Budapest, 1975. (13. évfolyam)

4. szám április - Zolrtay László: A budai gótikus szoborgaléria divattörténete I.

Sajtószemle, 1945 április (Folytatás a 8. oldalról) „Budapest fővárossá vált. A kormány ide tette át székhelyét és rövidesen az Ideiglenes Nemzetgyűlés is itt folytatja munkáját" — közölte április io-én vezércikkben a Szabad Nép, majd így folytatja: „A város, melyet alaktalan tömeggé tiport a fasiszták háborúja, él, létezik, feltápászkodik a földről és elfoglalja régi helyét az ország élén." A Magyar Írószövetség április io-én tartotta alakuló gyűlését a Rádió igazgatósági helyiségében. Az írószövetség ügyeit hét tagból álló elnöki tanács intézi. Az elnöki tanács tagjai: Gergely Sándor, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kárpáti Aurél, Tamási Áron, Zilahy Lajos. Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter, április n-én délelőtt, ünnepélyes keretek között koszorút helyezett el a magyar szabadság nagy harcosa, Kossuth Lajos szobrának talapzatára. A koszorú elhelyezése után a honvédelmi miniszter beszédet mondott, melyben bejelentette, hogy a mai napon bár maroknyi, de lelkes csapattal, Budapest ismét magyar helyőrség lett. Április 13-án hajnalban jelentette a New York-i rádió, hogy Roosevelt elnök 63 éves korában, agyvérzésben, hirtelen meghalt. A Szabad Nép-ben Révai József vezércikkben emlékezik meg az elhunyt Roosevelt elnökről és a következőket írja: „Roosevelt nagyságának bizonyítéka, hogy igénybe merte venni a munkásosztály támogatását és nem riadt vissza attól, hogy a reakció ,szovjet ügynöknek' rágalmazta, sőt lekommunistázta. Hogy a reakcióval szemben mert a néptömegekre támaszkodni, mutatja, hogy Roosevelt ereiben a Jeffersonok és Lincolnok vére is folyt. Másfél évtizedes kormányzásának legmaradandóbb eredménye — a hitlerista Németország fölötti diadalhoz való hozzájárulása mellett — éppen az, hogy az amerikai munkásság Roosevelt harcát támogatva a Hitler-barát amerikai reakció ellen szerveződött osztállyá, lett önálló erővé az amerikai politikában." Ugyancsak április 13-án Sztálin marsall egyik napiparancsában közli, hogy Bécs, Ausztria fővárosa, elesett. A Bécs körüli harcokban összesen 130 000 német katona és tiszt veszett el, és ezzel 11 német páncélos hadosztály pusztult el. A napiparancs még azt is közli, hogy Bécs a tizenhatodik európai főváros, melyet megtisztítottak a betolakodóktól. Most már csak Prága, Oslo, Koppenhága és Hága szenvednek a német járom alatt. Bécs minden házán osztrák lobogó leng és a bécsi lakosság lelkesedése határtalan. A Népszava vezércikket is szentel az eseménynek, melyet így fejez be: „A független Ausztriát, az újjáéledő Bécs népét, oly sok szenvedésen átment, olyan hatalmas munka előtt álló drága elvtársainkat a felszabadulás óráiban testvéri, meleg szeretettel üdvözöljük." Szekfü Gyula előadást tartott a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetében. Ebben kijelentette : „A középosztály eljátszotta azt a lehetőséget, hogy övé legyen a hatalom, így a munkásság és a parasztság köréből kerülnek a vezetők, és az említett osztályokra vár a feladat, hogy a további fejlődést kialakítsák." Harry Truman alelnök lett Roosevelt utóda. Az amerikai páncélosok 21 kilométerre állnak Berlintől — közölték a napilapok április 15-én. 48 A Szabad Nép arról értesít, hogy május i-én megkezdi működését a Magyar Rádió Budapest I. hullámhosszán. Az ünnepnapon a Magyar Rádió új szünetjellel köszönti a hallgatóságot. A Művész Színház John Steinbeck „Lement a hold" c, drámájával nyitotta meg kapuit. Az előadással kapcsolatban Darvas József cikket írt a Szabad Népben: „Lement a hold, elmúlt az éjszaka nálunk is — de ugyan feljő-e a nap ? Feljő, egészen bizonyosan, közelgő pirossága látszik már az ég alján. A szenvedésekben megtisztulva új nap, új nemzet születik. Jönnek majd új írók, terem új értelmiség — de akik még megvagyunk s felelősnek érezzük magunkat a múltért, jövendőért, próbáljunk csakugyan a ,lélek mérnökei' lenni és segítsünk rendet tenni a romokban ..." Már zenés kávéháza is van Budapestnek. A nagykörúti „Meteor" kávéházban délután 3 órától 1/26 óráig zenekar muzsikál. „Buda él!" címmel a Népszava beszámolójából megtudjuk, hogy a tisztára söpört utcákon a kora reggeli órákban már munkába siető emberekkel találkozhatunk. Megfigyelték, hogy a vendéglők, cukrászdák árai, főképpen pedig a konyhakertészeti termékek lényegesen olcsóbbak, mint Pesten. Az elöljáróság termelési osztálya vetőmagot osztott a lakosságnak. Az Ady filmszínházban bemutatták a Kutuzov c. orosz filmet. „A Kutuzov az új realista művészet egyik remeke. Minden gyökerével benne marad a valóság talajában, és ki tudja aknázni annak minden szépségét" — írja a Népszavában Staud Géza. A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke Komis Gyula egyetemi tanár eddigi alelnök — lett. A kormány Veres Pétert nevezte ki az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökévé. