Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Az Országos Műemlékfelügyelőség épületének (Táncsics M. u. 1.) lépcsőfeljárója, Tury Mária gobelinképével (Csigó László felvétele)

A Népstadion (1953). Tervezte: Dávid Károly Kossuth-díjas és munkatársai Bölcsőde és óvoda a Gorkij fasorban (1961). Tervezte: Kiss E. László Az Alsó erdősor utcai iskola (1961). Tervezte: Kismarty-Lechner Kamill A Sportszálló (1963). Tervezte: Brjeska István Budavári Palota, Történeti Múzeum (részlet). Tervezte: Kékesi László Ybl-díjas és dr. Gerő László kétszeres Ybl-díjas főépítész tások tervezése. E terület vezetője Kiss György szakági főmérnök. — A Várpalota két nagy egységből áll — mondja —: a középkori Vár maradványaiból és az arra épített volt királyi palota barokk épületeiből. A két stílus különböző igények, követelmények szem előtt tartását kívánja az újjáépítés tervezőitől. Az úgynevezett „E" épület már 1967-ben elkészült, Kékesi László Ybl-díjas építésztervező elképzelései alapján. Itt, a palota déli szárnyán kapott otthont a Budapesti Történeti Múzeum. Az „A" épületbe, az északi palotaszárnyba idén kezdte meg a beköltözést a Munkásmozgalmi Múzeum. A háromezer négyzetméteres területet Kéry Zoltán építész és Mózer Pál belsőépítész tervei tették alkalmassá a múzeum számára. A Budavári Palota három középső épülete a Nemzeti Galéria új birodalma. A „B" épületet már 1973 végén átadták, a „C" és „D" épületek átadására ez év végén kerül sor. Tiry György építész és Németh István Ybl-díjas belsőépítész úgy tervezték ennek az együttesnek az átalakítási munkálatait, hogy minden szempontból megfeleljen új rendeltetésének. A termek kapcsolatát úgy oldották meg, hogy a múzeumlátogatók zavartalanul közlekedhessenek. A festmények szépsége sima, közömbös falak hátteréből emelkedik ki, a szobrok hatását mesterséges megvilágítás fokozza. Az építészeti megoldások mindenütt méltóak a műalkotásokhoz. A Budára néző hatalmas barokk épületben lesz a Nemzeti Könyvtár; tervezői: Havassy Pál építész és Lőrinczi Edit belsőépítész. A volt karmelita templom helyén Kékesi László építész tervei nyomán jövőre már megkezdi működését a Várszínház. A Sándor palotát Kéry Zoltán építész alakította ki kormányfogadások, tárgyalások alkalmas színhelyévé. A műemlék csoport tervezőit időről időre újabb feladatok elé állítják az események. Például a Hunyadi udvarban az év elején gótikus szobrokat találtak; ennek nyomán át kellett dolgozni a korábbi terveket, az újonnan feltárt Vár-részek bemutatása végett. Külön probléma a belső udvarok, kertek kiképzése, mert maximálisan alkalmazkodni kell a palota esztétikai igényeihez, a szabadtéri szóbor-múzeumok, kőtárak elhelyezéséhez. A műemléki helyreállítás külön profilja a vállalatnak. A Budavári Palotánál szerzett tapasztalatoknak, az ott dolgozó kitűnő szakembereknek köszönhető, hogy ma már az egész országban végeznek műemléki tervezéseket. A Szépművészeti Múzeum átépítésének terveit Kiss György készítette. Folyamatban van az Operaház rekonstrukciójának, az Erkel Színház bővítésének, a Magyar Tudományos Akadémia korszerűsítésének terve, s a volt Nemzeti Galéria áttervezése néprajzi múzeummá. Archív anyagok, tudományos kutatások alapján, archeológusok, műtörténészek segítségével készülnek az új tervek. Exporttervezéssel is foglalkozik a KÖZTI. Városy Péter építész főmérnök huszonhárom éve A Budapest szálló (1967). Tervezte: Szrogh György Ybl-díjas és munkatársai A Margitszigeti Nagyszálló korszerűsített hallja. Az átalakítást tervezte: Malomsoky József 2