Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Román Kálmán: Huszonhárom milliárd cigaretta

iskoláját, a Pesti Polgári Szaba­dalmazott Kereskedelmi Testü­let támogatásával. Mit tudunk Bibancóról? Pesti születésű volt. Apja, Bibanco Antal sziléziai származású, Ma­gyarországon szolgáló élelmezési tiszt. Reáliskolai tanulmányai után a bécsi politechnikumot és annak kereskedelmi tagozatát is elvégezte, majd Bécsben több cégnél gazdagította kereskedelmi ismereteit. Áruismeretet tanított először a politechnikumban, majd éveken át kereskedelmi is­meretekből tartott nyilvános elő­adásokat. Beszélt magyarul, né­metül, szlávul, franciául és ola­szul. 1828-ban Pestre jött özvegy édesanyjával, nővérével, s felesé­gével, Dettmandy Jozefával. Itt születtek meg gyermekei. Az a szándék vezette, hogy szakiskolát állítson fel a kereskedői pályára lépők számára. Mivel tanítvá­nyokra elsősorban a kereskedők fiainak sorából számíthatott, a Pesti Polgári Kereskedelmi Tes­tület tagjait igyekezett megnyerni a kereskedelmi iskola eszméjének. Tervét a szakképzés fontosságát addig is hangoztató Testület szí­vesen fogadta, és Müsch Sebes­tyén elnök buzgolkodására 60 pesti kereskedő vállalta, hogy ta­noncaik a felállítandó vasárnapi iskolába eljárnak, és hogy utánuk évi öt forint tandíjat fizetnek. így azután az első hazai nyilvános jogú tanonciskolát „ünnepies szertartással és jeles beszéddel nyitá meg T. Boráros János úr, városi tanácsnok és a pesti nemze­ti iskolák igazgatója 1830-i május i-én". Az iskola hamarosan fellen­dült. Tschögl fűszeráros úr gaz­dag fűszerportéka-gyűjteményt ajándékozott a szertárnak. A lét­szám — mint a Honművész 1833. május 12-én írta — 3 év alatt 130 főre növekedett, akiknek „negyedrésze ingyen taníttatik". A tanítás mindenkor május i-én kezdődött „a Leopold városnak Szarka utcájában (212. sz. alatt, Forray házban)". Az iskolában a pesti kereskedők gyakornokai és tanoncai vasárnap és ünnepnapokon négy órában nyertek oktatást nyelvtanból, helyesírásból, fogalmazásból, ke­reskedelmi számtanból, könyv­vitelből, szépírásból, földrajzból és áruismeretből. Bibanco Gyula érdemei Ez az iskola tulajdonképpen csak ugródeszka volt Bibanco szá­mára, hogy nagy tervéhez, a mindennapos szakiskolához kö­zelebb jusson. Ez irányú kérvé­nyét hamarosan be is nyújtotta a pesti városi tanács útján a Hely­tartótanácshoz. Kész tanítási ter­vet is csatolt. A Helytartótanács az aktát kiadta véleményezésre a Pesti Polgári Kereskedelmi Tes­tületnek. Ez jelentésében hang­súlyozta, hogy igen kívánatosnak látszik egy mindennapos nyilvá­nos szakiskola működése Pesten. Ha azonban erre anyagi fedezet nem lenne, úgy .egy magániskola engedélyezése lenne előnyös. Bibanco erre meg is kapta az en­gedélyt. A helytartótanácsi ren­deletkívánatosnak tartotta, hogy „a Kereskedelmi Testület anyagi támogatásával később nyilvános mindennapos iskola alapíttassék". Az engedély alapján Bibanco megnyitotta magániskoláját, melyben az ország minden részé­ből 6 tanuló nyert kiképzést, „a főtanítónál, Bibanco úrnál lakva". A nyilvános kereskedelmi iskolai címet 1838. július 12-én kelt rendeletével adta meg a Helytar­tótanács az újból folyamodó Bi­bancónak, egyidejűleg elutasítva azt a kérelmét, hogy „Pesten rajta kívül a kereskedelmi tudo­mányokból senki se tarthasson nyilvános előadásokat". A gyor­san fejlődő gazdasági életnek immár szüksége volt a Pesten, Budán, Temesvárott, Pécsett, Sopronban, Győrött, Nagysze­benben és Kolozsvárott működő magániskolákra, még ha ez Bi­bancónak kárt is okozott. Pana­szai, hogy előadásainak szövegét újból és újból titokban lenyom­tatják, kéziratban eladják, egy­kori növendékei konkurrensekké nőnek, s tanítványainak száma csökken, éppen országos hatású érdemeit mutatják. A nyilvános jog megszerzéséig —• tehát működésének első nyolc éve