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ülésén döntés történt, hogy a Károly király utat Somogyi Béláról nevezzék el, a gróf Tisza István utca József Attila utca lesz, a Vilmos császár útból Bajcsy-Zsilinszky út, a Berlini tér Marx tér, az Aréna út Dózsa György út lesz. Eltűnik a három ellenforradalmi csendőrtisztről, Borhidi Sándorról, Ferry Oszkárról, Menkina Jánosról elnevezett utcák neve és helyettük azokról a hős katonákról: Kiss János altábornagyról, Tarcsay Vilmos századosról és Nagy Jenő ezredesről nevezik el azokat, akik életükkel fizettek a Szálasiékkal szembeni ellenállás megszervezéséért. A Szabad Németország Rádiója április 20-án jelentette, hogy Thálmannt, a német kommunista párt vezérét a buchenwaldi táborban agyonlőtték. Új kabarészínház nyílt Budapesten a volt Komédia helyén: a Medgyasszay Színpad. San Franciscóban az április 25-én megnyílt világkonferencián 46 nemzet megbízottai vesznek részt. A konferenciát a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Kína kormányai hívták össze, a létesítendő világszövetség alapelveinek megvitatására. A Nemzeti Színház április 25-én nyitotta meg kapuit a Bánk bán-nal. A darabot Major Tamás rendezte; Bánkot Abonyi Géza alakította, Ottó herceget a fiatal Gábor Miklós, akinek a fellépése nagy meglepetésül szolgált; Bartos Gyula megható és meggyőző Tiborcot, Tímár József sima, számító Biberachot alakított; Gertrudist Gombaszögi Frida játszotta. „A kávéházak élete a belépőnek olyan képet tár, mintha minden rendben volna, mintha mindenki asztalára hús jutna a főzelék mellé . . . Baj-e az, ha a kávéházak élete ,zajlik' ? Önmagában véve nem. De ha tudjuk, hogy kik ülnek ott, kik fizetnek könnyedén harminc pengőt egy édes süteményért, akkor elkomorul tekintetünk. A fekete kereskedelem lelkiismeretlen vámszedői pöffeszkednek ott, szemérem nélkül fitogtatják pénzüket, közben a munkásság, a kisiparos réteg és még annyian éhségtől legyöngülve végzik munkájukat, nem egyszer fizetés nélkül. Tükörablak mögött spekulánsok, tükörablak előtt az éhesek — ennek nem szabad most megtörténnie, amikor szinte emberfölötti erőfeszítéssel, fogunkat összeszorítva építjük fel az új országot" — írja a Népszava. Munkáspárti napilapjaink április 28-án közölték a Májusi kiáltványt, abból az alkalomból, hogy újra szabad munkásünnep lett május elseje. „Munkások! Elvtársak! Ki az utcára május elsején! Mutassátok meg, hogy a 25 éves reakció uralma után a magyar munkásság erősebb, egységesebb, mint valaha. Hadd lássa a reakció, hogy a munkásság erején megtörik minden aknamunkája!" A Nemzeti Bank az 1939. október 25-i kelettel ellátott 5 pengős címletű bankjegyeket újból kibocsátja. A Népszava kritikusa, J. S. (Jemnitz Sándor) a Traviata előadásáról számol be. „A siker nagyrészét Fricsay Ferenc karmesternek köszönhettük, aki vendégként először vezényelt operaelőadást ezen a helyen . . . Nem vitás, hogy Fricsay Ferencet az Operaházban illeti hely ..." Április 29-én Kossuth Népe címmel új napilap jelent meg Budapesten. Az új napilap főszerkesztője : Felkai Ferenc. Szentgyörgyi Albert, a szegedi egyetem Nobeldíjas professzora most a fővárosban, az Élettani Intézetben folytatja munkásságát. Vállalta a Nemzeti Segély díszelnöki tisztségét, és ez alkalommal kijelentette: „Örömmel vállalom e felajánlott tisztséget, amely nálam nem címet, hanem a mai idők által követelt munkásságot jelent." A polgármester elrendelte, hogy minden 16 évnél idősebb budapesti lakosnak hiteles személyazonossági igazolványt kell beszereznie. Az igazolványt a kerületi elöljáróságok adják ki. A Nemzeti Segély a Nemzeti Színház előtt hangos híradót állít fel. A híradó híreket, tudnivalókat és szórakoztató zenét közvetít. Nagy-Budapest területén az összes üzletekben kötelező a záróra betartása. A rendelet szerint az élelmiszerüzletek reggel 7 órától délután 5 óráig tartandók nyitva. Az üzletek vasárnap zárva tartanak. A Boráros tér és a Nyugati pályaudvar között befejeződtek a felsővezetékek szerelési munkái és megkezdték a szerelést a Margit-hídig terjedő szakaszon is. Május i-én a pesti Nagykörút teljes hosszában megindul a 6-os villamos. A főváros díszsírhelyet juttat a munkásmozgalom és az ellenállási harc áldozatainak. Megtörtént az intézkedés, hogy bárhol temették el is őket, hantolják ki holttestüket és a Kerepesi temetőben, Kossuth mauzóleuma előtt helyezzék örök nyugalomra. Szekeres István