Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Gábor István: A Károlyi-palota

birtokába Jókai, Gellért Oszkár, Bálint György könyvtára. Gyűjtik a dedikált köteteket és az irodalmi ritkaságokat is, valamint a két világháború közötti emigrációs irodalmat. Miután a Múzeum viszonylag későn, húsz évvel ezelőtt alakult meg, a régi irodalmi folyóiratokat utólag kellett beszerezni; ez nagyrészt sikerült is. A könyvtár körülbelül 30 ezer kötetből áll. Fontos szerepe van a Múzeumban a relikviatárnak is. Minden olyan használati tárgyat, amely egy-egy irodalomtörténetileg jelentős író személyéhez kapcsolódik, illetve valamilyen formában az illető író munkásságához kötődik, ugyancsak tervszerűen gyűjt az intézmény. Ezeknek egy része természetesen a kiállításokon is szerepel. Jelentős a művészeti tár is, ebben az írókról készült rézkarcok, festmények, fametszetek, plakettek, fényképek, rajzok, szobrok stb. találhatók. A gyűjtési kör azonban ennél is tágasabb, mert kiterjed az írók saját képzőművészeti munkáira, a műveikhez készített illusztrációkra, s olyan kordokumentumokra is, amelyek kapcsolatban állnak az irodalommal. Közöttük sok fotó is található írók születési és tartózkodási helyéről, környezetéről, irodalmi jelentőségű régi épületekről. A hangtár főképpen emlékezéseket vesz föl és őriz meg: Miklós Róbert tájékoztatása szerint lényegében minden jelentős mai magyar író hanganyaga a birtokukban van. Az írók hangján kívül műveik előadását is gyűjtik, jelentős művészek tolmácsolásában. A Múzeum érdemi munkája — főképp a nagyközönség számára — mindenekelőtt a kiállításokon tárul föl. A házon belül háromféle kiállítást különböztetnek meg. Az állandó kiállítás körülbelül öt-tíz évig áll fenn; ilyen jelenleg a Petőfi-, a József Attila-és a Radnóti-kiállítás. Az időszaki kiállítás valamilyen kerek évfordulóhoz vagy történelmi, irodalmi eseményhez kapcsolódik. A vándorkiállítás csak rövid ideig látható az épületben, mert utána szó szerint vándorútra indul művelődési házakba, iskolákba, mozik előcsarnokába. A múzeum ezenkívül 34 vidéki emlékházat létesített, tizennégy megyében. Végül, de nem utolsósorban külön említést érdemel a Múzeum tudományos munkája, amely az utóbbi időben — jórészt a főigazgató, Illés László irányításával — egyre jobban specializálódik a szocialista irodalomra, annak kutatóműhelyévé válik. A tudományos munkáról minden esztendőben évkönyvben adnak számot. Jelentősek a Múzeum nemzetközi kapcsolatai: a moszkvai Állami Irodalmi Múzeumból például a Dosztojevszkij- és Majakovszkij-kiállításhoz kaptak anyagot, Weimarból pedig Heinetárlatot küldtek a Károlyi utcai palotába. 1973-ban viszont, a 150. születési évfordulón tucatnyi külföldi városban rendezett az intézmény Petőfi-kiállítást. Rendszeres tárlatvezetés, klubfoglalkozások, irodalmi délutánok rendezése, tehát állandó népművelő tevékenység egészíti még ki azt a sokrétű munkát, amely, mint szemmel látható, méltónak bizonyul a száz évvel ezelőtt ebben a palotában született Károlyi Mihály szelleméhez. Gábor István