Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Vargha Balázs: Németh László változatai a Budapest témára 2.

CSIGÓ LÁSZLÓ felvételei zeum is. Pedig ekkor már ez a stílus anakronisztikus volt; a lakóépületek­nél nemcsak a klasszicizmus, de a romantika is túlhaladottá vált. (Téve­dés ne essék; a Nemzeti Múzeum nemes arányú palotája — Pollák Mihály mesteri tervei szerint — jó fél évszázaddal korábban épült. Abban az időben, amikor a klasszi­cizmus virágkorát élte.) A Szépművészeti Múzeum épület­tömbje nem utánoz egyetlen tényle­gesen volt antik épületet sem, csupán az ókori építészet jellegzetes alkotó­elemeit, főként oszloprendjeit, há­romszögű oromfalait (timpanonjait) használta fel. De egy díszítőelemét pontos másolatnak szánták! Az épü­let főhomlokzatának középső részét lezáró timpanon szoborcsoportja az olympiai Zeusz-templom nyugati homlokzatának szobortöredékei alap­ján készült. Az olympiai játékok, mint köztu­domású, csaknem háromezer éves múltra tekintenek vissza. A Görög­ország déli végében lévő peloponné­zoszi félszigeten lévő Olympia város­kában minden negyedik évben össze­gyűlt a sok kis független államra tagozódott görögség sportkedvelő ifjúsága, hogy ott különböző verse­nyeken összemérje erejét. Ezek az olympiai játékok azonban nem csu­pán sportversenyek voltak; az egész görögség nemzeti ünnepének, egyik legfontosabb vallásos, kultikus ese­ményének számítottak. Ezért a régi Olympiában nem is a stadion volt a legfontosabb, a legpompázatosabb építmény, hanem Zeusznak, az iste­nek királyának szentelt templom. Ennek a Zeusz-templomnak nyugati homlokzatát díszítette az a szobor­csoport, amelynek kiegészített máso­latát a budapesti Szépművészeti Múzeum timpanonján láthatjuk. I. e. 776-ban jegyezték fel először az olympiai versenyek győztesének nevét, és ez a dátum lett a görög idő­számítás kezdete. Azok az építmé­nyek azonban, amelyeket Olympiá­ban a régészeti kutatás felszínre ho­zott, már többnyire néhány évszá­zaddal későbbi időből származnak. Az i. e. V. század első feléből való a híres Zeusz-templom is, és a romjai között megtalált fent említett szo­borcsoportot i. e. 460 körűire kelte­zik a tudósok. A két és fél évezred viszontagságaihoz képest jó állapot­ban fennmaradt sokalakos kompozí­ció most az olympiai múzeumban látható. A múlt század második felé­nek ez a nagy régészeti felfedezése az archeológusok, művészettörténé­szek, sőt a képzőművészek körében is óriási szenzációt keltett, és igen sokan kísérelték meg a rendszertelenül, szétszórva talált szobortöredékek ki­egészítését, valamint eredeti helyé­nek, helyzetének megállapítását. Az egyik ilyen rekonstrukciós kísérlet eredménye látható nálunk, a Hősök terén. Az egész ókori templomépítmény

Next

/
Thumbnails
Contents