Budapest, 1975. (13. évfolyam)

2. szám február - Barkoczi Péter: Jókai három háza

Sajtószemle 1945 január-február (Folytatás a 15. oldalról) 1945. február 7. A Szabadság vezető helyen közli, hogy a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt pártközi bizottságot létesített a fasizmus elleni harcra és a munkásegység megvalósítására. A Szabadságban dr. Csorba János polgármester írt vezércikket „Munka" címmel: „Most még csak a férfiak munkaereje van igénybe véve, de ha a munka kellően megszerveződik, valószínűleg szükség lesz a nők munkaerejének igénybevételére is, mert ezen munkák elvégzésének tempóját a lehető leggyorsabbra kívánom fokozni. Azt szeretném, hogy ez a városunkra szakadt katasztrófa és az utána most meginduló közös munka ledöntene minden különbséget ember és ember között és Budapest lakosságát lelkileg is egybeforrasztaná. Különösen kérem a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt tagjait, hogy a legnagyobb megértéssel és szeretettel igyekezzenek átsegíteni a fizikai munka első nehézségein ezen munkához nem szokott egyéneket." 1945. február 8. A budapesti orosz városparancsnokság jóváhagyásával a Magyar Filmhíradó megkezdi mű-, ködését. A Magyar Művészek Szabad Szervezete filmosztálya, felsőbb utasításra, elhatározta, hogy azokról a történelmi napokról, melyeket most Budapest átél, maradandó dokumentumokat készítenek. A szervezet megbízásából Keleti Márton és Pásztor József vezeti az új filmhíradó intézményt. 1945. február 9. A hadijelentés közli, hogy különösen heves harcok folynak a Sashegy birtoklásáért, amely a városnak még a németek kezén levő részén van. Az ellenséges német csapatok igen erős védelmi állássá építették ki a Sashegyet. A szovjet gárdacsapatok kiverték az ellenséget a Zólyomi utcából és kelet felől érték el a hegy lábát. Más szovjet kötelékek ugyanakkor déli irányból nyomultak előre és egyesültek a hegy lábánál harcoló gárdistákkal, majd együttes támadással megsemmisítették a német helyőrséget és elfoglalták a Sashegyet. Németországban Göbbels a „Das Reich"-ben ezt írja: „A puszta rémület mered ránk." A német rádió pedig ezt ajánlja a német népnek: „Ajánlatos elfordulni a mostani eseményektől és a múltban keresni vigaszt." 1945. február 10. A Főkapitányság engedélyügyi osztálya a következő mozik számára adott ki működési engedélyt: Uránia, Corvin, Fórum, Décsi, Kamara, Lloyd és a Híradó. A mozik helyára 2 — 12 pengő között mozog, az előadások valószínűleg 11, 2 és 4 órakor kezdődnek. Az utcai órák üzembehelyezését sürgeti Budapest lakossága. Természetesen, csak azoknak az óráknak a rendbehozataláról lehet szó, amelyek nincsenek villamosáramhoz kötve. Igen üdvös volna, ha naponta, déli 12 órakor, a templomok harangját megszólaltatnák, jelezve a deíet. A fenyegető árvízveszély elhárítása érdekében Központi Árvízvédelmi Bizottságot alakítottak. 1945. február 11. Ma toborzó nagygyűlés lesz Budapesten — adja hírül a Szabadság. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai nagygyűlés keretében szólnak Budapest lakosságához, feltárják az ország mai helyzetét és felszólítják a főváros népét, hogy csatlakozzon a demokratikus Magyarország hadseregéhez. A magyarság léte, jövője és boldogulása csak akkor tekinthető biztosítottnak, ha a magyar nép fegyvert ragad és nagy fegyvertársai oldalán részt vesz a nemzetgyilkos hitlerizmus megsemmisítésében. A toborzó nagygyűlést a Magyar Színházban tartják. 