Budapest, 1975. (13. évfolyam)

7. szám július - Dr. Radnai Lóránt: Beépítések a Várnegyedben

amt — Nem hiszem, bár sok családban hagyo­mány. Nekem már a nagyapám is gyógysze­rész volt. Igen sok, amit az ember a pályára otthonról hozhat. Hagyományokat, szemlé­letet, magatartást. A mi szakmánk az emberi­séggel egyidős. Nem közömbös, ki hogyan kötődik hozzá. Sokan vagyunk, akik e nélkül nem tudnánk elképzelni az életet. A patika többnyire szép. Berendezési tár­gyait, eszközeit mintha mindig különös becs­vággyal készítették volna a mesteremberek. A fennmaradt régi gyógyszertárak, vagy ben­nük egyes edények, eszközök értékes műve­lődéstörténeti és művészeti emlékek. Ezek óvása állami feladat. Budapesten négy patika van múzeumok tulajdonában; a védettek száma tizenhárom. Az előbbiek közül legbecsesebb a kőszegi jezsuita patika, mely a budapesti Iparművé­szeti Múzeumban látható. Ezt — Európa egyik legszebb barokk gyógyszertárát — 1744-ben alapították. A jezsuita rend Euró­pában, így hazánkban is számos patikát tar­tott fenn. Szerzetesei között kiváló kézmű­vesek voltak, akik jellegzetes stílust alakítot­tak ki. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum­ban levő „Szentlélek" gyógyszertár hajdan a Király utca 12. számú házban működött. Bár korábbi alapítású, klasszicista-empire berendezése 1813-ból származik. Feltehe­tően Pollack Mihály tervezte. Az „Arany Oroszlán" a Kálvin tér és a Kecskeméti utca sarkán állt. Fennmaradt biedermeier berendezése 1830 körül készült. Ma a Kiscelli Múzeum tulajdona. A várbeli Tárnok utca 18. szám alatt levő „Arany Sas" ma: Gyógyszerészeti Múzeum. A középkori eredetű ház felújításakor rene­szánsz és barokk falfestés került napvilágra. A szakemberek az épületet a Bösinger Ferenc Ignác 1687-ben nyitott patikájának jogutód­jaként működő XVIII. századi „Arany Sas"­sal azonosították. Ez a gyógyszertár később a „Városi" cím viselésére is jogot kapott, cégtábláján Buda címerét viselhette. Az itt létrehozott múzeum rekonstruált és eredeti tárgyai az egyetemes gyógyszerészet fejlődé­sét mutatják be, a XV. sz.-tól a XVIII. szá­zadig. E fejlődésben, a tudomány mai rangjának megszerzésében, a budai és pesti patikusok­nak nem kis szerep jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents