Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - Megay László: Kőbánya jeles ipara

Hajdú Mihály Utcanevek vallatása Minden emberi településhez szorosan hozzátartozik földrajzi névkincsének az összetétele, változatossága, hangulata. Az utcák, utak, terek neveivel naponta találkozunk, illő tehát, hogy közelebbről is szemügyre vegyük őket. A vizsgálathoz nagyon jó kiindulópontot nyújt a Magyar Posta által a közelmúltban megjelentetett utcanévjegyzék. Budapesten 6816 különböző út, utca, tér, köz stb. kapott nevet. Mindegyik név két részből egy előtagból és egy utótagból áll. Nagyobb jelentőségük, határozottabb, megkülönböztető szerepük az előtagoknak van. Ezeknek a száma 4562, vagyis sok közöttük az azonos. Az utótagok (fasor, határút, határsor, körút, köz, lejtő, lépcső, park, sétány, sor, sugárút, út, utca stb.) ügyes megválasztásával ki lehet küszöbölni a teljes névazonosságot, s az elnevezők törekedtek is erre; de a lehetőségek még nincsenek kimerítve. így még mindig 1409 olyan közterület (út, utca, tér stb.) van Budapesten, amelyiknek a helyét nem lehet pusztán a nevével meghatározni. Néha még ugyanabban a kerületben is találhatók azonos utcanevek. Ez tulajdonképpen természetes következménye a város növekedésének, a száz évvel ezelőtti és az azóta történt városegyesítéseknek. Nagyon érdekes, színes képet ad az utcanevek első tagjainak, tehát a tulajdonképpeni neveknek a beható vizsgálata. Általában mindenütt sok az emberekről, személyekről elnevezett utca. Kisebb falvakban különösen, mert a meglevő három-négy elnevezési lehetőséggel nemzeti történetünk vagy a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjainak állítottak emléket. E törekvés alapjában véve helyes. Mivel azonban minden egyes faluban szinte ugyanazokkal a nevekkel találkozunk, sablonossá, egyhangúvá vált ez az emlékállítási mód. Az pedig különösen hibáztatható, hogy nem újonnan épült utcák kapták ezeket a neveket, s ezáltal eltűntek vagy eltűnőben vannak a régi, természetes — az utca alakjára, méretére, egyéb tulajdonságára vagy irányára vonatkozó — utcanevek, ez pedig a magyar névkincs szegényedését vonja maga után. Budapesten az utcák egynegyede viseli emlékállítás céljából a magyar nép vagy az emberiség egy-egy kiemelkedő történelmi, kultúrtörténeti alakjának a nevét. (Ezeknek vizsgálatához sok segítséget adott a Kossuth Kiadó által 1973-ban megjelentetett „Utcák, terek, emberek" című, Gáti Istvánné, Gergely Júlia és Nóvák Tamásné által szerkesztett összeállítás.) A legtöbb névadó a magyar történelem hősei közül került ki. A kiegyezés után lehetőség nyílott a reformkor és a szabadságharc reálisabb értékelésére, a vezetők neveinek megörökítésére. Ma 230 utca visel a fővárosban ilyen típusú nevet. Névtani és közigazgatási szempontból több is, mint kellene, hiszen Petőfi 22, Kossuth 19, Széchenyi 16, Batthyány 13, Bem 12, Damjanich 10 esetben vált egy-egy közterület névadójává. A millenniumi évek idején tömegesen neveztek el utcákat a honfoglaló vezérekről, az államalapítás előtti kor alakjairól. Árpád nevét 14, Lehelét 9, Álmosét és Hubáét 8 — 8 utca viseli; de szinte mindenkiről neveztek el utcát, aki említésre került a történelemkönyvekben ebből a korból vagy az új rend elleni lázadások idejéből: