Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A budapesti általános iskolák jövője I.

D budapesti általános iskolák • •• wrm | lovoie I. Általános iskoláink gondjairól, útkereséséről több ízben szóltunk már e lap hasábjain. A Magyar Szocialista Munkáspárt KB 1972. júniusi határozatában az általános iskolák fejlesztését egyik legfontosabb közoktatáspolitikai feladatként jelölte meg. Olvasóinkat tájékoztattuk arról, hogy az oktatás továbbfejlesztéséről megjelenő párthatározat nyomán pezsgő pedagógiai élet alakult ki a fővárosi általános iskolákban. Több fontos minisztériumi rendelkezés is született a tananyag csökkentéséről, az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztéséről, lépések történtek az iskolai szemléltető eszközök bővítésére, és így tovább. Szükséges azonban, hogy behatóan elemezzük egy-egy nagyobb területi egység általános iskolái ellátottságának valamenynyi tényezőjét. Ezeket figyelembe véve határozhatjuk csak meg fejlesztésük perspektíváit, és e területi tervek összessége adhatja az általános iskolák tartalmi megújhodásának, szervezeti kiteljesedésének országos távlati tervét. Budapest Főváros Tanácsa ezt a munkát végezte el, amikor napirendre tűzte a budapesti általános iskolák helyzetét és fejlesztésüknek távlati elképzeléseit. A Tanács a meglevő helyzetből indult ki. De számításba vette azokat a társadalmi követelményeket is, amelyek meghatározók lehetnek az általános iskola továbbfejlesztésében. így pl. számolt népesedési politikánk követelményeivel, amikor a tanulók egésznapos foglalkoztatását, a szociális gondoskodás kiterjesztését vette tervbe. Különösen nagy gonddal elemezte a Tanács azt a körülményt, hogy Budapest egyes település-területei között az általános iskolai ellátottságban igen nagy különbségek vannak. Gazdag, körültekintő programot fogadott el a Tanács. Állami és társadalmi szervek, pedagógusok és szülők, az egész lakosság — beleértve a fiatalokat is — támogatása szükséges ahhoz, hogy ezek az elképzelések, tendenciák az ifjúság művelődését biztosító valósággá legyenek. Az általános iskolai program nagy jelentősége indokolttá teszi, hogy lapunk hasábjain megismertessük vele fővárosunk egész lakosságát. A személyiség formálása A nevelés hatékonyságát vizsgáló elemzések azt bizonyítják, hogy a tanulók többségét hatékonyan alakítja a világnézeti nevelést alapozó tevékenység: jelentős részük helyesen értelmezi mind a természeti, mind a társadalmi környezet jelenségeit. A tanulók tudnak lelkesedni nemzeti múltunk haladó hagyományaiért, mai céljainkért, de még nem mindig kapcsolódik ehhez a szocialista tábor népeinek erőfeszítéseivel való azonosulás. Elítélik a szabadságukért küzdő népeket sújtó háborúkat; a maguk módján és lehetőségeik között cselekedeteikkel is. Gondot okoz a nevelés gyakorlatában, hogy nem érzik az alkotó munka valóságos értékeket teremtő erejét. Nincsenek megfelelően tisztában a munka társadalmi jelentőségével; a munkás, a dolgozó ember társadalmi és politikai szerepével. Több vonatkozásban erősödött az iskolák — s bennük a tanulóifjúság — kapcsolata az élettel. A televízió által 'néhány éve rendezett kerületek közötti vetélkedő és a főváros centenáriuma az általános iskolai tanulók tízezreit mozgósította. Erősödött a lakóhelyhez, a szülőföldhöz való kötődés érzése. A Budapesti Pártbizottság által kezdeményezett ,,Egy üzem — egy iskola" mozgalom kiszélesítette az iskolák és az üzemi munkásság közötti kapcsolatokat. A nevelésközpontú iskola elvi elfogadása mellett a pedagógiai gyakorlat ma még inkább oktatáscentrikus, a nevelő munka nem realizálódik olyan mértékben a tanulók magatartásában, amint az várható lenne. A testi nevelés sok fogyatékosságot mutat. A tanulók erőteljes növekedésük ellenére is gyengék fizikailag, állóképességük kevés, akaraterejük huzamosabb fizikai megterhelést nem bír el. Versenyszerű sporteredményeik elismerést érdemelnek, de a tanulók zömét megmozgató tömegsport alacsony színvonalú. Szakosított tantervű osztályok adatai az 1—8. osztályokban 1968/69 1969/70 1970/71 1971/72 1972/73 Tagozat megnevezése tan. tanutan. tanutan. tanutan. tanutan. tanu-Tagozat megnevezése csop. lók csop. lók csop. lók csop. lók csop. lók s z á m a szí m a s z á m a s z á m a s z á m a Ének-zene 264 7 570 280 7 610 294 7 787 304 7 779 319 7 968 Matematika 1 33 3 89 7 190 12 297 15 371 Orosz 229 7 106 235 6 651 258,5 6 767 294,5 7 404 316 7 823 Angol 29 1 029 35 1 155 56,5 1 675 62,5 1 587 70 1 977 Francia 6 175 8 269 14,5 384 20,5 503 27 633 Német 22 754 25 794 30 886 35 997 44 1 191 Olasz 1 29 2 60 — — — — — • — Eszperantó 0,5 17 2,5 57 5 117 7 129 9 150 Testnevelés — — — — 53 1 303 91 2 298 133 3 385 összesen 552,5 16713 590,5 16 685 718,5 19109 826,5 20 994 933 23 498 Iskolaérettségi vizsgálatok adatai 1970/71 1971/72 1972/73 TAN É V Megvizsgált gyermekek száma 16119 17 193 17 777 Megvizsgáltak közül iskolaérett 15102 93,8% 15 800 81,9% 16318 91,9% felmentett 424 2.6% 445 2.6% 459 2.5% korrekciós oszt. 388 2.4% 681 3.9% 824 4.6% ért. fogyatékos 160 1.0% 197 1.2% 176 1.0% érzékszervi fogy. 45 0,2% 70 0.4% összesen: 16119 100 % 17 193 100% 17 777 100 %