Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Hajdú Tibor: Károlyi Mihály hazatérése

Beöthy Ödön, volt főhadnagy, aki kilépett a császári hadseregből és Kossuthnak kormánybiztosként az alsódunai vidéken újoncokat állított. Bukarestben rá akarta venni a románokat, hogy szálljanak szembe a' bécsi udvarral. Később külföldre menekült. Csernatoni Cseh Lajos, 27 éves, tagja volt a honvédelmi bizottmánynak, cikkeket írt a dinasztia ellen. 1849-ben Párizsba ment, hogy ott gróf Teleky László követnek segítsen a külföldi támogatás megszerzésében. Gorove István, volt táblabíró, 33 éves, 1848 márciusa után Bécsbe küldték, hogy az osztrák országgyűlés egyes tagjait nyerje meg a magyar szabadságharc ügyének. Kossuthtal együtt „formulázta" a magyar függetlenségi nyilatkozatot. Guyon Richárd, 39 éves, angol származású, volt főhadnagy, aki átlépett a császári hadseregből és ezredesként a Görgey-féle visszavonulást fedezte 1849. januárjában. Áttört az ellenséges csapatokon és Komárom várának parancsnoka volt. Fedezte olasz és lengyel légiókkal Kossuth menekülését Orsován át, majd Bemmel együtt Törökországba menekült. Hajnik Pál, 42 éves, pest-budai rendőrfőnök, később a rendőrség szervezője. Sok ezer példányban juttatott el felhívást az orosz csapatok elleni keresztes hadjáratra, mindenben támogatta a szabadságharcot, majd Párizsba menekült. Házmán Ferenc, 40 éves, volt budai főjegyző, később budai követ, utolsó pillanatig támogatta a kormányt. Törökországba menekült. Horváth Mihály, 47 éves, csanádi püspök, az országgyűlés mellett még Debrecenben is kitartott, mindenben támogatta. A katholikus püspökök királyhű nyilatkozata ellenében felhívta híveit, hogy szálljanak szembe az utalkodóházzal. Később kultuszminiszter, ilyen minőségben elrendelte, hogy minden egyházi és iskolai elöljáró küldjön hódoló nyilatkozatot a függetlenségi nyilatkozattal kapcsolatban. Felhívott minden vallású lelkészt, hogy híveinek olyan istentiszteleteket tartsanak, melyben őket a szabadságharc támogatására hívják fel. Azoknak a papoknak, akik nem segítették a szabadságharcot, jószágaikat, vagyonukat elkoboztatta. Irányi Dániel, 30 éves, ügyvéd, később pesti követ, felvidéki kormánybiztos, aki szembeszállt a Galíciából Magyarországra vezényelt császári hadakkal, sőt ellenük népfelkelést szervezett, részükre nem engedett élelmiszert adni. Az utakat elzáratta a császári katonaság előtt, igyekezett katonáikat fellázítani az uralkodó ellen, mindenben segítette a szabadságharcot. Báró Jósika Miklós, 50 éves, földbirtokos, a honvédelmi bizottmány tagja, minden forradalmi munkában tevékenyen részt vett. Kmetty György, 38 éves, volt császári főhadnagy, átállt a magyar honvédséghez, alezredesi rangot kapott. Ezredesként Görgeyvel részt vett Buda elfoglalásában. Vezérőrnagyként sok csatában vett részt, majd a vezetőkkel együtt Törökországba menekült. Kornis Károly, 30 éves, törvényszéki alkalmazott, később vésztörvényszéki közvádló. Kossuth Lajos, 47 éves, ügyvéd és lapszerkesztő, előbb pénzügyminiszter, Pest követe az országgyűlésen, majd végig irányítója és vezetője a szabadságharcnak. „Bűnei" közt felsorolva: a függetlenségi nyilatkozat, új pénz kibocsátása, újoncok behívása, népfelkelés elindítása; a Habsburgok uralkodását „bitorlásnak" minősítette, igyekezett a Habsburgok ellen hangulatot teremteni külföldön is, keresztes háborúra 32 hívta fel az orosz—osztrák csapatok ellen az országot. Törökországba menekült. Ludwigh János, 39 éves, volt főjegyző, szepességi kormánybiztos, újoncokat állított a honvédségnek, részt vett Buda ostromában. Madarász László, 41 éves, a szabadságharc idején Fehér megyei követ, később rendőrminiszter, tagja a honvédelmi bizottmánynak, hatékonyan támogatta a magyar szabadságharcot. Külföldre menekült. Báró Majthényi József, 37 éves, volt alispán, később a császári seregek laktanyáiba erőszakosan behatolt és onnan fegyverezte fel a honvédeket. Mint Baranya megye kormánybiztosa, minden erővel támogatta a forradalmat, fegyveres felkelést szervezett a pécsi császári csapatok ellen. Mérey Móricz, 46 éves, később őrnagy, 1849-ben alezredes. Madarász rendőrminiszter hivatalában dolgozott, később azonban sikkasztási ügybe keveredett és eltűnt. Mészáros Lázár, 59 éves, császári vezérőrnagy, a szabadságharc hadügyminisztere. 1849-ben altábornagy, kilép a hadügyminisztériumból. Kossuthtal együtt Törökországba menekült. Oroszhegyi József (valódi nevén: Szabó), 30 éves, magyar nyelvtanár, később a magyar közoktatási minisztériumban dolgozott. Erdélyben újoncokat toborzott. Ezután Pesten gerilla csapatot szervezett és a délvidéken működött. Mint őrnagy később a honvédségnél kapott beosztást. A Közlönyben a Habsburgok és a császári hadsereg kigúnyolásával felségsértést is elkövetett. Perczel Móricz, 42 éves, 48-ban Buda követe, Ausztria ellen lépett fel, szabadcsapatot szervezett, őrnagy, ezredes, később vezérezredesként az osztrák csapatok ellen harcolt. Török földre menekült. Perczel Miklós, P. Móricz idősebb testvére, volt táblabíró, Tolna megyei képviselő, önkéntes őrnagy, csapatával átlépte az osztrák határt és Schwechatnál harcolt a császáriak ellen. Később Pétervárad parancsnoka, mint alezredes. Puky Miklós, 39 éves, földbirtokos, később Heves megyei követ, támogatta a honvédséget, azután Komárom megyei kormánybiztos, megtiltot-