Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Dr. Radnai Lóránd: A Roosevelt téri új irodaház

A io. pont előírja, hogy a partot szabályozni és kövezni kell. A 19. pont a part feltöltéséről szól. A 21. pont szerint a parti sétautat ki kell szélesíteni. A tervek megvalósítása nehézkesen indult, de az 1938-as nagy árvíz rombolása sürgette a nagyszabású Duna-partimunkák elvégzését. Ezt követően kezdődött meg a Lánchíd építése, amelyet tíz évi munka után, 1849. november 20-án avattak fel. A hajóhidat 1850-ben szüntették meg véglegesen. A Lánchíd döntő szerepet játszott a város, elsősorban a mai Roosevelt tér formálásában. A pesti hídfő környékének rendezését — figyelembe véve a híd jelentőségét — már korábban megkezdték. A Rakpiac, a mai Roosevelt tér déli részén, ahol most üres térség tátong, a híres Lloyd-palotát építették fel. (Edward Lloyd Angliában a XVII. sz. végén a tengeren járó hajókról szerzett értesüléseit gyűjtötte össze és adta közre. Hajóbiztosítási ügyletekkel is foglalkozott; biztosítási rendszere később világszerte, Magyarországon is elterjedt.) A pesti Lloyd-palota — egykori nevén „Kereskedők Háza" vagy „Tőzsde" -1828 és 1830 között épült. Hild József tervezte; ez az épület volt egyik legnemesebb arányú és legfinomabb részletképzésü alkotása. Termeiben gyakran tartottak társas összejöveteleket. Az értékes műemléket a II. világháború pusztításai olyan súlyosan megrongálták, hogy helyreállítása túlságosan költséges lett volna. Az illetékes hatóságok ezért, sajnos, a teljes lebontást választották. A tér keleti oldalán, a mai József Attila utca sarkán állott a Diana-fürdő, mellette pedig a Koburg-palota. Helyükre került a Kereskedelmi Bank székháza; ma a Belügyminisztérium hivatala. Ugyanezen az oldalon, északabbra (a Mérleg és a Zrínyi utca között) állott a Deron-palota, ezt 1828—29-ben ugyancsak Hild József építette. 1833-ban a Nákó család birtokába került. Lebontása után itt épült föl a Gresham-palota. (A híres „The Gresham" életbiztosító társaság 1848-ban alakult Angliában. Budapesten 1880-ban állították fel vezérképviseletüket és építtették szecessziós székházukat.) Ismét északabbra állott az 1834-ben elkészült Uhlmann-ház. 1849 után itt volt az „Európa-szálló", majd 1887-től kezdve a Budapesti Rendőr-főkapitányság épülete. Ezt is Hild József tervezte. Ily módon a tér déli és keleti oldala teljes egészében Hild nevéhez fűződött. Az Uhlmann ház 1944-ben pusztult el. Romjaiból nem állították helyre, csupán az épület hátsó, udvari szárnyában épségben maradt dísztermet őrizték meg, azzal a céllal, hogy egy később ide épülő új létesítménybe foglalják. Szép arányai, Marco Casagrande domborművei (1840) érdemessé tették volna rá. Sajnos, később ezt is lebontották. A megüresedett telken épül most az új irodaház. A régi Rakpiac, majd Ferenc József tér északi oldalát csak később, a dunai rakpart kiépítése (Széchenyi rakpart) után zárták le a Tudományos Akadémia székházával. A Lánchíd parti pillérétől északra és délre a Duna Gőzhajózási Társaság rakpartja épült meg, két végén egy-egy, ma is látható romantikus zászlótartó, bástyaszerű alépítménnyel. Az 1960-as években a rakpart kiépítését déli irányban, a belvárosi templom felé folytatták. A tér parkosítását 1850 körül fejezték be, de 1867-ben, Ferencz József koronázásakor átrendezték. A június 8-i koronázást követően a király itt tette meg lóháton ülve, teljes koronázási díszben azt a négy égtáj irányába suhintó kardvágást, amellyel ősi szokás szerint ígéretet tett, hogy az országot „bárhonnan jövő támadás elől megvédi". A tér közepére ezért valamennyi magyar vármegye földjéből összehordott dombot emeltek. A Koronázási dombra kőkorláttal szegélyezett feljáró vezetett három irányból. A domb földjét később a tér parkosításához használták fel. A tér rendezésére pályázatot hirdettek. A tervek szerint a koronázási domb helyére Ferencz József lovasszobra került volna. Kétoldalt I. István és Mátyás király, az Akadémia elé Széchenyi István, a Lloyd-palota elé Deák Ferenc szobrát tervezték. Mindebből csak a parkosítás, valamint Széchenyi és Deák Ferenc szobrainak felállítása valósult meg. Széchenyi bronzszobra Engel József alkotása. Weber Antal tervezte gránit talapzatára Minerva (kereskedelem), Neptun (hajózás), Vulkán (ipar) és Ceres (mezőgazdaság) szimbolikus alakja került. A szobrot 1872-ben készítették, 1880. szeptember 20-án leplezték le. Deák Ferenc szobrát Huszár Adolf készítette; a talapzat Schickedanz Albert műve. Az alapzatra az Igazságot és a Hazaszeretetet, valamint a Kiegyezést és a Nemzeti Haladást szimbolizáló alakok kerültek. 