Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Berkovits György: A külváros külvárosa

A Budapesti Kereskedelmi Akadémia akadémiai tanfolyamának tanárai 1907/8-ban könyvek írását és kiadását; így igazgatói működésének — és életének — végére tért nyerhetett a hazai tannyelv. Az akadémia újabb épülete is szűknek bizonyult. 1882 végén ismét a főváros tanácsához fordultak. Építkezési célra üres telket kértek, a mai Alkotmány — Honvéd — Kálmán — Szemere utca által határolt területen. A tanács közgyűlése 1884 márciusában meg is szavazta azt a Kereskedelmi Akadémia részére. A feltétel az volt, hogy az általuk kijelölt 12 fővárosi, szegénysorsú és jó előmenetelű tanulónak az akadémia évenként tandíjmentes helyet biztosítson. A négy utcára néző, kétemeletes iskolaépületet (mely ma a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolának ad otthont) 1884 júliusában kezdték el építeni és a következő év szeptemberétől már itt folyt a tanítás. (Ekkor került a bejárat elé a ma is látható, oszlopokon álló két allegorikus alak: a „kereskedelem" és a „béke" szobra.) Az építési költségeket jórészt adományokból és a testületek hozzájárulásából teremtették elő. Az akadémia új, 1888-ban jóváhagyott szabályzatában rögzítették, hogy az akadémia önálló jogi személy, melynek saját vagyona van; de a Budapesti Kereskedelmi Testület ellenőrzése alatt áll, ügyeit a tagok közül választott bizottság intézi. 1880—1890 között a kereskedelmi iskolák száma jelentősen megnőtt, elsősorban Budapesten. Már több, szintén az akadémia címet viselő kereskedelmi iskola is volt az országban. 1895-ben a kereskedelmi iskolákat egységesítő újabb szervezet a „felső kereskedelmi iskola" név viselését tette kötelezővé és egyben az akadémia címet eltörölte. Az akadémia vezetősége az intézet autonómiájának védelmében emlékirattal fordult a minisztériumhoz, melyben a többi között ezt írta: „A felső kereskedelmi iskola czím . . . bizonyára emelni fogja számos szerény iskola tekintélyét, s jó hatással lehet a kereskedelmi szakoktatás fejlesztésére. De az, hogy ezentúl a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát V. kerületi felső kereskedelmi iskolának nevezzék, sem az ő tekintélyüknek, sem a szakoktatás ügyének nem használ." Egyben felajánlották, hogy az iskola szerkezetét kibővítik: magasabb kereskedelmi és közgazdasági ismereteket nyújtó tagozatot létesítenek. A főiskola kérdése egyébként újra foglalkoztatta a kereskedelmi köröket és a korabeli magyar sajtót. Az átszervezés fokozatosan ment végbe. 1898-ban felállították a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetet, melynek az akadémia lett a gyakorlóiskolája. Az 1900 márciusában megjelent miniszteri rendelet értelmében pedig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia újonnan szervezett kétosztályos akadémiai tagozatával létrejött első kereskedelmi főiskolánk. Az akadémiának a századfordulón kialakult jellege és felépítése 1919-ig változatlan maradt. Oktatási apparátusának korszerűségét bizonyítja, hogy a Tanácsköztársaság a maga új típusú Közgazdasági Főiskoláját az akadémia tanárainak részvételével és az Alkotmány utcai épületben szervezte meg. 1920-ban a főiskolai tagozat megszűnt; feladatait az egyetemi oktatás vette át. Ugyanakkor felújították az érettségizettek egy éves szaktanfolyamát. 1927-től kezdve női felső kereskedelmi iskola is működött az akadémián. A későbbi kereskedelmi középiskolában már csak az épület, az „akadémia" név és az oktatás magas színvonala emlékeztetett az elmúlt időkre. Az akadémiából szervezett technikum, majd szakközépiskola 1957-ben vette fel egykori tanárának, a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosának, Lengyel Gyulának nevét. Weisz Bernát Ferenc, a vezérlő-bizottság elnöke, 1861—1888 Osztályterem Kémiaóra az akadémián 39