Budapest, 1975. (13. évfolyam)
7. szám július - Preisich Gábor és dr. Szűcs István: Hozzászólások a budapesti agglomeráció vitájához
Budapest Főváros Levéltára anyagából 13A5 július A törvényhatósági bizottság megalakulása után, a közigazgatás konszolidációjának utolsó lépéseként, 1945 júliusában összeült az újjászervezett közigazgatási bizottság is, melynek dokumentumait az alábbiakban közöljük. A demokratizálásért folyó küzdelemhez szolgál adalékul az iskolareformra és a Károlyi Kert elnevezés visszaállítására vonatkozó dokumentum. Részlet a Közigazgatási Bizottság 1945. július 9-i alakuló ülésének jegyzőkönyvéből Elnök: Szakasits Árpád tvh. biz. elnök. Bizottsági tagok: Cseh-Szombathy László dr. alelnök, Morvay Endre dr., Bechtler Péter és Kővágó József alpolgármesterek, Beér jános dr. tiszti főügyész, Szokolay Leó dr. árvaszéki elnök, Csordás Elemér dr. tiszti főorvos, Kozocsa Mihály szfőv. p.ü. igazgató, Fischer József Közmunkák Tan. elnöke, Hegedűs István szfőv. tanfelügyelő, Kertész Jenő dr. bp. ügyészség vezetője, továbbá Feri Sándor dr., Culácsy György dr.. Kabakovits József dr., Kisházi Ödön, Nagy Vince dr.. Révész Mihály dr., Ries István dr. és Zeke Zoltán dr. biz. tagok. Elnök: Üdvözlöm a megjelent bizottsági tag urakat és az alakuló ülést megnyitom ... A törvényhatósági bizottság mellett a közigazgatási bizottság a székesfőváros legfontosabb testületi szerve. Öszszetételénél fogva hivatva van arra, hogy az állami és az önkormányzati közigazgatás összhangzatos működését biztosítsa. A szakigazgatási ágak főnökei a törvényhatósági bizottság kiküldötteinek felszólalásai alapján közvetlenül értesülnek a közigazgatás működésében elkerülhetetlenül felmerülő nehézségekről, akadályokról, zavarokról és esetleges visszásságokról, viszont a törvényhatóság közönsége a közigazgatási bizottságban helyet foglaló képviselői útján a szakigazgatási ágak főnökeinek havi és félévi jelentéseiből tudomást szerez arról a mindinkább fokozódó hatalmas építőmunkáról, melyet a legnehezebb körülmények között újból megindított közigazgatás már idáig is elvégzett, megismeri a jövő célkitűzéseit, és nem utolsósorban megismeri az egymásra ható különféle tényezők és körülmények bonyolult rendszerét, melyek a közigazgatás működésére befolyással vannak. A közigazgatási bizottság tehát egyrészt az általános közigazgatás érdekében intézkedik, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás összhangzatosan működjék és az összes közegek — egymást támogatva — feladataikat összevágóan teljesítsék, másrészt hangot ad a székesfőváros közönségét alkotó dolgozó polgárság kritikájának a közigazgatás különböző ágai irányában. (Helyeslés.) Ezen, lényegében felügyeleti és ellenőrző jogkörén kívül azonban a közigazgatási bizottság nagy fontosságú közigazgatási feladatok megoldásával is foglalkozik. Ezt a jogkörét főleg albizottságai útján gyakorolja. A fegyelmi választmány, a gyámügyi fellebbviteli küldöttség, az adóügyi bizottság, a népoktatási, útügyi, kisajátítási, telepítési, közegészségügyi és gazdasági albizottságok fontos alanyi jogok kérdésében határoznak, és egy-egy határozatukkal emberek, családok életében, jövőjük alakulásának kérdésében hoznak döntéseket. . . Szólnom kell még a közigazgatási bizottság szervezetében szükségessé vált — a demokratikus rendszer által megkövetelt — bizonyos változásokról is. Bár tételes jogszabály ezekre a változtatásokra még nincsen, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közös elhatározása, hogy a közigazgatási bizottság elnöki székét — minthogy a főpolgármesteri tisztséget megszüntetni kívánjuk — a törvényhatósági bizottság elnöke (Szakasits Árpád) foglalja el (Helyeslés), kit akadályoztatása esetén itt is a törvényhatósági bizottság alelnökei (Bechtler Péter és Kővágó József) helyettesítenek. Új tag lesz továbbá a székesfőváros harmadik alpolgármestere is (dr. Morvay Endre) (Helyeslés), kit a múltban teljesen indokolatlanul rekesztettek ki a közigazgatási bizottság tagjai sorából. (Úgy van, úgy van!) Új tagként üdvözlöm a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökét (Fischer József), aki az államépítészeti hivatal vezetőjének helyét foglalja el majd úgy a plénumban, mint az albizottságokban. Azt hiszem, külön indoklásra nem szorul, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke a bizottság munkájában tevőlegesen részt vegyen. (Helyeslés.) . . . Ezek előrebocsátásával a székesfőváros közigazgatási bizottságát megalakultnak jelentem ki és működéséhez sok sikert kívánok. (Helyeslés.) Fővárosi Közlöny, 194S. július 19. Részlet a Törvényhatósági Bizottság 1945. július 1 t-i ülésének jegyzőkönyvéből Szakasits Antal: Tisztelt Közgyűlés! Első indítványom a következő (Olvassa): Mondja ki a közgyűlés, hogy a szülők, a tanerők és a tanügyi közigazgatás területén működők munkaközösségének iskolatípusonként és kerületenként való