1945. február 12. A ma kiadott hadijelentés szerint: „Budapesten a szovjet csapatok megtörve az ellenség ellenállá-MEGRENDELŐLAP Megrendelem 197 év a BUDAPEST című lapot Előfizetési díj: 1/4 évre 1 /2 évre 1 évre hó napjától 30,— Ft 60,— Ft 120,— Ft Az előfizetési díjat a postahivatal megbízottjának fizetem. Név: Város, község: Utca, házszám: Kelt 197 év........hó nap megrendelő aláírása sát, a város nyugati részén (Budán) több mint 200 háztömböt foglaltak el, köztük a Királyi várat és a Citadellát s folytatták a bekerített ellenséges csoportok megsemmisítését. Február 11-én és 12-én Budán még nem végleges adatok szerint 30 000 ellenséges katonát és tisztet fogtak el." Ugyanakkor a moszkvai Pravda tudósítója egy budai óvóhelyre ment. „Hideg, nyirkos helyre kerültünk" — írja, majd így folytatja: „Irtózatos bűz van mindenfelé. Sok asszony, öregember, gyerek fekszik itt fapriccseken. Ehhez a házhoz még nemrég ért el a felszabadító sereg s még nem mertek előjönni . . . Érdekes a magyar fővárosban, hogy a pincék összeköttetésben vannak egymással. Ezt sikeresen használták ki harcosaink. Többször megtörtént, hogy katonáink a pincékből szabadítottak fel olyan házat, melyet más csapatrészek kívülről szorongattak." 1945. február 13. A Szovjet Tudósító Iroda jelenti: „A 2. ukrán hadseregcsoport csapatai együttműködve a 3. ukrán hadseregcsoport csapataival másfélhónapos ostrom kemény küzdelmei után, a nagyvárosi háború utcai harcainak nehéz körülményei közt, ma, február 13-án, befejezték Budapesten a közülzárt ellenséges kötelékek megsemmisítését s így teljes egészében elfoglaltuk a magyar fővárost, Budapestet, a német védelem fontos központját a Bécs felé vezető úton. A budapesti harcok során a 2. ukrán hadseregcsoport csapatai több mint 110 ooo ellenséges katonát és tisztet fogtak el, köztük Pfeffer Wildenbruch vezérezredest, a budapesti kötelékek német főparancsnokát, vezérkarával együtt. Az ellenség halottakban több mint 49 000 katonát és tisztet vesztett. Sztálin marsall napiparancsának értelmében „a kivívott győzelem tiszteletére, a budapesti harcban különösen kitűnt csapatok felterjesztendők a „Budapest" név viselésére és kitüntetésekre. Február 13-án, 21 órakor Moszkva, népünk nevében, 324 ágyú 24 üdvlövésével tiszteleg a magyar fővárost, Budapestet elfoglaló 2. és 3. ukrán hadsereg hős katonái előtt." Az angol sajtó vezető helyen foglalkozott Budapest bevételével és az általános hadihelyzet szemszögéből értékeli a kiemelkedő harci eseményt: „Ez a németek egyik legsúlyosabb katasztrófája — írja a Daily Telegraph —, amely egyetlen hadműveletben érte őket. Budapesten mintegy 159 ezer katonát vesztettek." — „Budapest eleste hatalmas csapást jelent a német hadi gépezetre" — írja a Manchester Guardian. A News Chronicle szerint: „Sztálingrádnál 91 000 német esett fogságba; Budapestnél jóval több: 110 000. Ha ideszámítjuk még azokat is, akik a felmentési kísérletek során pusztultak el és estek fogságba, óriási számot kapunk." Károlyi Mihály Londonban a következő nyilatkozatot tette: „Budapestnek a Vörös Hadsereg által történt felszabadítása nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is fontos esemény. A Vörös Hadsereg felszabadította azt a várost, amely 25 éven keresztül a reakció fellegvára volt, éppúgy mint Metternich Bécsé. Most már semmi akadálya, hogy jó viszonyt létesítsünk szomszédunkkal, a Szovjetunióval." Csajkovszkij „Hattyúk tava" c. balettjének moszkvai előadásán, melyen Stettinius, amerikai külügyminiszter és Molotov is megjelent, a közönség lelkes ünneplése közben jelentették be a színpadról Budapest elfoglalásának hírét. Szekeres István