alatt — 1079 szakképzett kereskedő végzett nála, zöm­mel a vasárnapi iskolában. Áru­ismereti szertára 1500 darabos gyűjteménnyé növekedett. Ke­reskedelmi ismeretek mellett ke­reskedelmi jogot és történelmet is tanítottak, amelyben a hazai sa­játosságokat emelték ki. Gyakorló irodájában a kereskedelmi admi­nisztrációt ismerték meg a növen­dékek. A nyilvános jog az iskola to­vábbi virágzásának vált alapjává. Ehhez a negyvenes évek pezsgő politikai-gazdasági légköre is hoz­zájárult. Az 1832/36-i ország­gyűlésen Deák Ferenc lett a ke­reskedelmi kérdések egyik harcos szónoka, aki a kereskedelemnek minden megkötöttségtől mentes, szabad gyakorlását kívánta. A Kossuth agitációjára alakult Ma­gyar Kereskedelmi Társaság, majd a Védegylet fordította a társadalom figyelmét a gazdasági kérdések felé. Ezt az új fellendülést már Bi­banco nem érte meg. 1841. jú­nius 2-án elhunyt. Munkáját Hampel Antal folytatta, akit már 1840-ben intézete vezetőjévé tett meg. A magániskolák elterjedése Hampel Antalról annyit tu­dunk, hogy kitanult fűszerkeres­kedő volt. Elvégezte Bibanco iskoláját, majd 1834-ben első segédtanítóként nála nyert alkal­mazást. Bibanco halálakor kér­vénnyel fordult a Helytartóta­nácshoz, hogy az iskola vezetését tovább folytathassa. Mivel ma­gasabb képesítése nem volt, csak a Kereskedő Testület javaslatára kaphatta meg 1841. október 5-én az iskola vezetésére az engedélyt, azzal a feltétellel, hogy „félesz­tendőnként jelentést tenni tar­tozik". Hampel az engedély bir­tokában külföldi tanulmányútra ment, meglátogatta Lipcse, Ber­lin, Hamburg és München keres­kedelmi iskoláit, „hogy a szer­zett tapasztalatok alapján iskolá­ját felvirágoztathassa". Hampel a német, a szláv és a magyar nyelvben volt járatos. Inkább gyakorlati ember volt, semmint elméleti. 1869-ig vezet­te a vasárnapi iskolát; attól kezd­ve csak háromosztályos minden­napos iskolájával foglalkozott, ahol vallástant, német, magyar, francia nyelvet, földrajzot, törté­nelmet, természetrajzot, termé­szettant, kémiát, számtant, könyv­vitelt, váltójogot, áruismeretet, kereskedelmi ismereteket, keres­kedelmi törvénytant, szépírást, adminisztrációs gyakorlatokat, rendkívüli tárgyként olaszt, raj­zot és németet tanítottak. Ez az iskola alapfokú kereskedelmi isko­lának volt tekinthető. A negyvenes évektől egyre­másra alakultak Pesten és Budán kereskedelmi magániskolák. Tu­dunk Marmak István Sándor -„a kereskedelmi tudományok ok­tatója az Úri utcai Orczy házban" - 1840 óta működő iskolájáról. Erről a Bajza József szerkesztette Kossuth Hírlapja közölt tudósí­tást 1848-ban. Porges Lajos isko­lája 1842-ben, Zemplinger Józse­fé 1846-ban, Biedermann Ferencé 1848-ban, Koref Hermané 1850-ben keletkezett, míg Braun Ar­nold és Pick Dávid 1852-ben nyi­tott magánjellegű kereskedelmi iskolát. Kereskedelmi Akadémia alapítása A vasárnapi iskolák és a ma­gániskolák lassan nem elégítették ki az igényeket. A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület a Nagy­kereskedői Testülettel együtt az 1850-es évek végén megalapította a Kereskedelmi Akadémiát (épü­letében működik jelenleg a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Fő­iskola), az akkor világszínvonalon álló kereskedelmi középiskolát. Hampel lemondása után a két testület úgy határozott, hogy pes­ti tanonciskolájának vezetését is az Akadémia igazgatójának és tanárainak gondozására bízza. 1918-ig működött ebben a keret­ben egy tanonciskola, 1872-től a székesfőváros községi kereskedő tanonciskoláival párhuzamosan. 1872. október 10-én beható or­szággyűlési tárgyalás után tette közzé Trefort Ágost közoktatás­ügyi miniszter a kereskedelmi szakoktatás első szervezeti utasí­tását. Hatására került sor a kö­vetkező években a kereskedelmi szakoktatás korszerű átszervezé­sére. Dr. Győriványi Sándor 41

Next

/
Thumbnails
Contents