Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Hajdú Tibor: Károlyi Mihály hazatérése

Az Anna utca (Sikló* Péter felvételei) Lakás — műemlék házban... Öröm vagy bosszúság olyan házban élni, melynek oldalán „Műemlék" feliratú tábla van? Mondjuk, egy várbeli ház első emeletén ? Bizony, az jó lehet. Feltéve, ha nincs csőrepedés, nem rossz a vízvezeték, és a kémény kellőképp szelel. De ha elromlik valami ? Iparost, vagy műtörténészt hív olyankor a Kárvallott lakó? Esetleg mind a kettőt ? És az utóbbi vajon nem fogja le a mester kezét, hogy néhány jogszabályra hívja fel figyelmét, melyek betartása tanácsos, de a csövek összeillesztését némileg megnehezíti ? Maga a fogalom — műemlék lakóház — ellentéteket hordoz. Kétféle funkcióra utal, és egyidőben két különböző értékrendszerbe tartozik. Az ilyen épület a nemzet anyagi és szellemi javainak egyaránt része. Helyreállítása pénzügyi, műszaki kérdés, de a munka eredményeképp kulturális értékekkel is gazdagabbak leszünk. Megítélése tehát elméleti és gyakorlati szempontok szerint is lehetséges. Az aránytévesztés károkat okoz. Az építészetnek a műemlék helyreállításával foglalkozó ága a világ valamennyi kultúrállamában egységes elveket követ. A szakterületnek ideológiája van, sőt deklarációja is. Ez 1964-ben, egy nemzetközi tanácskozáson született és a konferencia színhelyéről „Velencei Carta"-ként ismeretes. (Lapunkban is többször írtunk róla. A szerk. megj.) De a Carta eszményi állapotot feltételez. Ilyen sehol nem létezik. Velence pusztul; Nyugat-Európa nem egy régi templomában működik gépkocsijavító műhely. A hazai gyakorlatban a védettség foka háromféle. A szorosan vett műemlékeken kívül műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületeket tartunk nyilván. (A továbbiakban a két első csoporttal foglalkozunk, s kizárólag az elmúlt korok emlékeivel. Védetté kortárs építész alkotása is nyilvánítható, mint Franciaországban Le Corbusier egyes épületei, itthon Kós Károly, vagy a közelmúltban elhunyt ifj. Dávid Károly munkái; bár ezek aránya az egészen belül csekély.) 1960-ban Budapesten 1017 lakóház műemléki védelmét szüntették meg, a III. rendű kategória eltörlésével. A műemlék jellegű és városképi jelentőségű lakóházak száma ezáltal 476-ra csökkent. Tíz év elteltével már csupán 388 ilyen épület élvezett védelmet. Ezekben a házakban mintegy 8000 lakás van, a benne élők száma körülbelül 45 000 ember. Helyzetük kedvezőbb: a tatarozás után a lakók mindig összkomfortos lakást vesznek birtokukba, míg a védett műemlékek közé sorolt házakban a felújítás konzerválja a beosztást és a meglevő komfortfokozatot. Budapest műemlék lakóházaira a többi között a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat Műemléki Osztálya visel gondot. Ennek székhelye — stílusosan — a Várban van. A cég, beruházó és lebonyolító szervként, a helyreállítások gazdája. Haszonnal és haszonra dolgozik. — Hogyan születik újjá egy régi épület? — kérdem Walbrosch Béla csoportvezető-mérnöktől. — Mindig megbízás alapján dolgozunk — mondja. — A munka első része az épület gépészeti, statikai felmérése. Rögzítjük az eredeti állapotot. Ezzel párhuzamosan, tudományos csoportunk dokumentációt készít, feltárja az épület múltját, értékeit. A dokumentáció egyszersmind javaslat: melyek legyenek a felújítás szempontjai. A régi épületekben levő lakások többnyire minden komfortot nélkülöznek, szükséges tehát az alaprajzi átrendezés is. Amikor a terv kész, a Fővárosi Műemléki Felügy elő-éggel konzultálva dolgozzuk ki végleges javaslatainkat. Ennek birtokában kérünk elvi építési engedélyt. A terv, rendszerint a korszerűsítés érdekében, lakások megszüntetését javasolja. Ezeknek a pótlása az engedélyező: a Fővárosi Tanács keretéből történik. Ami a lakókat illeti: tapasztalataink szerint a végleg kiköltözök szívesen elfogadják a felkínált cserét. — Az építési hatóság sokszor kénytelen kötelezni az ingatlan gazdáját az épület helyreállítására. A tulajdonos esetenként halogatja a munkát, mivel ezek a felújítások drágák, és rontják a gazdasági mutatókat. A többletköltségeknek viszont csupán egy részét fordítjuk szorosan vett műemléki munkákra. A különbözetet a korszerűsítés ára teszi. A Főigazgatóság mindig részletezve szabja meg a helyreállítási összeget. — A végleges építési engedély alapjául a kiviteli tervdokumentáció szolgál. Most még az szükséges, hogy az ingatlan kezelője biztosítsa a hitelt, a főváros pedig a szükséges mentesítő lakásokat. Ha minden együtt van, mi szerződést kötünk a kivitelezővel, a kivitelező az alvállalkozóval — és a munka megkezdődik. Az előkészítés és a kulcsok átadása között három-négy év telik el. A felújított épületet az eredeti funkciónak megfelelően adjuk át a régi lakóknak. Dr. Román Andrást, a terület egyik legjobb ismerőjét, az Országos Műemléki Felügyelőségen kerestük fel. Hivatali szobájába behallatszik a közeli Hilton Szálló építkezésének zaja. — Önök nem csupán egyes épületeket védenek; lehetőség szerint régi rendeltetésüket is igyekeznek megőrizni. Kiváltképp a történelmileg értékes városrészekben. Miként vélekedik a szakember az új épületekről, ebben a környezetben ? — kérdezem. — A szálló léte, például, építészetileg nem támadható — mondja dr. Román András. — A Vár funkcióváltása: tény. Része egy folyamatnak, i5