Budapest, 1974. (12. évfolyam)

2. szám február - A budapesti általános iskolák jövője II.

Csigó László felvétele kivitelezése csak késve követte a lakások átadását. A Végrehajtó Bizottság az utolsó 2 esztendőben különösen nagy következetességgel és eréllyel biztosította az építkezések gyorsítását, aminek eredményeként ez év végére a lakás- és iskolaépítkezések szinkronja megvalósul. Az általános iskolai tanterem-állomány öszszességében mégsem növekedett, mert az új szakközépiskolai hálózat kiépítésének céljaira általános iskolákat kellett igénybe venni. Tovább csökkentette az általános iskolai tantermek számát a szanálási övezetbe eső, korszerűtlen épületek megszüntetése. A II. és III. ötéves tervek időszakában az általános iskolák száma 23-mal csökkent. A belépő új iskolák minőségi javulást eredményeztek, mert korszerű iskolaépületek jöttek létre. A minőségi javulás abban is jelentkezett, hogy 10 év alatt a napközis termek száma 614-ről 701-re, a műhelytermeké 406-ról 522-re, a tornatermeké 232-ről 270-re emelkedett. Mindezeket figyelembe véve, a főváros általános iskolai hálózata összességében mégis korszerűtlennek mondható, a funkcionális követelményeknek sok tekintetben nem felel meg. Az épületek fele 50 évesnél öregebb, közel 23%-a a századforduló előtt épült. Felújításukra lenne szükség, ez azonban nagyon költséges, vagyonértéküket sok esetben többszörösen meghaladja. Ezek az iskolák főleg a belső kerületekben helyezkednek el. Az épületek több mint 60%-a kis méretei miatt nem alkalmas az optimális iskolanagyság (legalább 3 párhuzamos osztály) kialakítására. Tanterem-állomány Az egyik legnagyobb gond az, hogy a tanterem-állomány minősége nem megfelelő. A tantermek és napközis termek közel 35%-a nem éri el a norma szerinti minimális méretet. Különösen nagy a szükségtermek aránya a VI., XII., XVI., XVII. és XVIII. kerületben. A fővárosi általános iskoláknak mindössze 44,5%-a rendelkezik a korszerű oktatáshoz szükséges előadó-, műhely- és tornateremmel. A szaktantermi rendszerű oktatásra való áttérés alapvető feltételei elvileg csak az iskoláknak mintegy 1/3-ában adottak. Jelenleg az iskolák 1/3-ában nincs külön ebédlő; az étkező helyiségek befogadó képessége az igényekhez mérten kicsi. Az ebédeltetést sok iskolában 3—4 turnusban lehet lebonyolítani. Az iskoláknak mintegy 10%-ában üzemel főzőkonyha, további 10%-ában befejező és 80%-ában melegítőkonyha van. A Gyermekélelmezési Vállalat főzési kapacitásának növelése, a meglevő bázis-konyhák berendezésének korszerűsége messze elmarad a növekvő igények mögött. Az ellátási feszültségek több körzetben súlyos gondként jelentkeznek, pedig az iskolai étkeztetésben részesülő tanulók aránya (39%) alatta marad a napközis és tanulószobai ellátás (42,4%) arányának. Ez az élelmezési helyzet a tanulókról való egésznapos gondoskodás kiszélesítésének jelentős akadályát jelenti. Az összességében sem kedvező fővárosi helyzetkép további ellentmondásokat, fejlődésbeli egyenetlenségeket, ebből adódó szintkülönbségeket és feszültségeket is tartalmaz. A fővárosi kerületek egy része — elsősorban az ún. külső, munkáskerületek — az általános iskolák helyzete, tárgyi és személyi feltételei, a továbbfejlesztés lehetőségei tekintetében a fővárosi átlagtol is messze elmaradt. A váltakozás aránya a legnagyobb munkáskerületekben nem, vagy alig csökkent A XVII., XVIII., XIX. és a XXI. kerületben az elmúlt 8 év alatt változatlan maradt a tantermek kihasználtsága, s jelenleg is majdnem azonos vagy éppen magasabb, mint a 10 évvel ezelőtti fővárosi átlag. Az egyes osztályteremre jutó tanulók számának összehasonlítása még szemléletesebben mutatja a fennálló helyzet nehézségeit. Részletes, körzetre lebontott vizsgálataink azt mutatják, hogy a súlyosbodó gondok a II., XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. és a XXI. kerületek elsősorban kertes, családi házas településein jelentkeznek, melyeket az elkövetkező 10—12 évben lakótelepi építkezés nem érint. A IV. ötéves tervidőszak végén e körzetek iskoláinak kihasználtsága az átlagosnál erőteljesebben növekvő tanulólétszám miatt olyan mértékű lesz, hogy 30 fős, vagy ezt meghaladó létszámú tanulócsoportokkal is csak teljes váltakozással tudják biztosítani az oktatást. így kénytelenek lesznek csökkenteni a jelenlegi napközis ellátási arányt. Ellátási problémáik tehát olyan mértékben kiéleződnek, ami átmenetileg sem engedhető meg 1 A munkáskerületek más kerületekhez, vagy akár a fővárosi átlaghoz viszonyítva is összehasonlíthatatlanul rosszabb tantermi feltételekkel rendelkeznek. Hátrányosan érinti a külső kerületek oktatási helyzetét az aránytalanul sok kis iskolaépület. A váltakozás ilyen körzetekben nem csökkenthető, a szaktanári ellátottság nem növelhető, az épületek üzemeltetése drága, gazdaságtalan. A munkáskerületekben kevés a tornaterem, a meglevők zöme szükségmegoldásnak tekinthető. A legtöbb iskolából hiányzik a természettudományi előadó. E kerületek ellátottságbeli hátránya — mely már Nagy-Budapest szervezésekor nyilvánvaló volt — az ötéves tervek során megvalósított fejlesztések ellenére sem csökkent, mert e kerületek többsége nem részesült járulékos beruházásban. Az ide telepített új iskolák pedig nem ellensúlyozták az indulásbeli különbségeket. Fokozta a feszültséget az is, hogy — ellentétben a fővárosi általános tendenciával — a tanulólétszám csökkenése nem volt jelentős mértékű, sőt egyes körzetekben a természetes szaporulat és a bevándorlás következtében a tanköteles korúak szám,! emelkedett. Felszereltség Nem tekinthető kielégítőnek a fővárosi iskolák felszereltségt>. A Művelődésügyi Minisztérium 1973 márciusában végzett felmérése szerint a fővárosi általános iskolák ellátottsága 46,9%-os. A szemléltető eszközök. beszerzéséhez a tanácsok költségvetésében rendelkezésre álló keret csak bizonyos szint tartásához elegendő, minőségi fejlesztést nem tesz lehetővé. Végrehajtó Bizottságunk ennek a helyzetnek a javítására és a munkáskerületek elmaradottságának csökkentésére 1970-től 1973-ig 26 millió forintot fordított. Ugyancsak lényeges segítséget jelentett az, hogy a Művelődésügyi Minisztérium 1973-ban a hiányok pótlására 6,9 millió forintot, a munkáskerületek hátrányos helyzetének mérséklésére pedig további 3 millió forintot bocsátott rendelkezésre. Mindez azonban nem változtat azon