Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - Fekete Gábor: Monor és a többiek

mércéjét tekintve ugyan mezőgazdasági jellegű járás a monori, önmaga múltjához viszonyítva azonban a gyorsan fejlődő helyiipar és a középüzemek járása. A Ferihegyi műúton haladva, elhagyva a repülőteret, még húsz kilométeres autóút vezet Monorra. Az országút azonban a járási székhelynek csupán külvárosát érinti. A járási székhely központjának — csakúgy, mint a már említett kis és nagyközségek centrumainak — mind a mai napig a vasútállomás a meghatározója. Errefelé a vonatközlekedésnek hagyományai vannak; jelentősége teljesen egyenrangú a távolsági buszközlekedéssel. S ez nem megvetendő, ha figyelembe vesszük, hogy a járás területén naponta 44 autóbusz 800 járata fuvarozza a dolgozókat munkahelyükre és vissza. Akárcsak a járás településeiben, a székhely lakosainak zöme is ingázó, így a fél falu ott toporog reggel és este a monori buszállomáson és a vasútállomáson. Mellesleg, abban, hogy a monori járásban még mindig olyan sokan utaznak a vasúton, nemcsak a tradíciók játszanak közre, hanem az utak is. A járás 665 kilométernyi úthálózatából csak 228 kilométer a kiépített. Ám ezeknek az utaknak is jelentős része rossz állapotban van. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a járás dolgozóinak tízezrei inkább a síneket, mint a kátyúkat választják. E külsőségek után érdemes mélyebbre betekinteni. Tartsunk szemlét — mondjuk — a járás településeinek többé-kevesbé titkolt vágyai között. Kezdjük a sort Vecséssel, amelynek távolsága a főváros XVII. kerületétői legfeljebb méterekben mérhető. Steinmetz kapitány emlékmüvétől még ködös időben is ellátni a nagyközség új bejáratához, az épülő OTP-lakótelephez. Nyílt titok, hogy Vecsés igyekszik mind közelebb jutni a fővároshoz; dédelgetett álmuk az ittenieknek, hogy egyszer ők is Budapestbe olvadjanak, s ezt a célt szolgálja a lakótelep helyének kijelölése is. Egyébként Vecsés valóban „háztájija" a fővárosnak, a közelség és az ingázók offenzívája mellett sok egyéb tényező is tanúsítja ezt. Például az, hogy a községnek a már említett modern, városias, új OTP-lakótelepén, az eddig elkészült 560 családi otthonnak csaknem kétharmad részét — budapesti lakosok vásárolták meg, elkerülve a fővárosi sorbanállást. Az is igaz, hogy Vecsés közművesítése korábban kezdődött, s előbbre tart bármely más járási településnél, ráadásul a maga 22 ezer lakosával felülmúlja a járásszékhely népességét. Mindezek ellenére sem valószínű, hogy a község egyhamar „egyesül" Budapesttel. Mint ahogy Ecser is hiába hivatkozik arra, hogy a XVII. kerülettől kapja ivóvizét. . . Vagy nézzük a tízezer lakosú Gyömrőt, amelyet ugyancsak fájdalmasan érintett, hogy megfosztották egykori járásszékhelyi rangjától. Monorral persze nem versenghet, de azért a gyömrőiek érzékenysége nem marad leplezetlen, valahányszor a „jussukra" — azaz nagyobb fejlesztési összegekre — tartanak igényt. Maga Monor sem mentes a titkos kívánságoktól. 1980-ra a járási székhely szeretné kivívni a városi — kertvárosi — rangot. Ha másért nem, hát azért, mert egy százezres lélekszámú járásnak mégis csak dukál egy város. Ilyen körülmények között, természetesen a budapesti szomszédsággal járó extraigények kíséretében, nem lehet konfliktusoktól mentes a fejlesztésre szánt összegek elosztása. A harmadik ötéves terv időszakára 18 millió, a negyedik ötéves tervre több mint ötször annyi jutott a já-Az új lakótelep részlete A járásbíróság épülete BÜF£ HltUlm 5