1887. szeptember 20-én leplezték le. Az Akadémia előtt áll még Szarvas Gábor és Salamon Ferenc mellszobra. Az épülő irodaház és az Akadémia közötti sarkon (Akadémia u. 1.) igen szép klasszicizáló ház látható; a régi Duna-parti házak egyike, Varga Sándor kapitányé volt, és — a falán levő emléktábla tanúsága szerint — itt lakott 1848-ban Bem József. Az egykori kétemeletes házra Hikisch Rezső épített további két emeletet. A külkereskedelmi vállalatok közös irodaháza a Roosevelt tér 5—7. sz. alatt, azaz az egykori Főkapitányság helyén épül. Első tervét Hofer Miklós építészmérnök készítette, később azonban az építmény nagysága és jelentős városképi szerepe miatt a létesítményre pályázatot írtak ki. A pályázat nyertese (1969) Hübner Tibor építészmérnök lett, aki Hofer Miklóssal közösen készítette el a kiviteli terveket. Miután a már említett, M. Casagrande díszítette nagytermet korábban lebontották, a tervezők kezét csak a régi beépítési vonalak, a telekhatárok kötötték meg. Az épület tömegére, illetve magasságára vonatkozó tervek elfogadása után úgy döntöttek, hogy pincéjében garázst, földszintjén autóparkolót és fogadócsarnokot, nyolc emeletén pedig irodahelyiségeket helyeznek el. A kilencedik szinten étterem és konyha lesz. A függőleges közlekedést hét felvonón bonyolítják le. Az épület csak a Roosevelt tér felé ilyen magas, a szűk Zrínyi utca és a Vigyázó Ferenc utca felé lényegesen alacsonyabb. A ma még jól látható vasbetonszerkezet a földszint felett beágyazott acélgolyókon nyugszik. Ezek funkciója, hogy a fölöttük levő hatalmas vasbeton szerkezetben óhatatlanul fellépő káros mellékfeszültségektől zsugorodás, hő okozta mozgások stb. megkíméljék a földszinti pilléreket. A homlokzat az irodaházakra jellemző, hálós rendszerű ablakosztással nem kíván a téren új hangsúlyt teremteni. A homlokzatburkolat anyagáról még nem született döntés. Az irodaház növelni fogja a Roosevelt tér forgalmát; ezt a földszinti parkolóhely valamelyest majd ellensúlyozza. A tér forgalmát ugyanis a Lánchíd csekély átbocsátó képessége eleve megszabja. Javítani csupán a parkolási nehézségeken lehet. A tér belső magját, a parkot és szobrait feltétlenül meg kell tartani, nemcsak hagyományőrzés végett, hanem mert átalakítása a Lánchíd korlátozott forgalma miatt amúgyis fölösleges. A Lloyd-palota helyére a Hofer Miklós által tervezett MALÉV Aerterminál és tranzitszálló épülete kerül. Ezzel behegednek a Roosevelt tér harminc éve tátongó sebei. Most, hogy az új irodaház tömege már a valóságban jelenik meg előttünk, meg kell állapítanunk, hogy méretei meghaladják a kívánatosat — ha nem is a megengedhetőt. Ugyanúgy mint a Duna-szálló esetében, túlzott az épület magassága. A Duna-part múltját ismerve, tudjuk, hogy annakidején a Vidadó megépítésekor is egy teljesen idegen nagyságú és méretarányú épület került a régi néhányszintes, kis nyílásméretekkel kialakított házak közé. A Vigadó felépítésének következménye lett, hogy a Duna-parti házak mindegyikére egy vagy két emeletet ráépítettek, a parti szállodasort pedig már eleve 4—5 emeletesre tervezték. Ennek révén is tehát olyan kulisszafal került a Belváros elé, amely semmiképpen sem volt jellemző a mögöttes terület arculatára. Most a Dunaszálló építésével ismét új, még magasabb kulisszafal emelése kezdődött meg, amely hátat fordítva a mögöttes területnek, azzal semmiféle kapcsolatban nincsen. A Vigadó — az egykori óriás — most már eltörpül az új szálloda mellett, és még jobban el fog törpülni, amikor a szállodasor helyére tervezett többi épület is áll majd. Ezt a fölfelé törekvést illusztrálja a Lloydpalota helyére tervezett épület, és a fentebb leírt irodaház is. Valószínű, hogy a kulissza építése ezzel sem fog befejeződni... Nem a fejlődést kívánjuk e szavakkal fékezni, vagy lebecsülni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a túlméretezett épületek miatt megváltoznak a dunai látkép arányai. Az eddigi, emberi léptékű partfalak közül a pesti kezdi elveszíteni hagyományos karakterét. A Duna-parton emelkedő épület-óriások vetélkedni kívánnak a budai hegyvidékkel; a Gellérthegy és Várhegy arányai törpülni kezdenek. Végeredményben a pesti Duna-part enteriőrje fog kárt szenvedni. A Dunán, vagy a budai parton utazó számára érdekesebb látvány a pesti Kossuth Lajos tér, a Roosevelt tér vagy a Vigadó tér belseje, mint a mindent eltakaró, a várost bezáró betontömeg szemlélése. Érdemes ezen gondolkodni.