megalakítását szükségesnek tartja abból a célból, hogy az iskola közösségi munkájának elmélyítésében a szülők is részt vegyenek. Ez a munkaközösség az összes előkészített pedagógiai reformokat is megvitatná és ezáltal az iskola valóban a demokratikus népi közösség szellemében végezhetné végre az új embernevelés feladatait. (Helyeslés.) Tisztelt Közgyűlés! A fasizmus egyik legnagyobb bűne és gazsága a gyermeki lélek megmérgezése volt. A fasizmus szellemi arzenáljának minden alávaló eszközét felhasználták az ifjúság megmételyezésére, és még ma is borzalommal tölt el bennünket, ha rágondolunk, hogy a hazugságra, a gyűlöletre, a denunciálásra, a hazaárulásra való uszítás és a rablásnak és gyilkosságnak dicsőítése milyen pusztítást okozott a gyermekek szellemi életében. (Úgy van! Úgy van!) A halállégiók szervezésével, a gyermekeknek a családtól való erőszakos elszakításával a biztos pusztulásba hajtották a gyermekek tízezreit. De még ennél is nagyobb az a pusztítás, amelyet a náci és nyilas demagógia fanatizmusával okoztak, és rontották meg egész nemzedékek szellemi fejlődését. A demokratikus Magyarország első parancsa tehát, hogy a gazdasági újjáépítés országépítő feladata mellett elvégezze a szellemi újjáépítésnek a demokrácia szellemében végrehajtott feladatait. Ezen a téren a főváros mutasson példát az egész országnak. (Helyeslés.) A reakció évszázados eszközét jelentő iskolarendszert a legsürgősebben át kell alakítanunk, hogy kiszabadítsuk a szellemi rabszolgaságban tartott ifjúságot az előítéletek, babonák és az álkultúra béklyóiból. (Helyeslés.) A nemzedékpusztítás romjait is el kell takarítanunk és rohammunkát kell végeznünk az embernevelés magasabb rendű céljainak megvalósításával, hogy az utánunk jövő nemzedékek tudatában, hitében és meggyőződésében benne éljen az emberi közösségért való tevékenység magasztos kötelessége. Új embereket és új nemzedéket, és olyan ifjúságot kell nevelni, amely nemcsak értékeli, de megtartja és továbbfejleszti a társadalom igazságos átalakításának nemes eszményeit, és amelynél ha felnőtt korba kerülnek, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az önrendelkezés és önkormányzat nemcsak üres keretet jelent, de az élet igazi tartalmát és beteljesülését, amelyért élni és küzdeni az ember legnagyobb kötelessége. (Helyeslés.) Éppen ezért a legteljesebb bizalommal viseltetünk azzal a tevékenységgel szemben, amellyel a főváros vezetősége az iskolareformokat előkészíti és azok fokozatos megvalósítására törekszik. Indítványomnak, amelynek elfogadását kérem a tisztelt Közgyűléstől, csupán az a célja, hogy elősegítse az új iskola kialakulását célzó tevékenységet, és elmélyítse a szülök tudatában is az iskolareformok szükségességét és fontosságát, az iskolai munkaközösségeken keresztül szorosabbra fűzzük az iskola és szülők közötti kapcsolatot, meggyorsítsuk az új iskolarendszer kialakítását és ezzel is megrövidítsük a demokratikus szellemi újjáépítés befejezésének idejét. (Élénk helyeslés és nagy taps.) . . . Elnök: Amennyiben a mélyen tisztelt Közgyűlés a beterjesztett indítványt azokkal a módosításokkal, amelyeket Szoboszlay ügyosztályvezető úr terjesztett a közgyűlés elé, elfogadja, kérem, méltóztassék ehhez hozzájárulni. (Igen!) Határozatként kimondom . . . Szakasits Antal: Tisztelt Közgyűlés! Második indítványom, amelynek elfogadását kérem, a következő (Olvassa): Mondja ki a közgyűlés: Felhívja a polgármester urat, hogy sürgősen járjon el a közoktatásügyi miniszternél, hogy az elemi iskola VIII. osztályát végzettek bizonyítványa képesítés szempontjából egyenértékűnek nyilváníttassék a polgári iskolát végzettekével, hogy az iskola elvégzése után azok legalább tanoncként megfelelő módon elhelyezkedhessenek. Tisztelt Közgyűlés! Ennek az indítványomnak az indoklását feleslegesnek tartom, mivel a szöveg egyúttal indoklást jelent. Kérem az elfogadását. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés) . . . Fővárosi Közlöny 1945. július 21. Javaslat a Károlyi-kert elnevezés visszaállítására Mélyen Tisztelt Polgármester Elvtárs! Engedje meg nb. figyelmébe ajánlanom, hogy a szfővárosi Népművelési Bizottság még most is a „Képtár Kertjébe" hirdeti a szabadtéri hangversenyeket, holott ez is a reakció maradványa, mert hiszen érthető, ha az utolsó 26 év alatt elsikkasztották annak igazi, ősi nevét, de most már igazán nem szabadna letagadni, hogy az Károlyi Kert. Méltóztassék tehát elrendelni, hogy úgy a népművelési plakátokon, mint egyebütt az Károlyi Kertnek neveztessék . . . Kiváló tisztelettel dr. Hajnóczi Károly. Budapest. 1945. július 22. 222.940/1945—XI. R. u. Azzal adjuk ki a Székesfővárosi Zenekar vezetőségének, hogy a most meginduló hangversenyévaddal kapcsolatban a „Károlyi Kert" elnevezést legyen szíves alkalmazni. Bpest, 1946. május 14. A polgm. XI. ü.o. dr. Szomolányi dr. Némethy tanácsnok Polgm. XI. ü.o 1347'1946. 11