Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Gábor István: A Károlyi-palota

birtokába Jókai, Gellért Oszkár, Bálint György könyvtára. Gyűjtik a dedikált kö­teteket és az irodalmi ritkaságokat is, valamint a két világháború közötti emig­rációs irodalmat. Miután a Múzeum viszony­lag későn, húsz évvel ezelőtt alakult meg, a régi irodalmi folyóiratokat utólag kellett beszerezni; ez nagyrészt sikerült is. A könyvtár körülbelül 30 ezer kötetből áll. Fontos szerepe van a Múzeumban a re­likviatárnak is. Minden olyan használati tárgyat, amely egy-egy irodalomtörténeti­leg jelentős író személyéhez kapcsolódik, illetve valamilyen formában az illető író munkásságához kötődik, ugyancsak terv­szerűen gyűjt az intézmény. Ezeknek egy része természetesen a kiállításokon is szere­pel. Jelentős a művészeti tár is, ebben az írókról készült rézkarcok, festmények, fa­metszetek, plakettek, fényképek, rajzok, szobrok stb. találhatók. A gyűjtési kör azonban ennél is tágasabb, mert kiterjed az írók saját képzőművészeti munkáira, a mű­veikhez készített illusztrációkra, s olyan kordokumentumokra is, amelyek kapcsolat­ban állnak az irodalommal. Közöttük sok fotó is található írók születési és tartóz­kodási helyéről, környezetéről, irodalmi jelentőségű régi épületekről. A hangtár főképpen emlékezéseket vesz föl és őriz meg: Miklós Róbert tájékoztatása szerint lényegében minden jelentős mai magyar író hanganyaga a birtokukban van. Az írók hangján kívül műveik előadását is gyűjtik, jelentős művészek tolmácsolásában. A Múzeum érdemi munkája — főképp a nagyközönség számára — mindenekelőtt a kiállításokon tárul föl. A házon belül há­romféle kiállítást különböztetnek meg. Az állandó kiállítás körülbelül öt-tíz évig áll fenn; ilyen jelenleg a Petőfi-, a József Attila-és a Radnóti-kiállítás. Az időszaki kiállítás valamilyen kerek évfordulóhoz vagy tör­ténelmi, irodalmi eseményhez kapcsolódik. A vándorkiállítás csak rövid ideig látható az épületben, mert utána szó szerint ván­dorútra indul művelődési házakba, iskolák­ba, mozik előcsarnokába. A múzeum ezen­kívül 34 vidéki emlékházat létesített, tizen­négy megyében. Végül, de nem utolsósorban külön emlí­tést érdemel a Múzeum tudományos mun­kája, amely az utóbbi időben — jórészt a főigazgató, Illés László irányításával — egyre jobban specializálódik a szocialista iro­dalomra, annak kutatóműhelyévé válik. A tudományos munkáról minden esztendő­ben évkönyvben adnak számot. Jelentősek a Múzeum nemzetközi kapcsolatai: a moszk­vai Állami Irodalmi Múzeumból például a Dosztojevszkij- és Majakovszkij-kiállításhoz kaptak anyagot, Weimarból pedig Heine­tárlatot küldtek a Károlyi utcai palotába. 1973-ban viszont, a 150. születési évfordulón tucatnyi külföldi városban rendezett az intézmény Petőfi-kiállítást. Rendszeres tárlatvezetés, klubfoglalko­zások, irodalmi délutánok rendezése, te­hát állandó népművelő tevékenység egé­szíti még ki azt a sokrétű munkát, amely, mint szemmel látható, méltónak bizonyul a száz évvel ezelőtt ebben a palotában szüle­tett Károlyi Mihály szelleméhez. Gábor István

Next

/
Thumbnails
Contents