Budapest, 1975. (13. évfolyam)

7. szám július - Dr. Radnai Lóránt: Beépítések a Várnegyedben

A Szentháromság tér 7—9. sz. alatti diplomataház terve. Tervezők: Jánossy György és Laczkovics László (KÖZTI) A 60-as években tervpályázatot írtak ki a terület beépítésére. A tervek elkészültek, de nem valósultak meg. A70-es évek elején a Diplomáciai Testületeket Ellátó Iroda (DTEI) tulajdonába került az ingatlan. A Fővárosi Tanács és a DTEI megegyeztek a tervezési programban. Eszerint az emeleteken 3—4 szobás lakások készülnek a külszolgálat részére, a földszinten pedig idegenforgalmi hivatal és egy többcélú kiállítási terem létesülne; ez utóbbit fogadások megtartására is alkalmassá tennék. A pincében — ez részben dongaboltozatos, középkori eredetű — egy közhasználatú terem és a berendezési tárgyak raktározására szolgáló installációs helyiség kapna helyet. Az épüiet terveit a Középület Tervező Vállalat (Jánossy György és Laczkovics László) készíti. A szabálytalan alakú telektömbön előregyártott szerkezetek alkalmazásáról nem lehet szó, ugyanakkor a környezethez való alkalmazkodás, az exponált hely jobb minőségű anyagokat igényel. Ezért az építési költségek igen magasak lesznek, ezen felül a földszint és a pince kialakításának költségei is a lakásokat terhelik. Tovább drágítja a kivitelezést, hogy még az építkezés megkezdése előtt a Budapesti Történeti Múzeumnak itt kutatómunkát kell végeznie; ehhez, valamint a pince és a sziklaüregrendszer feltárásához is elengedhetetlen a kivitelező Középület Tervező Vállalat (KÖZTI) közreműködése. A talajmechanikai vizsgálatok is igen költségesek lesznek. Érdemes megemlíteni, hogy a 12 szomszédos épület (ebben van az Alabárdos étterem) tűzfalán levő középkori maradványok továbbra is láthatók lesznek. A tűzfal előtt eredetileg is egy kis sikátor húzódott, s ezt a tervezők ismét meg kívánják nyitni. A kiviteli tervek hamarosan elkészülnek. A kivitelezés mintegy másfél évet fog igénybe venni. Véleményünk szerint jó lenne, ha a földszinti részen a baráti államok egyike állandó kiállítási termet létesítene, ezáltal a költségek gyorsabban megtérülhetnének. Az Úri u. 26—28. számú romtelek a Hadik szobor mellett, ugyancsak exponált helyen fekszik, hiszen a Szentháromság utca egy szakaszának térlezáró eleme. Itt a háború előtt két kisebb ház állott. A pincéből elfalazott lejáró vezet az Úri utca páratlan számozású oldala felé, ahol a törökök által a sziklába vájt mélypince-sor húzódik. Az építési munkák megkezdése előtt és a törmelék eltakarítása után, itt is szükség lesz a történeti emlékek kutatására és megvizsgálására. Az ide kerülő új épület terveit a KÖZTI (Horváth Lajos) készítette. Már az építési engedély is megvan. A területre az építkezést kivitelező 1. sz. Fővárosi Építőipari Vállalat felvonult, és a területet romtalanította. Az épület földszintjére a Képzőművészeti Galéria, az Amfora Üveg-, Porcelán-, Kerámia-, Műanyag-kereskedelmi Vállalat és egy édesség-ajándék bolt helyiségei kerülnek majd. Az emeleteken 8 lakás készül. A telek tanácsi tulajdonban van, tehát az építkezés megkezdésének nincs különösebb akadálya. A telektömböt a tervező négy közel egyforma négyzetes mezőre osztotta. A legbelső négyzet az udvar, az L-betű alakban elhelyezkedő három négyzet maga az épület. Az udvar sarkában, a négyzetek találkozásánál van a kör alakú lépcsőház és a közös előcsarnok; ebből nyílnak a lakások. A kivitelező csak téglafalas szerkezethez járult hozzá, ezért a tervező harántfalas megoldást választott, úgy, hogy a homlokzaton megjelenő falvégek jó ritmusa között nagyméretű üvegfelületeket lehet elhelyezni. A tetőtérben műteremlakások készülnek majd; ezek létesítése a Várnegyedben régi kívánalom! A hangulatos udvar méltó keretet nyújt a díszkút számára. Bár a közegészségügyi hatóság kifogásolja az íves lépcsőkialakítást, reméljük, hogy a másfél méteres lépcsőkar-szélesség mellett ezen a helyen kivételesen engedélyezik ezt a megoldást. A Fortuna u. 18. sz. rom ugyancsak saroktelken áll. Az ide kerülő tanácsi lakóház tervezője szintén a KÖZTI (Kékesi László). Az I. kerületi Tanács a tervezett épületre már megadta az építési engedélyt. Valamikor két gótikus ház állt e helyen. A földszinti falak és részben az emeletiek is középkori eredetűek voltak. A déli kapualjban ülőfülke van. Az emelet konzolsoros. 1700-ban Pröbstl Károly, később Sigl Márton birtokolta, aki a két házat egyesítve alakította át. A háború alatt nagyrészt elpusztult. Az új terv szerint itt 17 lakás épül. A földszinten, a Hatvany (Kard) utca felé egy hússzék kap helyet. A Fortuna utca felé nyílnak a két ház egykori kapui. A déli kapu szolgál bejáratul, megtartva a kapualjban levő ülőfülkét. Az északi kapu csak a betekintést biztosítja az udvarra, ahol a két gesztenyefa és a díszkút is megmarad. A földszinti homlokzaton megőrzik az eredeti falnyílásokat, amíg az elpusztult emelet helyén korszerű alaprajzzal, korszerű homlokzat alakul ki. A tetőteret is beépítik. Az északi bejárat fölé zárt erkély kerül. A homlokzat eltérő színezésével pedig jelezni fogják az egykor itt állott két ház különálló voltát. A Kapisztrán téren gyógyíthatatlan sebet ütött a második világháború és a későbbi bontás. A középkori templom helyén épült barokk Mária— Magdolna-templom 1945-ben rombadőlt. Csupán a középkori torony maradt épségben anynyira, hogy barokk kori lefedésével együtt helyreállításra alkalmasnak találták. A templom hajói és szentélye csaknem teljesen elpusztult, ezáltal az egyébként is nagyméretű tér, dél felé kitágulva, tekintélyes térséggé vált. A kissé elhamarkodottan lebontott templomromok helyére már korábban megkíséreltek beépítési terveket készíteni — így Csemegi József és Pfannl Egon azóta elhunyt építészeink is —, de a tér déli lezárására és ezáltal az L-betű ala-