Ajtony, Botond, Előd, Géza, Gyula, Kupa, Kurszán, Koppány, Zerind, Zsolt stb. A felszabadulás után igen sok (225) utca kapott nevet az ellenállás és a munkásmozgalom hőseiről, vértanúiról. Sok kerületben a helytörténet jelentősebb alakjairól is elneveztek egy-egy utcát. Különösen értékes a XXI. kerület kezdeményezése, ahol fölkutatták Csepel XIII—XV. századi ispánjainak neveit, s róluk neveztek el egy-egy utcát: Bud, Besenyő Bekő, Cseh Mihály, Farkas László, Garay László, Hardi Miklós, Pakos Imre, Sáfár Péter, Turóczi Balázs, Vesszős-fia János. A XXII. kerületi Nagytétényben az 1919-es Tanácsköztársaság direktóriumának három tagja (Angeli Lajos, Anger Jakab és Killy Ferenc) kapott emléket utcanévvel. Magyar tudós nevét csak 159 utca viseli. Ezek közül legnagyobb számmal képviseltetik magukat a történészek és az orvosok (22—22 utcanév). Művészeti életünk kiváló képviselőiről — írókról, költőkről, festőkről, színészekről stb. — 468 utcát neveztek el Budapesten, némelyikről többet is. Vörösmarty Mihály 16, Arany János 14, József Attila és Jókai Mór 13—13, Ady Endre 12, Eötvös József és Madách Imre 10—10 utcanévben szerepel. Jóllehet sok kevésbé ismert költő és író is utcanevet kapott, mint például Ábrányi Emil, Ányos Pál, Baksai Sándor műfordító, Báróczy Sándor testőríró, Bársony István, Berzeviczy Gergely stb., nem lenne kegyeletsértő méltánytalanság az azonos nevű utcákból egyet-egyet megváltoztatni Abafi Lajos, Alexander Bernát, Alexics György, Amadé László, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Aranyrákosi Székely Sándor, Árva Bethlen Kata stb. nevére. A hun vezérek (Attila, Buda, Csaba és Ellák) 18 utcának a névadói. Az idegen személyekről elnevezett utcák száma 101. Legtöbb közülük német (23) és orosz-szovjet (22) személy nevét viseli. Hat utca olasz (Leonardo da Vinci, Galeotti, Columbus, Garibaldi, Martinelli, Galvani), ugyanannyi amerikai (Washington, Franklin, Edison, Roosevelt, Rosenberg-házaspár), három lengyel (Sobieski, Kosciusko, Zamenhof), három francia (Victor Hugo, Balzac, Joliot Curie) és kettő svéd személyről kapott nevet, míg néhány nemzet egy-egy névvel részesedik az utcanévanyagból. Akövetkező csoportot az olyan utcanevek alkotják, amelyek előzőleg is földrajzi nevek voltak. Ezeknek is elég tekintélyes a számuk: 1852, de még korántsincs kimerítve ez az elnevezési lehetőség. Az ide tartozó sok nevet részben az magyarázza, hogy az a legkézenfekvőbb (s egyben a legősibb) névadási mód, amikor az út, utca neve azt mondja meg, hová lehet rajta eljutni. Közismert ebben a típusban a Balatoni út, a Fehérvári út, az Üllői út, a Váci út stb. Nagyon sokszor a város növekedése vagy az úthálózat korszerűsítése következtében a hajdani nagy forgalomnak csak az emlékét őrzi a név, de ezáltal csak értékesebbé, hagyományőrzőbbé válik; mint például a Bécsi utca, Kecskeméti utca, Váci utca stb. Elég sok utca őrzi olyan falvaknak, városoknak a régi vagy népi nevét, amelyeknek a hivatalos neve az idők folyamán más lett: Abos, Abrudbánya, Algyógy, Alkér, Almád, Almádi, Alsóőr, Alvinc, Antalfa stb. Ezek között azonban nagyon sok az indokolatlanul -i képzős. Amikor ugyanis az út vagy az utca sem a múltban, sem pedig most nem bonyolítja le a forgalmat a névben 16