlet a Törvényhatósági Bizottság 1945. július 1 t-i ülésének jegyzőkönyvéből Szakasits Antal: Tisztelt Közgyűlés! Első indítvá­nyom a következő (Olvassa): Mondja ki a közgyű­lés, hogy a szülők, a tanerők és a tanügyi közigaz­gatás területén működők munkaközösségének is­kolatípusonként és kerületenként való megalakí­tását szükségesnek tartja abból a célból, hogy az iskola közösségi munkájának elmélyítésében a szülők is részt vegyenek. Ez a munkaközösség az összes előkészített pedagógiai reformokat is meg­vitatná és ezáltal az iskola valóban a demokratikus népi közösség szellemében végezhetné végre az új embernevelés feladatait. (Helyeslés.) Tisztelt Közgyűlés! A fasizmus egyik legnagyobb bűne és gazsága a gyermeki lélek megmérgezése volt. A fasizmus szellemi arzenáljának minden alá­való eszközét felhasználták az ifjúság megmételye­zésére, és még ma is borzalommal tölt el bennün­ket, ha rágondolunk, hogy a hazugságra, a gyűlölet­re, a denunciálásra, a hazaárulásra való uszítás és a rablásnak és gyilkosságnak dicsőítése milyen pusz­títást okozott a gyermekek szellemi életében. (Úgy van! Úgy van!) A halállégiók szervezésével, a gyer­mekeknek a családtól való erőszakos elszakításával a biztos pusztulásba hajtották a gyermekek tízez­reit. De még ennél is nagyobb az a pusztítás, ame­lyet a náci és nyilas demagógia fanatizmusával okoz­tak, és rontották meg egész nemzedékek szellemi fejlődését. A demokratikus Magyarország első parancsa te­hát, hogy a gazdasági újjáépítés országépítő feladata mellett elvégezze a szellemi újjáépítésnek a demokrácia szellemében végrehajtott feladatait. Ezen a téren a főváros mutasson példát az egész or­szágnak. (Helyeslés.) A reakció évszázados eszkö­zét jelentő iskolarendszert a legsürgősebben át kell alakítanunk, hogy kiszabadítsuk a szellemi rabszol­gaságban tartott ifjúságot az előítéletek, babonák és az álkultúra béklyóiból. (Helyeslés.) A nemzedékpusztítás romjait is el kell takaríta­nunk és rohammunkát kell végeznünk az ember­nevelés magasabb rendű céljainak megvalósításával, hogy az utánunk jövő nemzedékek tudatában, hité­ben és meggyőződésében benne éljen az emberi közösségért való tevékenység magasztos köteles­sége. Új embereket és új nemzedéket, és olyan ifjúsá­got kell nevelni, amely nemcsak értékeli, de meg­tartja és továbbfejleszti a társadalom igazságos átala­kításának nemes eszményeit, és amelynél ha fel­nőtt korba kerülnek, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az önrendelkezés és önkormányzat nemcsak üres keretet jelent, de az élet igazi tar­talmát és beteljesülését, amelyért élni és küzdeni az ember legnagyobb kötelessége. (Helyeslés.) Éppen ezért a legteljesebb bizalommal viselte­tünk azzal a tevékenységgel szemben, amellyel a főváros vezetősége az iskolareformokat előkészíti és azok fokozatos megvalósítására törekszik. Indít­ványomnak, amelynek elfogadását kérem a tisz­telt Közgyűléstől, csupán az a célja, hogy elősegít­se az új iskola kialakulását célzó tevékenységet, és elmélyítse a szülök tudatában is az iskolareformok szükségességét és fontosságát, az iskolai munka­közösségeken keresztül szorosabbra fűzzük az is­kola és szülők közötti kapcsolatot, meggyorsítsuk az új iskolarendszer kialakítását és ezzel is megrö­vidítsük a demokratikus szellemi újjáépítés befe­jezésének idejét. (Élénk helyeslés és nagy taps.) . . . Elnök: Amennyiben a mélyen tisztelt Közgyűlés a beterjesztett indítványt azokkal a módosítások­kal, amelyeket Szoboszlay ügyosztályvezető úr ter­jesztett a közgyűlés elé, elfogadja, kérem, méltóz­tassék ehhez hozzájárulni. (Igen!) Határozatként kimondom . . . Szakasits Antal: Tisztelt Közgyűlés! Második in­dítványom, amelynek elfogadását kérem, a követ­kező (Olvassa): Mondja ki a közgyűlés: Felhívja a polgármester urat, hogy sürgősen járjon el a köz­oktatásügyi miniszternél, hogy az elemi iskola VIII. osztályát végzettek bizonyítványa képesítés szem­pontjából egyenértékűnek nyilváníttassék a polgári iskolát végzettekével, hogy az iskola elvégzése után azok legalább tanoncként megfelelő módon el­helyezkedhessenek. Tisztelt Közgyűlés! Ennek az indítványomnak az indoklását feleslegesnek tartom, mivel a szöveg egyúttal indoklást jelent. Kérem az elfogadását. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés) . . . Fővárosi Közlöny 1945. július 21. Javaslat a Károlyi-kert elnevezés visszaállítására Mélyen Tisztelt Polgármester Elvtárs! Engedje meg nb. figyelmébe ajánlanom, hogy a szfővárosi Népművelési Bizottság még most is a „Képtár Kertjébe" hirdeti a szabadtéri hangverse­nyeket, holott ez is a reakció maradványa, mert hi­szen érthető, ha az utolsó 26 év alatt elsikkasztották annak igazi, ősi nevét, de most már igazán nem sza­badna letagadni, hogy az Károlyi Kert. Méltóztassék tehát elrendelni, hogy úgy a nép­művelési plakátokon, mint egyebütt az Károlyi Kertnek neveztessék . . . Kiváló tisztelettel dr. Hajnóczi Károly. Budapest. 1945. július 22. 222.940/1945—XI. R. u. Azzal adjuk ki a Székesfővárosi Zenekar vezetősé­gének, hogy a most meginduló hangversenyévaddal kapcsolatban a „Károlyi Kert" elnevezést legyen szíves alkalmazni. Bpest, 1946. május 14. A polgm. XI. ü.o. dr. Szomolányi dr. Némethy tanácsnok Polgm. XI. ü.o 1347'1946. 11

Next

/
Thumbnails
Contents